"Ma a kettővel odébb ülő nő hópelyheket vágott ki. Amitől beugrott, h hol tartottam tavaly ilyenkor: myennyit énekeltük az alsósokkal a Snowflake, snowflake, little snowflake" dalocskát például. Hiányzik. Az éneklés, meg azoknak az óráknak a hangulata, ott a végeken. A cigány tanítványaim, ahogy boldogan énekelnek angolul. Mert van ugyan ötödikes csoportom, de cikinek találják az éneklést. Meg a fele amolyan elitke, különtanár, ovis korom óta tanulom, New Yorkba mentünk apa szülinapján gyerek. Tavaly nagyon hiányzott a szellem. Nos, ebben az iskolában megvan, de a múltkor esett le, h majdnem csupa 'gyenge' csoportot osztottak nekem. Erre utaltam, h baromira parkolópályán vannak a képességeim még mindig. Akkor esett le, mikor a múltkor bejött egy régebbi tanítványom, aki emeltezni szeretne, h lehetne-e esetleg csak beülnie az emelt szintű csoportjaimba. Mert neki nyilvánvaló volt, h ha a másik helyen azt jól csináltam, akkor itt is kapok lehetőséget. Hát nem. Közelében sem vagyok."
"Az új iskolámban nem biztos, h lesz órarend szeptember 1-re, mert tegnap felmondott egy újabb kolléganő. Ö a hetedik június óta. Az indoka ugyanaz, mint annak, akinek a helyére engem felvettek: annyi a plusz, estébe nyúló tanításon kívüli program, h nincs ideje a gyerekével lenni. A tantestületben riasztó számban vannak 1-2 évee elvált kolléganők. Ezek azok a dolgok, amik nem látszanak, mikor állásra jelentkezel. 24 évig tanítottam az első munkahelyemen. A dolgok számomra az új Köznevelési törvény bevezetésétől fordultak drasztikusan rosszra. Volt a Tanítanékkal a Lázadás éve, amikor próbáltunk, közel ezer iskola, a pedagógusok 25%-a tenni vmit, h ne ez legyen. Ma is Requiem for a Dream mappában vannak lementve azok a dolgok nálam. Mikor legutóbb belenéztem, sírva fakadtam... Ez, a 2015-2016-os év, volt nálunk az igazgatóválasztás éve is. Nem szavaztuk meg. Mégis kinevezték azt, aki 20 éve belegonoszult a hatalomba. Egy évre rá jöttem el. Van hova menni. Csak eddigi tapasztalataim szerint azért van, mert mindenhonnan menekülnek. Mindenhol sok az olyan kolléga, aki csak pár éve (5-) van ott, mert vhol máshol már nem bírta tovább elviselni ezt, vagy azt, de ami a közös az összes eddig hallott történetben az az, hogy végső soron az igazgatót. Még júliusban vettem egy használt biciklit egy K-i rendőrtől, aki mikor meghallotta, h hova jövök dolgozni, kifakadt, h pár éve az itteni tanárok olyanok, mint a legyek, csapatostul szállnak fel, h aztán más elrendezésben foglalják el ugyanazokat a helyeket."
"Megy az egész iskola áhítatra. Közben zebrán kelünk át, kér férfikolléga és én, a sofőr fékez, elenged. "Néhány éve ez van", így A., az egyik tanártárs, "elengednek. De tudjátok, mit figyeltem meg? A nők azok, akik inkább nem. Mert ŐK sietnek. " Ezt megismétli még párszor, ugyanazzal a csendes derűvel, csipet gúnnyal. "Az én tapasztalataimmal ez nem vág össze." Mert nekem mindig meg kell szólalnom. Csodálkozik, aztán témát vált, hátha csak közös platformra érünk. A női vezetők. Hogy azok viszont sokkal rosszabbak. Mert kegyetlenebbek. Mondanom se kell, az én tapasztalataimmal ez sem. "Ja," mondja erre, "persze, hiszen ez férfi szigorú és határozott." Visszagondolok hisztis, pletykás, manipulatív előző főnökömre, és annyi jön ki a számon csak, h nem szeretem az ilyen általánosításokat. Ezek sztereotípiák. Jóváhagyja. Egy perc múlva viszont: "- No de nem megfigyelésen alapszik-e minden sztereotípia?" Beérünk a templomba."
