NAPLÓK: Gyakorlótér Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 23:29 Összes olvasás: 13687Olvasói hozzászólások nélkül| 15. | weinberger: szonettek | 2018-10-13 22:59 | Nos, meg is találtam az "egy téma kétféle szonettben" szövegeket, ez Petrarca CXXXIV szonettje, először petrarcai formában:
Megvívtam csatáim, békét mégse leltem,
félek és remélek; fagy gyötör, tűz éget,
földi sár lebéklyóz, szállnék bár egekben,
koldusként bírom a világmindenséget.
Láncaim eloldva, mégis rab a lelkem,
szöknék, de vonzóbb e védett fogoly-élet:
meghalni, túlélni egyként lehetetlen,
bár csak a másvilág adhat menedéket.
Világtalan szemmel, némán szólt szavakkal
elmúlnék, miközben végre élni vágyom,
másokat imádok, magam ostorozva.
Nevetek kínomban, bánatom vigasztal,
egyformán elriaszt életem, halálom;
vigadhat, szép Hölgyem: mindezt Ön okozta.
Alább pedig a Petrarca nyomán Edmund Spenser által írt Shakespeare-i szerkezetű szonett fordítása következik:
Nem hozott békét száz csitult csata;
félek s remélek, égek s megfagyok;
az égbe szállok, s földi sár lefog;
földönfutóként lettem Föld ura.
Erős e börtön, jól kell zárnia,
s ha nyílna zárja, sincs örömre ok;
élni sem enged, meg sem halhatok,
vonz és taszít e kettős mágia.
Beszédem néma, vakon lát szemem,
elmúlni vágyom s élnék parttalan,
imádok mást és gyűlölöm magam,
táplálom kínom s ki is nevetem.
Az élet untat, a halál ijeszt –
gyötrő gyönyör, hát te okoztad ezt!
Köszönöm az alkalmat! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 14. | weinberger: bőség | [tulajdonos]: szonett | 2018-10-13 22:51 | | Mind a petrarcai, mind a Shakespeare-i szonett a kedvenc versformáim közé tartozik, nagyon sok ilyen szerkezetű verssel próbálkoztam. sok közülük a műfordítás is. Ezért leginkább a bőség zavarával küzdök. Lehet, hogy olyan darabot keresek, ahol ugyanaz a téma mindkét fajta szonettként van feldolgozva -- majd holnap. | |
| 13. | [tulajdonos]: szonett | 2018-10-13 21:11 | Jó estét kívánok!
Ez itt a gyakorlótér. Nem versengés, hanem műhelymunka.
Hetente választunk egy versformát.
Az a feladat, hogy a feltett példák mintájára ki-ki alkosson verset és küldje be ide.
A hét nap elteltével leszüreteljük a termést.
A második hét versformája a szonett.
Petrarca (1304-1374) és Shakespeare (1564-1616) volt a legnagyobb klasszikus művelője.
Jambikus lejtésű 14 sorból áll, általában két quartinára (négysoros szakasz, mely általában 10-11 szótagos, de előfordul 9-10 szótagos is) és két terzinára (ugyanolyan szótagszámú három soros szakasz) tagolva.
Petrarcánál az alapforma rímképlete:
a b a b // a b a b // c d e // c d e
(az utolsó hat sor előfordul c d c d c d képlettel is)
vagy
a b b a // a b b a // c d e // c d e
Íme két példa, az első Petrarcától, Sárközi György fordításában, a második tőlem.
Francesco Petrarca
XXXV.
Magánosan, mélázó baktatással
Magánosan, mélázó baktatással
járom a csöndes, elhagyott mezőket,
s szemem vigyázva les, nagy kerülőket
teszek, hogy embernek nyomát se lássam.
Nem tudom elterelni semmi mással
arról, mi immár oly szembetűnő lett,
figyelmük: csüggedésem mind erősebb,
s arcomon ég, hogy lelkem telt parázzsal:
úgy hogy, hiszem, a hegyek és a dombok,
folyók és erdők tudják már, miféle
rejtett siralmú élet az enyém is.
De bármi zord s vad utakon bolyongok,
nincs oly vad út, hol Ámor ne kísérne,
vitázva és perelve, ő is, én is.
(Sárközi György fordítása)
**
És hogy
Ezek a ma is hihetetlenül
felkunkorult röppályaívek
meg a nem mindegy ki neve kerül
előbbre kapaszkodni hívek
avagy az ég már egy eszmét se bír meg
önként a barna latyakba merül
és hogy örülhess majd egy halálhírnek
elkotorászgatsz sorsodon belül
Ezek az egymást ellenőrző
hálózatrétegecskék mint a géz
látszódj ne látszódj eltűnsz visszatérsz
fertőtlenítetten fertőző
átvérző korrekt elvhű tiszta kéz
ha katapultált részből az egész
**
Október 20-áig várjuk a szonetteket!
A kövtkező versforma a villanella lesz.
| |
| 12. | [tulajdonos]: Összegzés | 2018-10-13 21:06 |
Kedves Gyakorlók!
Ez itt a gyakorlótér. Nem versengés, hanem műhelymunka.
