NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-05-01 23:56 Összes olvasás: 170386| 1616. | [tulajdonos]: veréb | 2021-10-02 15:32 |
Nincsenek verebek, nem rebbennek tehát, de ma végre haladok a dolgokkal, nem kerülget, ver le lábról az az undorítógyengeség, amink utálok kiszolgáltatva lenni. Süt a nap, persze, így könnyebb.
Viszont teljesen biztos vagyok abban, h már szemernyit sem szeretem. Mondtam, a dolgok hajlamosak utólag összeállni, hát ami nekem most kezd összeállni utólag, azt nem szívesen rakom össze. De a szeretetet kizárja.
Kevés bennem a szeretet tényleg. Nem szeretem azokat többé, akik engem nem szeretnek. Megelégeltem az ezzel való foglalatosságot. Nem tudom azokat sem szeretni, akik lenéznek. Azokat sem, akik (ezzel összekötve) bántanak. Akik használni kívánnak erre vagy arra.
Mennyivel könnyebb lenne az életem, ha sikerülni örülni a körülöttem levőkben a jónak! De ehelyett folyamatosan bennem a rossz érzés most már 4. éve. Néha aztán cselekszenek vmi olyat, ami felszínre hozza, h nem, nem véletlenül.
Hazugság hígabban-töményebben, ahogy a nagykapu mögött az oszlop sem márvány, a többi részlet sem valódi. A hangsúlyok totál máshova esnek. Egy a nyelv, ugyanaz a szó, de akár az ellenkezőjét is jelenheti.
A bántalmazó megbántottsága pl.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
