Ötven év
Életed ötven éve, mit végigéltél.
Minden harc, mit végigküzdöttél
ott ül nyakadban, mint túlsúlyos gyerek.
És mégsem egész, mégsem kerek.
Gyökeret vertél egy darabka rögön
Rügyet fakasztottál két tövön
A széllel együtt száguldottál.
Szerettél egy asszonyt, akit kaptál.
Hétfejű sárkány. Ennyi ideje már.
Miért nevetsz mégis, ha fáj?
Vidámat miért dalolászol?
Miért vagy még mindig bátor?
Belül emésztő savak marnak,
Téged maguknak akarnak!
Nélkülünk hová mennél,
Ha nem vigyázunk rád? mit ennél?
Belekarmolsz emlékünkbe minden nap,
mit várhatunk, mit hoz Neked a holnap?
Tegnap már mindhiába lassítottál,
hidat ver Neked a seb, mit hasítottál.
2000. augusztus
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.