NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 17:17 Összes olvasás: 1708941503. | [tulajdonos]: after | 2021-03-13 12:38 |
Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, túlélem. A legrosszabb kedd és szerda éjjel volt, de csütörtök óta kifelé jövök. Tegnap már olvasni is tudtam végre, ma meg végre felkeltem és nem szédülök. A legfőbb tünetem a láz illetve a 7 napon keresztül tartó fejfájás volt, de olyan, h a fülemmben és a foggyökereimben is fájt. Ezért se tudtam olvasni. Ez hagyott el tegnap.
Úgyhogy ma lefordítottam a heti penzumot. Elég fura vers, meg kicsit belejátszik a tegnapi könyv is, amit olvastam (Ulickaja: Surik).
Tom French: Lecke
Most, hogy meghalt, anyám úszni tanul. Hajnali bérlettel jövünk, köszönünk, miközben a hosszakat rovom, a víz alatt mozgó anyámat kémlelem,
úszózoknija, mint az elsőáldozóké, fürdőszoknyája hínárként lebeg, gyönyörű, dús haja ezüstszínű Speedo úszósapka alá gyűrve.
Mozgását fülelve úgy érzek hirtelen, mint az apja, a lélegzetem is eláll, rá gondolva olyan büszkeség fog el,
A levegővétel a lényeg, mondja neki az oktatója, »Ha a légzést nem hagyod abba, Mari, akár örökké tudsz úszni.«
(Első verzió)
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!