NAPLÓK: weinberger
Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 20:30 Összes olvasás: 150498| 542. | [tulajdonos]: kétirányú | 2016-10-20 16:18 |
Ezt a történetet két szálból fonom össze. Az egyik szál: a legöregebb unokám hetedikes, így most ismerkedik a Fizika tantárggyal. Még nem néztem bele a tankönyvébe, így nem tudom, szó esik-e a tárgy keretében bizonyos elektroakusztikai és elektro-optikai készülékekről. Arra azonban emlékszem, hogy a távközlési technikumban részletesen tanultunk a működésükről.
A másik szál: jelenleg egy bizonyos Orwell nevű szerző meglehetősen ismert regényét, az „1984”-et olvasom, nem először, de most szimultán módszerrel: magyarul hagyományos könyv formájában, és angolul a képernyőn. Kulcsszerepet játszik benne egy bizonyos jövőbeni, vagyis a történet megírásakor még fiktívnek tartott médium, a „telekép” (telescreen), amely nem csupán műsort sugároz, de képes a látóterébe eső álló- és mozgóképek, illetve a hallóterébe eső hangok folyamatos felvételére és irányított továbbítására is.
Fonódjék tehát össze a két szál. Akinek a minimálisnál már valamivel intelligensebb mobiltelefonja van, az tudja, hogy készüléke a multimédia tartalmaknak nem csupán a lejátszására képes, de álló- és mozgóképek, valamint hangok felvételére és továbbítására is. A feltétel az, hogy a felhasználó megszabott sorrendben hajtsa végre a megfelelő parancsokat.
Kérdezzünk vissza az utolsó mondatra! Vajon valóban feltétel a felhasználó aktív cselekvése? Vagy elképzelhető, hogy a készülék, amely egyedi azonosítóval rendelkezik, a felhasználó tudta nélkül is felszólítható arra, hogy egy feldolgozó központba továbbítson képeket, hangokat, szöveges tartalmakat?
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
