NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 01:34 Összes olvasás: 170781| 1675. | [tulajdonos]: in person | 2022-03-29 21:02 | Ma találkoztam vkivel élőben, akit eddig csak virtuálisan ismertem. Az eddigi tapasztalataim alapján fel voltam rá készülve, h ez egyúttal a kapcsolat végét fogja a jelenteni. Az introvertaltsagom, az öltözködésem felfedi majd, hogy nem vagyok érdemes.
De nem ilyen volt. Örült nekem. És tök természetesen tudtam viselkedni, mert fikarcnyit sem kellett másnak lennem, mint ami vagyok. Még odafelé fogalmazódott meg bennem, h biztonságot nekem kizárólag az értelem adhat. Furcsa volt átélni, h van számomra még ilyen.
Ma otthon voltam valahol. | |
| 1674. | [tulajdonos]: a nép lelke | 2022-03-27 19:58 | Van egy csoport a helyik lakosoknak, ahol tag vagyok. 2 hete még itt is ment a menekültek segítése. Ma azonban, mikor vki 2 női kerékpárt kért 2 menekült nőnek, h könnyebben be tudjanak járni dolgozni, a 19 hozzászólóból egy sem azért szólt hozzá, h segítsen. Volt egy, aki szigorúan nem általánosítva elmondott egy történetet, amit kiskunfélegyházi ismerősétől hallott, h egy menekült részegen ment be a boltjába, egyébként meg az, ment, h a seggük ki van nyalva, 4 kilométert igazán gyalogolhat, bezzeg engem nem segít senki. Ami igazán elszomorított a következő komment: aki meg segíteni akar, tegye csendben!". Négy fal között, ugye.
| |
| 1673. | [tulajdonos]: birth | 2022-03-22 22:02 | Sokáig utáltam a születésnapomat. Nem feltétlen attól, h szembesített, h megint öregebb vagyok, hanem inkább azért, mert boldognak kellett volna lennem. Aztán most meg nem érdekel. Azt hiszem, az ember addig vergődik az ilyesmivel, míg reménykedik, h szólni fog az élete még vmiről.
Nem mintha reménytelen volna. Inkább mentes a reménytől, túl van rajta, elmúlt, köszöni.
Anyukámnak 2 nappal korábban van a szülinapja, mint nekem. Ki volt hangosítva a telója, így a konyhaasztalnál végighallgattam, hogyan köszönti fel a barátnője, Rózsa. Egy többszörösen összetett mondatba foglalt minden témába vágó giccset, majd kb 20 percen át szinte folyamatosan beszélt úgy, hogy anyukám félbeszakítani sem bírta. A témák: ki halt meg, a műtéte, a barátja, a volt férje, 30 év nyugdíj, a nyugdíj előtti munkahelyei, afféle létösszegzést kaptunk mindenféle mélység nélkül. A témákban annyi volt közös, h anyukám, akit ugye köszöntött, sehol sem volt bennük.
Engem is megköszöntött tegnap, M., hajdani legjobb barátnőm. Egy nappal korábban, nem tudom, miért. Elég lett volna, ha annyit ír, h boldogat. De ő azon vágyaim teljesülését kívánta, amik a 'javamra válnak'. És hogy ennek a napnak Rólam kéne szólni, de biztos nem haragszom, h most már mást is fog ünnepelni, mert 2 napja unokája született. És hogy milyen jó hálát adni Értünk.
***
Anyukáméknál a szobákban ki vannak rakva az unokák képei, meg öcsém még fiatalon. Van, akiről több fotó is van. Pár éve feltűnt, hogy a családból csak rólam nincs semmi. Nem bántott különösebben. De most, mikor apám szobájába bementem, a számítógép fölött ott vírított egy ősrégi kép egy kb 9 hónapos kerekfejű csecsemőről, aki egy pöttyös labda mögül nagy fekete szemekkel kissé riadtan ámul bele a világba. Ez megrázott. Sokkal egyszerűbb, fájdalommentesebb, ha nem szeretnek. | |
| 1672. | [tulajdonos]: and still | 2022-03-17 21:26 | Kezdem szétszálazni az érzéseimet. Nem osztanám meg a nagyérdeművel, de shit.
