NAPLÓK: Bara Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 14:32 Összes olvasás: 50986| 189. | [tulajdonos]: Magam alatt vágom..? | 2019-11-01 19:51 | Lehet rossz poén, de kéretik jóindulatú célzásként kezelni! (Mellesleg az ünnep(ek) miatti "nélkülözést" még meg is értem!)
BírálanDOKK...........
MulanDOKK ???
MaradanDOKK ???
Ma van Mindenszentek,
holnap Halottak napja.
Húsvét – a feltámadásé...
Majd akkor visszanézek.
:-)
| |
| 188. | [tulajdonos]: Együtt | 2019-11-01 19:00 | Szótlanság, avagy az eltávolodás origója
Ha jól érezné magát, akkor csak a dög unalom fájna. Minden nap puszta túlélés. Olyan: ezen a napon is túl vagyunk, de minek. A szokásos napi faladatok mellett az internet már nem unalom-, és nem magányűző, hanem épp az ellenkezője. Egyre jobban felerősíti, hogy mennyire egyedül van és mennyire haszontalan dologgal tölti az idejét.
Ha anno a párja nem kezd lecövekelni a számítógép előtt, hanem inkább rá, rájuk szánja az időt, akár beszélgetésekre, emlékezésekre, netán együtt-sétákra, együtt-munkára, most nem itt tartanának.
Nem az internetben kereste volna az időtöltés hasznosnak gondolt lehetőségeit.
Most biztos boldogabb lenne net nélkül is. Illetve legalább kicsit boldog lenne...kicsit közelebb lennének egymáshoz.
De lényegében vele csak politikáról - rosszul van már tőle - , fociról - eléggé el nem ítélhető, de sosem érdekelte -, s max a csipet-csapatról, azaz a cicáikról, s míg élt a kutyusukról lehet beszélgetni. Sosem szeretett a múltról, a szülőkről, gyerekekről nosztalgiázni. Legfeljebb néhány mondatban, s már indul(t) is a gépéhez... | |
| 187. | [tulajdonos]: nyitna, zárva, avagy | 2019-10-30 11:28 | valaha összetartoztak
kinyílik, becsukódik.
kinyílik, becsukódik.
akár a huzat fonalára akadt ajtó.
szökne, de belül fogva tartják a
szikrázó hangszilánkokba akadt sejtek.
s míg mindegyikből vér serken
a fájdalom lüktetése már fel sem tűnik.
megszokott.
néha kivillan, elhalványul.
kivillan, elhalványul.
akár ágak-bogán ringó fényben a
a fák törzsén feltáruló simaság.
a fakérget módszeresen
lehántó szarvasagancsok
anélkül mélyednek a fába,
hogy az tiltakozhatna.
az előbukkant, lecsupaszított
meztelenség, mint egy hullazsák,
továbbőrzi a mozdulatlanságot.
kinyílik, becsukódik.
kivillan, elhalványul.
kinyílt, ha villant,
s elhalványult, amikor becsukódott.
szót sem ejt már. szót sem hallhat.
kimondatlan bent rekedtek.
míg a szavak hirtelen-ölni is képesek,
a némaság, a hangok bakója,
kegyesen lassú halállal tartja még életben.
Kéreg nélkül, mozdulatlan,
védekezésképtelen.
| |
| 186. | [tulajdonos]: valaha összetartoztak | 2019-10-30 08:34 |
kinyílik, becsukódik.
kinyílik, becsukódik.
akár a huzat fonalára akadt ajtó.
szökne, de belül fogva tartják a
szikrázó hangszilánkokba akadt sejtek.
s míg mindegyikből vér serken
a fájdalom lüktetése már fel sem tűnik.
megszokott.
néha kivillan, elhalványul.
kivillan, elhalványul.
akár ágak-bogán ringó fényben a
fakéreg alól kibukkanó símaság,
amit néha módszeresen, máskor random
hánt le a szarvasagancs, ami
anélkül mélyed a fatörzsbe,
hogy az tiltakozhatna.
miközben előbukkan a
lecsupaszított meztelensége,
mint egy hullazsák, őrzi az örök
mozdulatlanságot.
kinyílik, becsukódik.
kivillan, elhalványul.
kinyílt, ha villant,
s elhalványult, amikor becsukódott.
szót sem ejt már. szót sem hallhat.
kimondatlan bent rekedtek.
míg a szavak hirtelen-ölni is képesek,
a némaság, a hangok bakója,
kegyesen
lassú halállal tartja még életben.
| |
| 185. | [tulajdonos]: elvetélt | 2019-10-23 07:30 | ...és persze vannak fájdalmak és poklok.
hol Radnóti járt, maradtak foltok,
sárgák vagy vérvörös hegyek,
elhaló sikolyok, lázas fellegek.
...és voltak fények, amiket sosem láttam,
szemekben gyúltak, most fentről vigyáznak.
amíg csúcsra járatnánk a napot,
felejtjük, még szunnyadnak a magok.
