 | | M. Lamos Krisztina |
üzenőfala
képtára |
"Itt maradtam egy elmúlt korból, valami régvolt időből! " - ezt mondták rólam - ilyen a stílusom. Szerintem meg nem. Bár kétségtelen: a múlt és jövő egyszerre él bennem. Így vagyok csak én magam, - önmagam, az egy az Egyetlenben. Ez igaz. Nem akarnék csak modern lenni, trendi, kánonokhoz simulva, dorombolva törleszkedni, illeszkedni, mert hoztam, amit kaptam, és azt adom, amire eljutottam, és semmit ebből meg nem tagadok. Érthetően, hitelesen, hűségesen. Adni, venni, kínálni, és elfogadni. Az életben mindent így szeretnék. Egyszerűen. Őszintén. Vagyok, aki vagyok.
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¡ Ha beteg vagy
¡ Magyarázat nélkül
¡ Temetés után
¡ A Tanítónak
¡ Nem álom ( G.Gy-nek)
¡ Fürdés közben
¡ Nincs miért
¡ Szélfújta
¡ Nagy kérés
 Játék
¡ Vajon ismered?
¡ Itt és ott
¡ Egyszer
¡ Lépés
¡ Nem egyszer
¡ Átutazóban
¡ Haiku-levél (G. Gy.-nek)
|
