NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 11:48 Összes olvasás: 55026| 466. | [tulajdonos]: elemi | 2023-06-02 10:05 | Munkám során sok gyerekkel és az őket kísérő tanárokkal találkozok. Az utóbbi napokban legalább 15 kísérőtanárral beszélgettem.
Olyan elemi erővel tör fel belőlük a panasz, a sirám, hogy szinte elviselni is nehéz!!
(0%-ban budapesti, II. - Xi.- XII. - XIII.- XIV.- XVIII. kerületi tanárokkal, budakalászi, budakeszi, dunakeszi tanárokkal beszéltem. )
A tanárok (miután említettem, hogy a feleségem is matematika-rajz szakos tanár) szinte kivétel nélkül megkérdezték, mi a véleményünk a tervezett státusztörvényről? Mivel feleségem katolikus iskolában tanít, hozzájuk később gyűrűzik be minden hiszen ők már nem közalkalmazottak, sztrájk náluk szóba sem jöhet, de rájuk is érvényes lenne a tervezet.
A tanárok közül három jelentette ki egyértelműen, hogy ha megszavazzák, akkor ő elhagyja a pályát! Egy tanárnő ettől függetlenül szeptembertől már nem lesz tanár, pedig fiatalabb korosztályhoz tartozik, még "csak" ötven körül van. A többiek is felháborodva mondták, hogy át kell gondolniuk, mert 20-30 évvel ezelőtt nem ezért mentek el főiskolára, egyetemre diplomát szerezni. Egyöntetű volt a vélemény, hogy olyanok irányítanak, akik nem értenek az oktatáshoz, akiknek a valóságról semmi gőzük sincs!!!
A tanárok legjobban azt sérelmezték a beszélgetéseinkben, hogy nincs eszköz a kezükben az iskolai rend fenntartásához, hogy a megbecsülésüket, a presztízsüket a béka segge alá rúgták le az elmúlt években, hogy a szülőket szinte "rájuk uszították", és manapság már tőlük is csak számonkérést és sok esetben arrogáns követelőzést kapnak! Egyedül a gyerekektől kapják még meg a szeretete, mert azokkal együtt vannak (pl. egy ilyen tábor alatt is, ahol 0-24-ben dolgoznak, de tanítási idő alatt csak a szimpla fizetésüket kapják, nyáron pedig ingyen dolgoznak.)
Az anyagiak általában csak a sor végén szerepeltek. Mikor egy fiatal testnevelőtanárnak elmondtam, hogy ismerek olyan másik fiatal testnevelőt aki elment napelemeket forgalmazó céghez egy éve, s azóta a fizetése megháromszorozódott, ő is azt mondta, egyelőre marad, de neki is van családja, és ez így nagyon nem járja, hogy ennyit keres.
Szóval, egy nyugdíjas rendőrtábornok, milliárdos vállalkozó belügyminiszter dönti el, hogy mi legyen a tanárokkal! Megdöbbentő ez, hogy nálunk minden politikus ahhoz ért, amilyen feladatot kap. Aztán a szarból nem neki, hanem másoknak, a "dolgozó hangyáknak" kell kimosni ezt az országot!!
Robbanás előtt áll a tanári társadalom!
És sajnos a hatalom egyáltalán nem veszi komolyan, jelenleg a tanári tiltakozások, a fiatalok tiltakozásai úgy kell neki, mint egy falat kenyér, hiszen ha ezzel foglalkozik a plebs, akkor nem a ledarált szerződéses többszázmilliárdos lélegeztetőgép ügylettel, nem az inflációval és az árakkal, nem a 700 forintos gázárral, nem a kaszinóból 5-és tízmilliárdos hasznot élvező Habonnyal és Garancsival fognak foglalkozni, se nem azzal, hogy kampányidőszakon kívül tízmilliárdokat költ a kormány a hirdetésekre, amikben állandó háborús és egzisztenciális félelemben tartják a magyar embereket!!!!
