NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 13:19 Összes olvasás: 72156686. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-16 01:12 | 2020. április 15.
A titkos hadművelet, amiről még Anyu sem tud, csak te, kedves Naplóm, folytatódik. Ma elkészült a második ugróiskola. Sokat vacilláltam hova rajzoljam fel. Vagyis le. Nagyon eldugott helyre, ahol a kutya sem jár, nem akartam, de olyan helyre sem, ahol túl sokan fordulnak meg, például a Tesco bejárata elé, mert az ilyen szakaszokon biztosan mindenki hamar túl akar jutni, semmi esély arra, hogy bárkinek kedve szottyan fél lábon és dupla lábbal ugrándozni, még akkor sem, ha gyerekkori érzések ébrednek fel bennünk. John Conway matematikus Életjáték-modelljét vettem alapul: ha túl magányos vagy, elpusztulsz, ha túl sokan vesznek körül, akkor is, de ha az ürességet, amit magad után hagysz MEGFELELŐ számú élő veszi körül, valami új születhet a helyeden. Megfelelő számú (nem túl kevés, nem túl sok) járókelőre van tehát szükség ahhoz, hogy az ugróiskoláim életre kelljenek. Azaz: hogy valakinek kedve és ideje szottyanjon használni őket.
A Szepességi utca, ahol a legelső, kísérleti rajzot elkészítettem, eléggé kihalt késő este, viszont szép -- a környék legszebb utcája. Ha csak én ugrándozom benne, már akkor is megérte ott kezdeni a sort, már csak azért is, mert én azt az utcát annyira megszerettem, hogy nem fogom kihagyni sosem. A második (a ma esti) ugróiskola elhelyezése már nem volt ilyen evidens. Barangolnom kellett hozzá, bejárni jobban a környéket. Még a másodfokú tiltott zónába is bemerészkedtem, egy buszpályaudvar közelébe, ahol csak egy középkorú, kutyás nővel találkoztam, de az elkoszosodott járda látványa és az erősebb szagok azonnal bekapcsolták bennem a vészjelzőt: „Nem jó helyen jársz”.
Ennek ellenére végigvonszoltam magam az Arany János utcán. A Debreceni Járási Bíróság előtt tágas platzot találtam; nagy volt a kísértés, hogy ott vegyem elő a krétát, de végül lebeszéltem magam róla, futottam tovább. Ki jár manapság bíróságra? Az orosz konzulátus előtt is szép sima volt a járda és elég széles, de nem! Kiértem a körútra (Piac utca), és elindultam a Nagytemplom felé. Korábban (tegnap) azt gondoltam, hogy a Református Kollégium elé mindenképpen érdemes egy ugróiskolát telepítenem, de nem akartam rögtön ott kezdeni. Most mégis hajlottam rá, legfeljebb elnevezem kettes számú református ugrósulinak. De a Piac utca 17-hez érve észrevettem egy kör alakú, padokkal körbevett terecskét, és azonnal tudtam: ez az a hely. A második ugróiskolám helye. 2020. április 15.én. Tízrészes szerkezetet rajzoltam, kerek Mennyel a tetején, ami pont egy csatornafedél felső ívével esett egybe (Debrecen belvárosát patinás kovácsoltvas csatornafedelek díszítik). Az utolsó előtti négyzet, a 9-es számú lett a Pokol -- abba nem szabad beleugrani, még fél lábbal sem. Eldőlt tehát ez is. Elégedetten tértem haza.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|