S még egy:
a tavalyi útra lépj rá
a folyóba kétszer bele
rágd az almát a csutkán is túl
míg ínyed tejfogat nem terem,
s fel nem fakad az éden leve
az indulás bármikor eljöhet
a menetrend szedett-vedett
a tervek puszta csillagképek
az égbolton, sejtszint alatt
a fényed akkor is vándorol,
ha belőled kő kövön nem maradt
hogy mire várok? bármire
robbanás előtt 2 perccel
egyetlen tökéletes ívre
mert a lehetőség benne van
hogy a pokol részecskéi
egy adott pillanatban
- s nem tovább-
abszolúttá rendeződnek. | |
| 1671. | [tulajdonos]: shit | 2022-03-17 19:42 | a tavalyi útra lépj rá
a folyóba kétszer bele
rágd le csutkáig az almát
fogad közt csikordul a vége
az indulás bármikor eljöhet
a menetrend szedett-vedett
a tervek puszta csillagképek
az égbolton, sejtszint alatt
annak is vándorol a fénye,
amiből kő kövön nem maradt
hogy mire várok? bármire
robbanás előtt 2 perccel
egyetlen tökéletes ívre
mert a lehetőség benne van
hogy a pokol részecskéi
egy adott pillanatban
- s nem tovább-
abszolúttá rendeződnek. | |
| 1670. | [tulajdonos]: n | 2022-03-17 18:36 | | Van az, amikor az egymásnak feszülő ellentétes érzésektől legszívesebben felrobbannék, vagy sírnék, vagy a franc se tudja. Mennék világgá, ameddig a lábam el nem kopna. Ha lenne még világ, vagy kiút belőle. A franc se tudja, mi van. Nem rossz, a rossz egyértelmű. Nem jó. Nem, nem, nem, nem, igen, igen, és mégse, nem, nem, nem, nem. | |
| 1669. | [tulajdonos]: 8 és fél | 2022-03-12 13:41 | Nagyjából 8,5 hónapja nem láttam. Mivel - szerencsémre- a közösségi oldalakon nem aktív, vagy, ha igen, csak az ismerősei számára az, én pedig nem vagyok közöttük, nincs semmi új élményem róla, az emlékeibe pedig az ember másképp szerelmes.
Aki az emlékben ő, az már rég nem ő, és én, az emlékező sem azonosulhatok többé azzal a személlyel, aki vele szemben állt egyszer, teszem azt. Azt hiszem, többet öregedtem 8,5 hónapnál az elmúlt időben, a testem sokkal jobban tönkre van menve, mint volt egy évvel korábban -bár biciklizni most épp tudok, gyalogolni viszont nem mindig, a futás elérhetetlen. Vagy csak utolért a korom, meg a testápolásra, öltözködésre fordítható anyagiak hiánya. Elég ramatyul festek, ami osztályfőnöki szempontból elég gáz, tekintve egyre nőiesebb és igényesebb leányaim számosságát. Vmit kezdenem kéne a dologgal, de nem igazán erről akartam írni, hanem arról, h emiatt mostanában inkább megnyugvással tölt el, h nem fogom többet látni. Illetve, h ő nem fog ebben az állapotomban. Nem akarnám.
És így, hogy már nincs közöm ahhoz, aki szerelmes volt belé, mert nyíltan öreg és trampli vagyok, nem fáj a hiánya. Mert már nem vagyok ott, nem vagyok az, akinek ez fájhatna. Vki mással történt. Nem említődök vele egy lapon. | |
| 1668. | [tulajdonos]: el | 2022-03-06 20:35 | Az, amit szerelemnek hívtam
definíciószerűen viszonzatlan.
Nincs benne semmi hősies,
inkább kínos, a fejed tapintatból
félrefordítod, ha találkozol vele.
A semmiért, ha nem is egészen,
de súlyos évekkel fizetsz.
Valamiért, ami nincs.
Talán nem is lenne jó, ha lenne.
Nem hiszel az ábrándjaidban.
Többet nem képzeled oda
a párkányra hajolva,
vagy ahogy a folyosón egyre megy.
Nem fordul meg soha.
Pedig arca volt, volt mosolya,
a torkát köszörülte.
Mindez idézhető meg.