...és mintha kalapácsra vernénk a szeget,
hiába a szó, ha mindenről lepereg.
csodálkozunk, hogy kalapunk
fejünkön nem marad,
leüti irigység, sunyiság, dölyf, harag.
...és persze most is fájnak, és úgy érzed, pokol,
hogy hiába amit érted, értem,
ez csak kirakat 'mi összeomol,
s a fecskék megint elhagyják fészküket.
inkább délre húznak.
csőrükben szívek. | |
| 184. | [tulajdonos]: Bara vagy sem | 2019-10-16 08:52 | Más. Nem is tudom, mióta folyik a vita az álnevességről. Vannak, akiket nem zavar, vannak, akiket igen. Így ma úgy döntöttem, hogy azok előtt, akik még nem tudnák, leleplezem magamat. Bár a fészen már régóta nem titok, hiszen bárki olvashatta az idővonalamon a bemutatkozásom, itt csak rejtve utaltam rá:
"Ez nem az egyik oldalam"
Valójában: Bakkné Szentesi Csilla vagyok. 1968-ban kezdtem írni. Akkor vettem fel - találtam ki - a Zsefy nicknevet. 2018. közepe óta édesanyám nevéből kreált néven, Bara Anna-ként is írok. Az elképzelésem az volt, hogy ez utóbbi álnevemen a korábbi (zsefys) stílustól eltérő témájú, többnyire szabad verseimnek adok hangot.
Az álnevesség miatt bevallom nincs bűntudatom. Soha senkinél rosszindulatú reagálásaim nem voltak kihasználva az eddigi ismeretlenségemet. Nem trollkodtam, s remélem - szerintem - nem bántottam meg senkit.
Nem használtam soha az álnevességemet arra, hogy 1 héten belül valódi és az álnevemen is feltegyek írást.
Viszont szeretném továbbra is megtartani, azért is mert vannak internetes oldalak, ahol csak ezen a néven publikálok.
Aki legelőször jelezte, mert rájött, kit rejt a név, megerősített abban, hogy sokkal megjegyezhetőbb, emiatt talán "előnyösebb" is az álnevemen, mint a civil nevemen publikálni.
Ennyi. Egy titokkal kevesebb a Dokkon.
| |
| 183. | [tulajdonos]: javítás | 2019-10-16 08:04 | "tetszikeléseket " helyett
tetszikelésekkel..... már régóta nem... | |
| 182. | [tulajdonos]: "a hangot hozzád | 2019-10-16 08:02 | megint nem lelem"
Szerencsétlenkedem.
A bírálanDOKKban másodjára cserélem le a feltöltöttet.
Amíg nem kerül a Dokk-listára még egész jónak tűnnek az irományaim.
De valami varázsvessző rejtőzhet a várakozó versek átmeneti szállóján, mert odakerülve egész másként hat minden írásom.
Pedig a feltöltés előtt is "tájékozódom". Olvasgatom, ízlelgetem a már ott várakozókat.
Majd figyelem a rákattintások számát, ami nem jelenti azt, hogy el is olvassák, de feltételezhető. Azt sem jelenti, hogy bárkinek tetszett is, de másokénál én gyakran feltételezem. (Attól a pár jajmiezmár-tól eltekintve.)
A versek alatti tetszikeléseket - amik általában a fészről érkeznek - már régóta nem foglalkozom. Nincs ezerszámra és nem is látom értelmét az ismerősök gyűjtögetésének, ahogy nem hurcolom tucat fészes csoportba sem az írásaimat. Minek? Akkora átfedések vannak a csoporttagságot tekintve, hogy biztos sokan csak lájkolnak, és ugranak tovább, hiszen már egy másik csopiban olvasták azt az írást. Így nem érzem/ látom értelmét, hogy huszon-akárhány helyen tag legyek, vagy, ha vagyok, akkor sem érzem szükségét mindenhol megosztani ugyanazt.
Na, jól elkanyarodtam a lényegtől, ami szimplán az, hogy "lenni, vagy nem lenni?". Itt. Kinek? Olvas egyáltalán valaki? Van értelme az "erőlködésnek", mely alatt nem a verszűlésre, hanem az itteni publikálásra gondolok.
De előre borítékolható, hogy vagy azt kapom, hogy:
végre, hogy rájöttél!...ec.
vagy azt, hogy: persze. Hogyne. ec.
Lényegében nem is a válasz fontos. Ezt nekem kell(ene) megválaszolni. Nem is tudom, miért, de most jólesett kiírni magamból. (Lehet majd megbánom...)
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 181. | Bara: re: Furim | furim: re | 2019-10-13 20:23 | | Köszönöm, Furim. Valójában engem is meglepett. De talán nincs is olyan irodalmi,művészeti alkotás, ami mindenkiből azonos reakciót vált ki. ..és így a jó. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 180. | furim: re | [tulajdonos]: ennyi(?) . | 2019-10-13 19:48 | | Gratulálok, Anna. Ezért is jó, hogy több fórum van. El is gondolkozik az ember, miért látunk valamit másképp. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