Én szóltam! A valóság egy komoly szelete ez, amiről írtam. Ezt a Karmelita teraszáról sem a miniszterelnök, sem Kisgrófó nem látná, pedig lassan a íHoldról is látszik!!!!! | |
| 464. | [tulajdonos]: egysoros talált vers | 2023-05-28 20:03 |
....hiába koholsz tömegszimpátiát magad köré, hamis látszatkeltéssel.... | |
| 463. | [tulajdonos]: zaklatás | 2023-05-28 00:20 | Most kibújt a szög a zsákból!
Mindegy, hogy kit, mindegy, hogy mivel, csak perelni lehessen.
Ezt írja leendő felperesem (aki később az alperesem lesz, mert viszontváddal fogok élni a folyamatos zaklatása, a nevemmel történő játszadozása, a foglalkozásom miatti megalázó szándékkal írt sorai miatt, s családom őseit Rákóczi szabadságharcosainak üldözésével vádolása miatt) a Minimal Planet naplóban:
"""A fentieket most nem Gyurcsira, hanem jóhírnévrontási másik ügyemre értem. (Leendő alperesemnek mostani zaklatóm csak a bűntársa: de nem alperes. Noha - áttételesen - "együtt okozták" azt a tavaly ilyenkor elszenvedett szembalesetemet amit ismersz, s amiről magánlevélben az volt a véleményed, hogy ez már SOKK - nem elírás: szógeg. (Tavaly ilyenkor egy egész délutánon tartó ugyanilyen lejárató Dokk vita után, ami szétforgácsolta a délutánomat, esti lámpafénybe kellett halasztanom egy cementes műköves munkát, majd a sötétben félre nyúltam. A földre zökkenő cementes vödör után hajolva cementpor-vulkán csapódott a nyitott szemembe. A cement kötni kezdett a retinámon.
De még jó, hogy azokban a hetekben nem szenvedtem mondjuk közlekedési balesetet az akkor ugyanilyen támadó dokker, majd a válaszomat félmoderálóan cinkos (ezzel a törvényt szerintem megsértő) Dokk szerkesztői "műsor" után.
Te is pereskedéssel tudtál ebből kikeveredni. Leendő alperesem megfogalmazásában - tényleg - új korszak jön, csak nem úgy, ahogy gondolja, hanem úgy, hogy a Dokk végre "(jog)állam" lehet a jogállamban.Ma még nem az.""""
Hogy nem szakad le az ég!!! Tehát azért, mert a vitánk miatt ő később tudta csak a munkáját végezni, s
közben baleset érte, én lennék a felelős???? (Vitánk közben én lemaradtam több bőrtárgy készítéséről, s azok ellenértékét akkor vele fizettessem meg??)
Figyelmeztetek minden dokkert, hogy ez a Dokk jelenleg egy fertő!! Ha véleményt (!!!!!!!!) írsz, épp egy tulajdonos perel be!!! Ez kérem nem normális helyzet a véleményem szerint!!!
Kérem a normálisan gondolkodó többséget, hallassák a Dokk-normalitás érdekében a tulajdonos ellen!!
(Oda akar citálni ez az ember engem, amikor én bizonyíthatom, hogy a dokkon a börtönőrségem miatt megalázó jelzőkkel és vádakkal illetett?? Inkább az első unokájával foglalkozna ennyit, és hagyná,m hogy én a hat unokámmal foglalkozzak, meg a versekkel!!) | |
| 462. | [tulajdonos]: üldöz | 2023-05-26 07:51 | Engem üldöz egy személy, akkor is emleget, amikor másokról beszél. Ez már zaklatás, kénytelen leszek ezt jelenteni az illetékes hatóságnak.
Gyurcsi, mielőbbi teljes gyógyulást!!!