Csak titokban nő még,
mint a dudva, ne lássa senki,
hogy leülsz az utolsó előtti sorba
és messze, az ablak mellett,
ahogy egyszer egy nyakszirtre
esett a fény, elképzeled. | |
| 1667. | [tulajdonos]: kedd | 2022-03-03 21:15 | Vasárnapról hétfőre virradóra 1,5 órát aludtam. Nem is a gyomrom fájt, nem is a mellkasom, hanem valahogy az egész felsőtestemet szorította össze a jeges rémülettel vegyes lelkiismeretfurdalás, h mit tettem a családom megélhetésével. Lefekvés előtt kiderítettem, h azzal ellentétben, amivel a férjem nyugtatta magát, nem, nem fogok végkielégítést kapni, ha kirúgnak, mire a férjem továbbgondolta, h egész Bács-Kiskun megyében nem lesz majd iskola, ami felvesz, és a legnagyobb mélypont az volt, mikor felém fordult és azt kérdezte: Megéri?
Már előtte, a döntési fázisban, mikor már tudtam, h meg fogom tenni, új szempontok merültek fel a helyes cselekvéssel kapcsolatban. Először az, h kegyelmi állapot, ha lehetőség van rá. Miközben az emailt fogalmaztam, amiben bejelentettem az igazgatónőnek és a kollégáknak, a szemben lakó cigánycsalád élte az életét, és belegondoltam, h nekik, biztos nem tudnám elmagyarázni, h ez a helyes cselekedet. Mert amikor a napi túlélés a cél, ilyesfajta hősködés, a kenyéradóval szembeszállás fel sem merülhet. Végtelen kiszolgáltratott, örüljön, h van munkája helyzetben. Avagy?
Másrészt 3 napos továbbképzés is volt közben, élménypedagógiai, az a fajta, ami traumatikusnak bizonyult 2016 őszén. Ez is alaposan feldúlt, a kollégák közötti kapcsolatokat nemkülönben. De miközben mélyre mentünk magunkban, napnál világosabb lett számomra, h milyen hallatlan önzés is az én döntésem. Mert akkor már döntöttem, s tudtam, h veszélyes. Csak - mivel voltak jelek- abban reménykedtem, h nem maradok egyedül.
Amikor a vasárnap esti emailre válaszként kihátrált mögülem az, akire számítottam, az ignő viszont rögtön támadott, az nagyon ijesztővolt. Hárman írtak üzenetet, egyik se olyan, akire számítottam, h egyetértenek, de nem merik vállalni. Mert "ez a tntestület úgy volt szocializálva már 2005 óta, h ha csak megosztott vki egy cikket, amiben egy tanár leírja, h ténylegesen hány órát dolgozik hetente, akkor a következő tantestületi értekezleten elővették, h 'így is nehéz, ne keltse a hangulatot'.
Hétfőn engedett a szorítás, mikor eggel K. és D. azzal jöttek be, h rengeteget beszéltek rólam és ne aggódjak, megcsinálják a helyettesítésemet. Aztán dél körül a református főigazgató írt egy köremailt, amiben támogatta azt, amit csinálok. Arra, h ő , h került képbe, sajnos van egy tippem, mivel a köremail egyrészt minden tanárnak, másrészt külön egy kolléganőnek volt címezve. Valószínűleg utóbbi szólhatott neki.
Aztán az ignő behívatott, ritka normálisan meg tudtuk beszélni, és leszögezte, h nem lesz fegyelmi következmény.
Másnap egy kolléganő javaslatára az interneten megjelenő nyilatkozatomat kiraktam a faliújságra, h aki egyetért az akcióval és támogatni kívánja megtehesse (névvel, vagy anélkül). Délig. Megrendítő volt, h végül 31 aláírás gyűlt össze.
Az utóéletről annyit, h tegnap az ignő megállított a folyosón, h képzeljem fenn vagyok a Telexen, és hogy neki a 'legmagasabb helyről' szóltak, h ez meg hogy történhetett meg. Mikor kérdeztem, h mégis honnan, azt mondta, h van egy minisztériumi kontaktja, aki segíti jogi kérdésekben, s h erre a kontaktra szóltak ' nagyon felülről", h nono, a választás szempontjából ezt most nem kéne.
Hát így nem buktam el ebben az egyben, ami ilyen önző módon olyan kurva fontos nekem, most sem. | |
| 1666. | [tulajdonos]: sad | 2022-02-27 21:45 | | Most nagy szomorúság van bennem a kollégáimmal kapcsolatban. Elkezdtem állásokat nézni. A Jászságba el tudok menni szeptembertől, szolgálati lakást is adnak. Valószínűleg rettenetes hely, azért. És szinte biztos, hogy ott is gyáva és megalkuvó kollégák vannak. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
