NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2025-07-05 11:26 Összes olvasás: 57442187. | [tulajdonos]: folyt. | 2020-02-01 17:13 | Szerintem, ha a Dokk problémáját meg tudnánk oldani, meg tudnánk oldani a Hazáét, Európáét, az Emberiségét is. Csak aktiválni kellene a részek(sejtek) közötti nyilvános és szabad kommunikációt. S mivel minden fejben dől el, lehet, le kell a fejeket vedlenünk, ahogy a kígyó a bőrét váltja. Csak zavar, hogy épp a kígyó képe jött be ide. Lehet, hogy Ő, már egy „fejváltás” eredménye. S tényleg, mintha a jó után rossz, a rossz után, meg, mintha még rosszabb jönne. Persze, minden helyzetben, akár zűrzavarban is, van, aki, jól érzi magát.
| |
186. | [tulajdonos]: origináció | 2020-01-30 14:45 | Ez volt itt, az előbb, a "nem hallod mama? Szólj rám" rész. :-(
József Attila Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállítani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget.
Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekúszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál.
Tőlem elvetted, kukacoknak adtad édes emlőd s magad. Vigasztaltad fiad és pirongattad s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. Levesem hűtötted, fújtad, kavartad, mondtad: Egyél, nekem nősz nagyra, szentem! Most zsíros nyirkot kóstol üres ajkad – félrevezettél engem.
Ettelek volna meg!… Te vacsorádat hoztad el - kértem én? Mért görbítetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda fenekén? Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer! Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: haszontalan vagy! Nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék!
Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, ki csal és hiteget! Suttyomban elhagytad szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet. Cigány vagy! Amit adtái hízelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve – nem hallod, mama? Szólj rám!
Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda. A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, észreveszi, hogy milyen ostoba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni.
Az idézet forrása http://mek.niif.hu
Szavalóversenyeket nyertem vele. Az évfolyamtársak 40-50- év után is emlegetik De ki ne tudna eldicsekedni hasonlóval, vagy mással.
| |
185. | [tulajdonos]: Belőlemcsakegyvan! Belőletek? | 2020-01-30 12:31 | Amit most csinálok, arra Anyukám, ha élne, azt mondaná; kalótyolás. És, hogy a vesztemet érzem.
Holnap lenne 90 éves! ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG, ODAFENN!
Remélem ezzel, nem kívánok Neki rosszat! :-( | |
183. | [tulajdonos]: próba | 2020-01-29 00:35 | Most Isten háta mögött, hol nem ragyog az ész, Mint fókák a tengerparton, fedetlen Előbukkan, lemerül. Féldrágakő Birtokomban van egy kő. A szerelem kivész, sok kisebb, finomabb Csak nézni rájuk. Milyen fényesek Kifordította két kezét, A Holdút délen van, A hullámot bádogból hajlítják, Gyermekkorom bora, Alma idő. Szakítasz belőle vala- Kissé úgy élünk, mint azok a régi oláhok chicagóban vagyok, egy itteni Van társam, A versírás afféle aranyásás. Tizenhét napja számontartom azt Műfogból, szemüvegből, Eljön az idő, meg kell írnom a verset a liftről Ahogy megáll valaki a fák alatt. a szemedre gondoltam éppen az első műtét nem is létezett Ma is ugyanúgy csinálok mindent. Csörög az óra. Még sötét van, hideg, Ahogy a nagykönyv szerint várakozni kell Finom hamuval borított kis kupacok Olyan séta, aminek hangja nincs Mintha vissza is ugyanaz múlna. Olyan vagyok, mint az összecsukott sakktábla, Az igazságot nem kell hangosan kimondani, 1 férfi, 1 asszony, 2 gyermek, Fürdetik a kutyát. Lógó ingujjukat És szólt anyám: ott fenn, a dombtetőn Úgy szeretném: csak ahhoz volna merszem Benne még olvad az arany Most majd nem fogom Kisebbik gondom az, hogy éhezem Hívom őt, de nem felel. Ha kedved tartja, alhatnál tovább. Szegényke arról faggatta az emberét Majd visszatérnek az elázott papírhajók. az álmok helyén hegek Ollóval belenyírtam az ujjamba már negyednapja nem vagy itt Nincs pénzem - mondta egyszercsak Cesario. ha rajzolnék neked egy házat csak azért Ágyunkon a reggel terítéke: Reggel van, fázunk. A kerékpározásnak nem annyira a kerekes párzáshoz, Apám (titokzatos padláslakó) Nézd, a hegyek mögött tüll-fátyolban a nap.
| |
182. | [tulajdonos]: találat | 2020-01-27 22:55 | Az előbb rákerestem a "fáj a fogam" kifejezésre. Nagy effel, hogy megnézzem szerepelt e már valamelyik naplómban egy írásom.
A következőt találtam:
Gyors És Gyilkos Archívum I.
0. 2003.01.13 10:44 Jónás Tamás (DOKK) -- Re:_Hideg_volt_a_buszmegállóban Válasz erre Előzmény Kata, Dörmögo Dömötör-ös ez a versike. A kérdés: jó-e az vagy sem? A DD-be igen, nekem is jól jöttek az ilyen ártatlanságok 4-5 évesen. Ma már másra fáj a fogam. | |
178. | [tulajdonos]: most, hogy felfedeztem | 2020-01-25 11:56 | ELMONDHATOM: EZ, CSODÁLATOS! BOLDOG VAGYOK! KATARTIKUS ÉLMÉNY! KÖSZÖNÖM! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|