Bár ez az ország lassan olyanná lesz, amit nem is érdemes látni!!! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 461. | karaffagye: ez akkor | uni: hm | 2023-05-25 08:55 | | Ez akkor a tízéves Dokk est lehetett, és TGF, Fűr, és Mülléder volt ott velem együtt.-.. ne haragudj, de a részletekre nem emlékszem, de örülök, ha mégis találkoztunk már... :-) (Ott volt JT is, de nem beszélt, meg Korányi is) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 460. | uni: hm | [tulajdonos]: leszokásom története | 2023-05-24 17:50 | | még beszélgettünk is, igaz, nem túl sokat, de emlékszem, hogy pipáztál. vagy azon az esten volt, amikor a Garai kérdezte a Lengyel Attilát, a Vigát és engem, vagy azon az esten, ahol te lettél kikérdezve két másik delikvenssel együtt. ciki, de arra meg én nem emlékszem, hogy ők kik voltak. :) | |
| 459. | [tulajdonos]: találkozó | 2023-05-24 08:24 | Egy újfajta fájdalomcsillapítót használok néhány napja. A fájdalom a vállamból eltűnt, mintha nem is lett volna, de... olyan furcsákat álmodok.
Most pl. azt álmodtam, hogy Dokkos találkozót szervezett valaki, ami kinn a természetben zajlott. Egy ritkás domboldali erdőben vertük fel szálláshelyünket, mindenki önmagának csinált "fészket". A domboldal adta magát arra, hogy egy kiugró teraszt készítsünk, s ott volt a cucc és az ágy. Alattunk pedig a völgy. Ahogy félrenéztem, láttam, hogy már mások építik az esti felolvasásra szánt színpadot, és farönkökből félkörívesen (ahogy a klasszikus görög-római színházak voltak régen építve) rakták ki a nézők-hallgatók számára a rönköket, mindenki sürgött-forgott... hogy kik, nem tudom.
Én két ember között kaptam helyet (most csak a monogramjukat írom ki), E. A. és F. T. között. A saját teraszom kialakításakor egy halom régi szerszámot találtam, és egy "vagon" könyvet. Nem bírtam felugrani, felhúzni magam a teraszra a földről, ezért sörpadból raktam elé egy hevenyészett hágcsót. Így már ment a dolog.
Egy csoport elindult a boltba, s megdöbbenve vettem észre, hogy a zsebemben csak 1500 forint van, ami egy üveg borra sem elég. Arra gondoltam, pedig most milyen jót lehetne beszélgetni a két szomszéddal, bár E. A. sörös. Így mivel senkitől sem akartam kérni semmit, úgy döntöttem, maradok a teraszomon, innen is látom majd a felolvasást.
Érdekes álom volt. | |
| 458. | [tulajdonos]: leszokásom története | 2023-05-23 08:08 | Egy kedves (személyesen még nem látott) barát egy másik naplóban kérdezi, hogy mit olvasson a leszokásához, ami úgy elveszi a figyelmét a nikotin hiányáról, hogy észre sem véve leszokhatna.
Nincs erre válasz, mert a könyvek is csak cigifüstben és pipafüstben esnek/estek nekem a legjobban. Egy jó pipa mellett a gondolat csakis az olvasottakra fókuszál, egyébként (tapasztalat) fáradtságtól függően el-elkalandozik, s akkor megette a fene az egészet, lehet újra olvasni az így átfutott részt.
Jómagam erős dohányos voltam. Édesanyám már 14 évesen írásos engedélyt adott a szakközépiskolai kollégiumba, hogy elsősként dohányozhassak, hiszen nyolcadikban kezdtem Fecske márkájú cigarettával. Kövér, vagy kövérkés srác voltam, anyám javasolta, hogy cigarettázzak, mert az elveszi az étvágyat (vagy csak a pénzt a kajavásárlás elől). A családunkban anyai ágon mindenki cigarettázott, pipázott. Apai ágon szinte senki.
