Bátai Tibor : Egy vereség állomásai (változat)

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38795 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Veres Mária: Köz.hely
Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 1 napja
Farkas György 1 napja
Bátai Tibor 3 napja
Cservinka Dávid 3 napja
Ocsovai Ferenc 4 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
DOKK_FAQ 7 napja
Filip Tamás 8 napja
Serfőző Attila 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Tóth János Janus 9 napja
Francesco de Orellana 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 15 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tóth Gabriella 17 napja
Filotás Karina 17 napja
Veres Mária 19 napja
Kiss-Teleki Rita 19 napja
Bájer Máté 19 napja
FRISS NAPLÓK

 fiaiéi 24 perce
A vádlottak padján 3 órája
Hetedíziglen 6 órája
Bátai Tibor 16 órája
az univerzum szélén 1 napja
nélküled 1 napja
négysorosok 1 napja
Lola naplója 1 napja
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
DOKK estek 2 napja
Gyurcsi 2 napja
mix 3 napja
Janus naplója 3 napja
Hordalék 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bátai Tibor
Egy vereség állomásai (változat)

                                  
Minek tovább, ha nincs miért?
Ajkam fölrepedt: csorba
a bögre. Elgondolom,
a hangya mint örül, ha
az asztalról morzsa hull
a földre.
                                  
Kérgét eldobja, vedlik
a platán. Hozzám oda-
nőtt a kéreg. Páncéling,
önként felöltött. Úgy
szorít, hogy levetni
már félek.


                      *

Azt képzelem, pók vagyok,
hálómba fogok fényes
bogarat, de földönfutó
bogárként végül is
menekülök, s a háló
rám akad.

Nem fut a mozdony, nem vet
parazsat, nem fog lángot
a kalász, csillag sem
világlik az égen; ne
keress ott, ahol tudhatod,
nem találsz.


                      *

Árad a sötét, ellep. Egy
szál sugárban silbakol
a fény. Bátorítaná magát,
hiába. Hűlt helye marad csak
őrhelyén.

Sűrűsödik az éjszaka,
gomolyló párává
összeáll. Észrevétlenül
bekerít, de még nem támad.
Jelre vár.


                      *

Fűszálak szuronyán menetel
a csönd. Tudom, hiába
várom a zenét. Szelíden,
némán gyászol a tücsök,
és elföldeli törött
hangszerét.

Már megértem: ez a rend,
nem rémülök, húr hogyha
pattan. Érzem, ahogyan
gyengülök. Sebemből
szivárog, elfolyik
a dallam.


                      *

Fejszémnek csak a nyele
veszett, akad még vad és
tág vadászmező. Mégis,
vesztett harc ez is.
Vesztett, és késhegy-
re menő.

Bosszút érte! — tétován
pördült (ó szemérem!),  
s lehullt a levél. Halott.
Virágok élén most feni
kését a gyilkos, aki
én vagyok.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-01 00:04:00
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-01 00:07:06


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-22 15:19   Napló: fiaiéi
2024-06-22 15:13   Napló: fiaiéi
2024-06-22 13:08   Napló: fiaiéi
2024-06-22 13:03   Napló: fiaiéi
2024-06-22 12:55   Napló: fiaiéi
2024-06-22 12:24   Napló: A vádlottak padján
2024-06-22 08:57   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen