NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 21:39 Összes olvasás: 535939Olvasói hozzászólások nélkül| 1070. | Pálóczi Antal: RILKE, MEGINT! | 2011-05-28 20:30 |
Örülök, hogy neked is kedvenced az 1061-ben közzétett Rilke idézet. (Mondjuk meg honnan: Malte laurids Brigge feljegyzései, Bor Ambrus (és nem Görgey! ez fontos!) fordításában (Bor jobban ügyel a hiteles beszéddalamra stb. Itt most erről ennyit.)
Nagyon szép Rilkébe ez a szelíd, csak a művészi kifejezésre törekvő attitűd, ugye? (Már-már Krisztusi...)
Milyen más az, amikor valaki harcias! Mennyi támadást kap viszonzásul!
Ugye?
Vajon nem kéne megszelidülnöm?
Nem kéne esetleg olyannak lennem, a kínos támadások pergőtüzében, t amilyen Rilke volt?
Minden ezt sugallja!
(Minden infantilis, a valóságot rosszul sejtő sugallat. Mert most megmutatom, milyen az, amikor áldozati típusként éli meg "ugyanezt" az ember!)
Idézzük a legilletékesebbet: Rikét, ugyanabból a könyvből. (Az idők azóta csak annyit változtak, hogy már nincsen kegyelem.)
"Sose látták a magányost csak gyűlölték anélkül, hogy ismerték volna. Szomszédjai voltak, akik felőrölték és a szomszédos szoba hangjai akik megtapogatták. Fellázították ellene a tárgyakat, hogy zajongjanak és az övé fölé kerekedjenek hangjukkal. A gyerekek ellene szövetkeztek mert szelid volt és gyermeki, s mert minden növekedésével a felnőttek nyakára hágott. Vadászható állatként szimatolták meg vackában és hosszú ifjúsága idején nem maradt tilalmi idő. Ha pedig nem merült ki és megmenekült, akkor azt szídták, ami tőle eredt és undoknak nevezték és megyanusították. S ha erre sem hederített arcátlanabbakká lettek és elették előle az ételt és a levegőjét szippantották el előle és beleköptek a szegénységébe, hogy megundorodjék tőle. Rossz hírét terjesztették, mint valami ragályos betegnek és hogy gyorsabban távozzék, köveket dobáltak utána. Régi szimatukban pedig nem csalódtak, mert ő csakugyan az ellenségük volt.
De akkor, ha nem pillantott fel észhez tértek. Sejtették, hogy csak az akaratát szolgálták mindezzel... és akkor megváltoztak és a legvégsőhöz folyamodtak...a hírnévhez. Erre a lármára aztán majdnem mindegyikük felpillantott és kizökkent gondolataiból."
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