Szóval, elsősként a "nagyokkal" szívhattam a cigarettát a kijelölt dohányzóhelyen, persze fenn a wc-ben is a többiekkel, akiknek nem volt szülői engedélyük. Ekkor már pipáztam is néha. A pipadohány élvezetét a bevonulásom után, egy hivatásos törzsőrmesternek köszönhetem, akinek a felesége egy ajándékboltot üzemeltetett Nyíregyházán, s mi a törzzsel sokat jártunk ki a városba, nála vásároltam be manapság Magyarországon már ritka, vagy elérhetetlen pipadohányokat: schippers', narval stb. Az ízesített dohányok is nagy választékban voltak náluk. Boldog békeidők a szocializmus végnapjaiban: a rohadó kapitalizmus szinte teljes pipadohány választéka elérhető volt. A seregben napi két doboz cigaretta és egy fél liter vodka volt a napi adagom, csoda, hogy bírtam. Később az egyik zenész barátom bevett a kis brancsába, s a cigi mellett kellemes, saját termelésű fű is került az "étlapra", a sereget csak így lehetett akkor kibírni.
Leszerelés után a mi albérletünk volt a találkozási pontja barátaimnak, hozzánk jártak fel beszélgetni, "világváltani", s ilyenkor bizony négy-öt doboz cigi is fogyott egy 15 négyzetméteres panelszobában. Nem győztünk szellőztetni éjszaka, miután az utolsó is elhagyta a "bárkát". (Ekkor még a piros zsiguli az ablakunk alatt állt, s figyelt a nyomozó, milyen államellenes bűnt követtünk el. Volt köztünk egy jelentő ember, akit zsaroltak, így haragudni sem tudok ár, ráadásul kért nem okozott, tanulni nem akartam, a munkám meg biztos volt. Autószerelő voltam.)
Aztán költöztünk: új munkahelyemen is mindenki cigizett, én is. A sophianae akkor volt 12 forint, amikor első gyermekem, Gergő fiam "jött", s így én megpróbáltam leszokni. Sodortam, kevesebbet szívtam, csongor szivart szívtam (rászoktam), sehogy sem sikerült 14 év intenzív dohányzás után. Akkor már hívő embernek tartottam magam.
Tettem egy ígéretet Istennek, hogy ha segít, abbahagyom a cigarettázást: eltettem a kezem ügyéből a dobozt, s mintha elvágták volna: se elvonási tünet, se hiányérzet, se semmi!!! Magam is meglepődtem, abbahagytam!! Ekkor már fájt a vállam, az izületeim, reggelente köhögtem, a lépcsőkön lassan jártam stb.
Az Isten leszoktatott a szenvedélyről, de a dohányzásról magáról nem, hiszen minden, amit ő teremtett valami hasznos résszel is rendelkezik. Ráadásul a dohányzást csak abbahagyni lehet.
Ma is pipázok olykor, ha barátok között vagyok, vagy falunapon, fesztiválon. Idehaza soha, ha egy hónapig nem megyek sehová, akkor egy hónapig nem pipázok. A nikotin nem hiányzik, függő nem vagyok, de a pipadohány ma is ugyanolyan jól esik, mint régen! A dohány is az Isten ajándéka az embernek, ám ebbe is betette azt a kis csavart, hogy ha rabjai leszünk, akkor ártalmassá válik!
Mindent szabad, de nem minden használ - mondja az ige. S ez a mennyiségre (is) vonatkozik. | |
| 457. | [tulajdonos]: könyv | 2023-05-19 09:45 | Az olvasás egy jó ideig a tanulást szolgálja. Ha az ember kellő ideig él, kell lennie egy fordulópontnak, amikor már nem tanulni akar, hanem "csak" szórakozva olvasni.
Nem tudom, ez az időpont mikor jön el az ember életében, de nekem már tanulnom nem kell semmit, amit tanulok, azt szórakozva olvasva szedem magamra.
Az olvasás lételemem lett, akár e levegővétel. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