Hetente választunk egy versformát.
Az a feladat, hogy a feltett példák mintájára ki-ki alkosson verset és küldje be ide.
A hét nap elteltével leszüreteljük a termést.
A rubái hete lezárult. Az alábbi alkotások születtek.
1. Francesco de Orellana
Megkergetem míg van önerőm és levegőm,
Elkergetem úgyis. Nekem is kell legelő.
Bárány vagy akárhány, valahány mind odahány
Mind birka ez úgyis. Ne legyél már terelő!
2. Francesco de Orellana
Megmentem az első darab értelmet azért
Hogy majd valamiért idecsússzon amiért
Majd jól megizélem, de az engem nem izél
És még nem adom fel nehogy elfolyjon a vér
3. weinberger
Költöznek a fecskék, levelek hullnak elém,
Hűvös, fura szél zúg a kopár fák tetején.
Jéggé fagy a harmat, takarót alkot a hó.
Gyengébb sugarakból remegőn csurran a fény.
4. Duma György
Írnék egyet arról, szül-e verset Anikó,
Írnék, noha mákszem lehet abban rizikó.
Hisz nála a versláb puha léptű kirakó,
Várom, hogy a végén ki lesz akkor kacagó.
Köszönöm a játékot, a gyakorlást Gyurinak, Francesconak és weinbergernek!
Örülök, hogy volt kedvük és energiájuk itt is részt venni és verset írni!
Nekem a négy beküldött rubáiból weinbergeré tetszett a legjobban.
Amikor Vajdics Anikó jó érzékkel és sugallattal ezt a versformát választotta a Jó ha vége jó játék feladatául, nyilvánvaló lett számomra, hogy furfangosan eltereli innen azokat, akik megpróbálkoznának rubáit írni. Ez is lehetett a szándéka, hiszen ő maga itt nem próbálkozott.
Nem adom fel, folytatom ezt a naplót, ennek ugyanis alapvetően más a célja. Nem a vetélkedés, nem egymás legyőzése, hanem a gyakorlás. Minden héten másféle versmintával.
S ha senki nem jelentkezik, ha – mint azt X.Y. óhajtja – senki sem szól hozzám, akkor is folytatom, ameddig élek.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 11. | Szokolay Zoltán: Nincsen címe | 2018-10-11 05:57 | Köszönöm, Francesco!
Nagyon örülök, hogy újra elterjed ez a versforma. A perzsákhoz több közünk van a hagyományok terén, mint gondolnánk.
A gyakorlótér pedig azért van, hogy gyakoroljunk.
Egy aprócska l betű kimaradt , ugye?
Megkergetem míg van önerõm és levegõm.
Elkergetem úgyis. Nekem is kell legelõ.
Bárány vagy akárhány valahány mind odahány
Mind birka ez úgyis. Ne legyél már terelõ!
:-) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 10. | Francesco de Orellan: Szabad még egyet? | 2018-10-11 05:17 | Kicsit rákattantam erre a formátumra, bár nem vagyok benne túl ügyes. Ezért kell gyakorolni, úgyhogy itt van még egy próbálkozás ha szabad:)
Megkergetem míg van önerõm és levegõm
Ekergetem úgyis. Nekem is kell legelõ
Bárány vagy akárhány valahány mind odahány
Mind birka ez úgyis. Ne legyél már terelõ | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 9. | Francesco de Orellan: Próbálom mint a kiskutya | 2018-10-08 14:36 | Ez elég nehéznek tűnik, persze hogy megpróbálkozom vele. Talán a formát sikerült tartani, tartalom beletuszkolására kevesebb energia jutott :)
Kötött formára (rá)faragás
Megmentem az első darab értelmet azért
hogy majd valahonnét ide csússzon amiért
majd jól megizélem de az engem nem izél
És még nem adom fel nehogy elfolyjon a vér
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 8. | weinberger: furcsa | [tulajdonos]: (1) Rubái | 2018-10-08 11:05 | A "primitívebb" időmértékes sémákhoz szokott fülemnek nagyon szokatlan ez a ritmusképlet, de teszek egy kivételes) kísérletet:
Költöznek a fecskék, levelek hullnak elém,
hűvös, fura szél zúg a kopár fák tetején.
Jéggé fagy a harmat, takarót alkot a hó,
gyengébb sugarakból remegőn csurran a fény. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7. | Szokolay Zoltán: !! | 2018-10-08 07:18 | Köszöntelek, Gyuri!
Formailag rendben van, tartalmilag majd Anikó megítéli. :-)
A ritmus valóban szokatlan, nagyon távoli időket idéz, de ha beköltözik a fülünkbe, nem lehet tőle megszabadulni.
Forró tea mellett ülök és ébredezem. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6. | Duma György: Rubái | [tulajdonos]: (1) Rubái | 2018-10-07 20:59 | Kedves Zoltán, küldtem egy próbálkozást, de nekem nem igazán tetszik, nagyon szokatlan a ritmus.
Azt hiszem, sikerült a formai követelményeknek megfelelni, ha mégsem, inkább hagyd rejtve azt is.
Üdv, Gyuri | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