"Ez a nyelvvizsga, mint végcél, egyszerűen borzasztó. És káros. 2 évvel a B2-es papír megszerzése után már jó, ha alapfokon tudnak még. Mert nem használni akarja a többség, csak a bizonyítványt róla. Mintha vki azért vizsgázna le vezetésből, h legyen jogosítványa, aztán soha nem vezetne többet. Az, hogy a felsőoktatásba ez lesz a belépő, nem fogja növelni a nyelvet ténylegesen bírók számát, pontosan azért, mert még ráerősít erre a torz tendenciára. A nyelv eszköz, öröm, játék. Nem vizsga."
"Szóval ebben a suliban is az van, ami a kéttannyelvűben, h kidolgozzák és felmondják a szóbeli tételeket. A gyakorlatban megkapnak vmi kész szöveget, s azokból felelnek. Ez a szóbeli érettségi, illetve a nyelvvizsga felkészítés is. Rajtam kívül 7 angol- és 4 némettanár van és kivétel nélkül mki ezt csinálja. De még a magántanárok is, akikhez némelyik gyerekem jár. Nagyon hülyén és kifejezetten rosszul érzem magam. Én SOHA nem így készítettem, illetve nem igaz, pályám legelején, de, de azt úgy tartom számon, h akkor még nem jól csináltam. Nyelvvizsgáztatói képesítésem is van, a képzésen is elmondták, több nyelvvizsga honlapján is ott van, h B2 szinten kell kommunikálni, NE próbálkozzanak betanult szövegekkel. De a gyerekek elvárása is ez, mert ez számukra a felkészítés. Nagyon hülye helyzet. ** Szorongok. Attól félek, h elveszejtem magam. Hamis tanúzásomtól saját (igaz) peremnél."
Sikerült átugranom egy oldalt. Szal ez még megtörtént előbb:
2018. 08. 06.
"Szóval most 5 napig angol táboroztatok 20 gyereket napi 8 órában.Ketten vagyunk rájuk a párom nem tud angolul, következésképp foglalkozást nem tart, viszont zavarja, ha én csinálni akarok vmit. Ez egy 500 milliós projekt része, ahol arra nem volt pénz, h akár egy rajzlapot is vegyenek a tábor megtartásához. Két társasjátékot sikerült kisírni. Internet nincs, kivetítő se, pedig bevittem a saját laptopom, ó, én marha, mire számítottam? Meleg van, kiderül, h a tábor papíron ott alvós, következésképp a nap zárásaként kivonulunk a falu jurtaszállásaiba jurtában gyerekeket fotózni. A gyerekek nem értik, h ezt miért kell, nem is lehet elmagyarázni, mert igazából nem mondta meg senki. Lepapírozunk egy ellopott összeget, gondolom. Ami a gyereknek is nyilvánvaló, az a hazugság. Erre nevelem őket. Korrupt vagyok innen. Nem tudom, hogy kerülhettem volna ki. Nem kérdezett meg senki, vállalom-e a táboroztatást, rám lett osztva, ahogy minden egyes kollégámra egy-egy tábor még januárban. Alig lehetett tudni vmit, amit igen, az is folyton változott. Normál esetben van egy pályázati kiírás, s azt látjuk, h mégis mi a fene ez az egész, mire ad olyan sok pénzt az Unió. Július végén kaptuk meg, a feladatot viszont januárban. 15 gyerekről adtam le szakmai tematikát, projektvezető, h 'Szuper!'Tanévzárás után, mikor a gyerekek már elszéledtek, derült ki, hogy vkik vmikor 20-at írtak be. Ma meg becsörtetnek a foglalkozásra az aláírnivalókkal, s látom, h hivatalosan 8-tól 14.30-ig a párom van a gyerekekkel, én meg 14.30-tól 22.30-ig. 1. A párom nem tud angolul. Ha papír szerint hajtanánk végre, amire esélyünk se volt, mert ezt most mutatták először (meg akkor mért volt szuper a más adatokkal készült szakmai tematika), akkor 8-tól fél háromig ez mitől angol tábor? 2. Eleve komolytalan 1 angoltanárral tábort tartatni. 3. Éjjel papíron felügyelet nélkül borul a kis kobakok fölé a jurta.
