NAPLÓK: Gyakorlótér Legutóbbi olvasó: 2024-05-11 02:50 Összes olvasás: 1375312. | [tulajdonos]: Összegzés | 2018-10-13 21:06 | Kedves Gyakorlók!
Ez itt a gyakorlótér. Nem versengés, hanem műhelymunka. Hetente választunk egy versformát. Az a feladat, hogy a feltett példák mintájára ki-ki alkosson verset és küldje be ide. A hét nap elteltével leszüreteljük a termést.
A rubái hete lezárult. Az alábbi alkotások születtek.
1. Francesco de Orellana
Megkergetem míg van önerőm és levegőm, Elkergetem úgyis. Nekem is kell legelő. Bárány vagy akárhány, valahány mind odahány Mind birka ez úgyis. Ne legyél már terelő!
2. Francesco de Orellana
Megmentem az első darab értelmet azért Hogy majd valamiért idecsússzon amiért Majd jól megizélem, de az engem nem izél És még nem adom fel nehogy elfolyjon a vér
3. weinberger
Költöznek a fecskék, levelek hullnak elém, Hűvös, fura szél zúg a kopár fák tetején. Jéggé fagy a harmat, takarót alkot a hó. Gyengébb sugarakból remegőn csurran a fény.
4. Duma György
Írnék egyet arról, szül-e verset Anikó, Írnék, noha mákszem lehet abban rizikó. Hisz nála a versláb puha léptű kirakó, Várom, hogy a végén ki lesz akkor kacagó.
Köszönöm a játékot, a gyakorlást Gyurinak, Francesconak és weinbergernek! Örülök, hogy volt kedvük és energiájuk itt is részt venni és verset írni! Nekem a négy beküldött rubáiból weinbergeré tetszett a legjobban.
Amikor Vajdics Anikó jó érzékkel és sugallattal ezt a versformát választotta a Jó ha vége jó játék feladatául, nyilvánvaló lett számomra, hogy furfangosan eltereli innen azokat, akik megpróbálkoznának rubáit írni. Ez is lehetett a szándéka, hiszen ő maga itt nem próbálkozott.
Nem adom fel, folytatom ezt a naplót, ennek ugyanis alapvetően más a célja. Nem a vetélkedés, nem egymás legyőzése, hanem a gyakorlás. Minden héten másféle versmintával. S ha senki nem jelentkezik, ha – mint azt X.Y. óhajtja – senki sem szól hozzám, akkor is folytatom, ameddig élek.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|