Azt mondja a párom este, h neki a Zoli mondta, aki az Önkormányzatnál van, h nemcsak a Polgármester, hanem nagytudású Klárika is talicskával tolják ki a falu pénzét onnét. És köpött egyet. Mármint a Zoli. S azzal folytatja, h ő megérti, mert ha oda kerülne, akkor azért ő is úgy osztaná, h jusson is, maradjon is, de NEM ENNYIT. Gondolkozom, h van-e értelme megmondanom, h én meg nem. Mert az egész ott kezdődik, h megértem, ha bármennyit is. Mert nem ott kezdődik. Hanem a jurtás fotóknál."
"Ma kezdtem az új helyen. Az a legnagyobb bajom, h teljesen valószerűtlennek tűnik az, h ott fogok dolgozni. Várok egy orvosi eredményre, talán ezért, remélem nem az orvosi eredményt jelzi előre ez az érzés. Református Középiskola, áhítattal kezdtünk, feláll a helyettes, h felolvassa az igeszakaszt, s ahogy ott ülök jön az érzés, h ez most rólam fog szólni. Ez volt: " Minden megeshet mindenkivel: ugyanaz eshet meg az igazzal és a gonosszal, a jóval, a tisztával vagy a tisztátalannal, azzal, aki áldozik, és azzal is, aki nem áldozik, a jóval és a bűnössel egyaránt, azzal, aki esküszik, és azzal is, aki fél esküdni.
5 Az ég alatt való minden dologgal az a baj, hogy mindenkit ugyanaz érhet. Az emberek fiainak szíve tele van gonoszsággal, és amíg élnek, szívükben mindenféle bolondság lakik, végül pedig a halottak közé jutnak.
6 Mert mindenkinek van reménysége, aki az élők közé tartozik. Mert jobb az élő kutya, mint a döglött oroszlán.
7 Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és jutalmuk sincs többé, mivel még az emléküket is elfelejtik.
8 Szeretetük, gyűlöletük és vágyaik is immár mind elmúltak, és többé nincs semmi részük abban, ami a nap alatt történik.
9 Edd hát csak örömmel kenyeredet, és igyad jó szívvel borodat, mert immár kedvesek Istennek a cselekedeteid!
10 Ruháid legyenek mindig fehérek, és fejedről ne hiányozzon az olaj.
11 Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, hiábavaló életedben, amelyet Isten adott neked a nap alatt, hiábavaló életed minden napján, mert ez az osztályrészed életedben és munkádban, mellyel fáradozol a nap alatt.
12 Ami kezed ügyébe kerül, vidd véghez erőd szerint, mert nem lesz cselekvés, megfontolás, tudás és bölcsesség a holtak hazájában, ahová mész.
13 Még azt is láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsak győznek a futásban, és nem az erőseké a diadal, nem a bölcseké a kenyér, nem az okosaké a gazdagság, és nem a tudósoké a jóindulat. Mert minden a maga ideje és sorsa szerint történik.
14 Az ember nem ismeri a számára kijelölt időt. Amint a halakat kifogja a veszedelmes háló, és amint a madarakat tőrbe ejtik, úgy ejtik el az emberek fiait a gonosz idején, amikor az hirtelen rájuk tör.
15 Ezt is nagy bölcsességnek láttam a nap alatt:
16 Volt egy kicsiny város, és abban egy kevés ember. És eljött az ellenség: egy hatalmas király, aki körülvette, és nagy ostromművet épített ellene.
17 De találtak a városban egy szegény embert, aki bölcs volt, és bölcsességével megszabadította a várost, ám senki sem emlékezett meg arról a szegény emberről.
18 Akkor azt mondtam: jobb a bölcsesség, mint az erő, de a szegény bölcsességét lenézik, és beszédét nem hallgatják meg.
19 A bölcsek nyugodt beszédére kell inkább hallgatni, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltására.
20 Jobb a bölcsesség a harci szerszámoknál, de egy bűnös sok jót leronthat."
"Tagja vagyok több virtuális pedagógus/oktatásról gondolkodó csoportnak. Egyrészt, mert hiszek a tudásmegosztásban, másrészt vágyom a teljesebb képre, mert döbbenetesen keveset lehet tudni egyébként arról, h más iskolákban mi folyik. Harmadrészt meg még mindig nem mondtam le arról, h tegyek vmit, h jobb legyen, habár egyre reménytelenebbnek tűnik, mégis, ha vannak hozzám hasonók a pályán, leginkább e módon lehet kapcsolatba kerülni velük. Viszont belátni a tanárállomány mélyeibe is. Nem csodálkozom, h ez a rendszer van. Hogy bármilyen rendszer végrehajtatatik. Hogy megszavazódik minden. Mostanában a Szolgálóleány meséjét nézzük esténként. Talán ezért is hőköltem meg tegnap. Körkérdés: Szükség lenne-e több férfi tanárra? Sok-sok igen, mellétéve, h miért nem lesz több. A pénz miatt. Mert "ennyi pénzért egy férfi nem marad a pályán." Illetve: "Ennyi pénzből nem tudja eltartani a családját." Mi van? Mert a nő igen? Mert a férfi tartja el? A nők meg hobbiból dolgoznak?"
Áprilisban lement a próbatanításom a Kéttannyelvűben, el voltak ragadtatva. Az igazgató megerősítette, amit már februárban mondott, h akkor május elején szerződést kötünk. Aztán már majdnem eltelt a május, és semmi hír nem jött felőlük.
Akkor találkoztam azzal a kolléganővel, aki előttem egy évvel hagyta ott volt munkahelyemet, elmondtam, hogy jártam. Ő mondta, h küldjem el az anyagomat a jelenlegi munkahelyemre, ami egy 8 osztályos gimnázium, csak lakóhelyemtől ezúttal 25 km-re nyugatra. Elküldtem, ignő megköszönte emailben, most nincs szüksége angoltanárra, de elrakja.
Május 31-én aztán felhív, állok a tanáriban, h most derült ki, h vki elmegy jövőre és át tudnék-e másnap menni állásinterjúra. És vmi hallatlan mázli folytán a másnap pont olyan volt, h az utolsó óráim elmaradtak, így át tudtam menni.
Az interjún végig azt próbáltam megérezni, h mennyire becsületes ember. Én tetszettem nekik. Mondtam, h elméletben függőben van egy másik iskola is, hétfőre ígértem választ.
Másnap iskolai program volt, ún Csendes nap, csorgott nyakamba a verőfény, mikor megcsörrent a telefonom. A Kéttannyelvű, h akkor számítanának rám és reméli, nem kaptam másik ajánlatot azóta. De igen, mondtam. És hogy hétfőig döntök.
Döntöttem. Feltettem a tétjeimet az igazgatónő becsületességére.
Ez már a jelenlegi munkahelyem. Nem tudom, tartsam-e az időrendet innentől, és bemásolgassam-e azt is sorban, amit ezen a helyen a tanításról írtam beleértve magával a hellyel, a tanári közösséggel kapcsolatos gondolataimat is. Mellette szól, h ez az utóbbi az egész problémakörnek szerves, szimptomatikus része, ami mintha a szakirodalom vakfoltja lenne, én legalábbis nem találkoztam még mással, aki leírta volna, amire én itt rájöttem a működéssel kapcsolatban majdnem 2 év alatt. Ellene szól, h a dolog fokozatosan fedte fel magát, sok volt részemről a vakvágány, a sötétben tapogatózás. De talán mégis marad az időrend. Előbb azonban egy új hozzászólásban elmesélem, h hogy kerültem ide.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
