NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 00:55 Összes olvasás: 170777| 1678. | [tulajdonos]: post | 2022-04-10 09:45 | Nem csalódottság van, hanem gyász. És az a helyzet, h az okokról azt hiszem jóval többet tudok a szakértőknél. Mert én élek 52 éve vidéken, 30 éve gyüttmentként. Én tanítom 30 éve a gyerekeiket, illetve őket, én butítom, kasztrálom magam ugyanennyi ideje, hogy ne bántsanak. Ehhez hozzájön a férjem 8 éve, ami alatt 2013 és 2021 között független újságot működtetett egy ilyen 65% körüli fideszes támogatottságú városkában.
Sokkal jobban tudom, h milyenek ezek a dolgos, talpig becsületes, kedves és értelmes emberek. Ehhez hozzájön, h elég széleskörű pszichológiai, szociológiai olvasottságom van, plusz mindig is kedveltem a Móricz-Németh László-Kodolányi vonalat. És ráadásul mániákusan hasznosítok mindent, amit olvasok és tanulok, mert a szellemi munka életet. Szóval képes vagyok összefüggéseket meglátni. És már legalább 5 éve frusztrál engem is, a férjemet is, h Pest mennyire vak arra a valóságra, aminek mi a napi elszenvedői vagyunk.
Nem tudom, mi lesz velem a továbbiakban. Két dolog biztos. Semmi pénzért nem lennék a most kormánypártra szavazók helyében. 2. Használni fogom a tudásomat és az eszemet. | |
| 1677. | [tulajdonos]: átlagmagyar | 2022-04-07 19:59 | Nem kötözködni akarok, de ezekben az elemzésekben, beszámolókban nem az átlagbért, amiről én is tudom, h mennyire csalóka, hanem az átlagmagyart emlegetik. Nevezetesen, h az emberek többsége, 'nagy átlaga' él jobban.
De mindegy is. Én nem adok esélyt. De az biztos, h azok, illetve az juttatta most a köztörvényes bűnözőket teljhatalomhoz, amitől egész életemben szenvedtem. És amitől teljesen kiborultam az annak felfogása volt, h most úszott el az életemben az uccsó esély, h még valaha másképp legyen. Nem fogok szabadon lélegezni, gennyes, ocsmány hazugságból lesz minden továbbra is, egyre inkább. De a költők nagy részének élete is szar korban ért véget. Törökdúlás, Kufstein, Rákosi, Szálasi, világháborúk. Nem lesz boldog vég, nem lesz jutalom. Miért ne legyek tisztességes? Akkor is, ha nincs kinek.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1676. | nélküled : korr | [tulajdonos]: in person | 2022-03-30 22:07 | | Egyrészt az utolsó mondatot törlöm. Túlzás, közhely. Másrészt úgy sikerült megírni, mintha vmi találka lett volna, pedig egyáltalán nem az volt. Hogy mi, azt nem akarom pontosítani. De nem az történt, ami szokott, mikor más emberek szembesülnek velem. Nem lett kudarc, nem voltam elutasítva. Ha netán sikerül megfogalmazni, ami ebből a tanulság, talán azt majd leírom. | |
| 1675. | [tulajdonos]: in person | 2022-03-29 21:02 | Ma találkoztam vkivel élőben, akit eddig csak virtuálisan ismertem. Az eddigi tapasztalataim alapján fel voltam rá készülve, h ez egyúttal a kapcsolat végét fogja a jelenteni. Az introvertaltsagom, az öltözködésem felfedi majd, hogy nem vagyok érdemes.
De nem ilyen volt. Örült nekem. És tök természetesen tudtam viselkedni, mert fikarcnyit sem kellett másnak lennem, mint ami vagyok. Még odafelé fogalmazódott meg bennem, h biztonságot nekem kizárólag az értelem adhat. Furcsa volt átélni, h van számomra még ilyen.
Ma otthon voltam valahol. | |
| 1674. | [tulajdonos]: a nép lelke | 2022-03-27 19:58 | Van egy csoport a helyik lakosoknak, ahol tag vagyok. 2 hete még itt is ment a menekültek segítése. Ma azonban, mikor vki 2 női kerékpárt kért 2 menekült nőnek, h könnyebben be tudjanak járni dolgozni, a 19 hozzászólóból egy sem azért szólt hozzá, h segítsen. Volt egy, aki szigorúan nem általánosítva elmondott egy történetet, amit kiskunfélegyházi ismerősétől hallott, h egy menekült részegen ment be a boltjába, egyébként meg az, ment, h a seggük ki van nyalva, 4 kilométert igazán gyalogolhat, bezzeg engem nem segít senki. Ami igazán elszomorított a következő komment: aki meg segíteni akar, tegye csendben!". Négy fal között, ugye.
| |
| 1673. | [tulajdonos]: birth | 2022-03-22 22:02 | Sokáig utáltam a születésnapomat. Nem feltétlen attól, h szembesített, h megint öregebb vagyok, hanem inkább azért, mert boldognak kellett volna lennem. Aztán most meg nem érdekel. Azt hiszem, az ember addig vergődik az ilyesmivel, míg reménykedik, h szólni fog az élete még vmiről.
Nem mintha reménytelen volna. Inkább mentes a reménytől, túl van rajta, elmúlt, köszöni.
Anyukámnak 2 nappal korábban van a szülinapja, mint nekem. Ki volt hangosítva a telója, így a konyhaasztalnál végighallgattam, hogyan köszönti fel a barátnője, Rózsa. Egy többszörösen összetett mondatba foglalt minden témába vágó giccset, majd kb 20 percen át szinte folyamatosan beszélt úgy, hogy anyukám félbeszakítani sem bírta. A témák: ki halt meg, a műtéte, a barátja, a volt férje, 30 év nyugdíj, a nyugdíj előtti munkahelyei, afféle létösszegzést kaptunk mindenféle mélység nélkül. A témákban annyi volt közös, h anyukám, akit ugye köszöntött, sehol sem volt bennük.
Engem is megköszöntött tegnap, M., hajdani legjobb barátnőm. Egy nappal korábban, nem tudom, miért. Elég lett volna, ha annyit ír, h boldogat. De ő azon vágyaim teljesülését kívánta, amik a 'javamra válnak'. És hogy ennek a napnak Rólam kéne szólni, de biztos nem haragszom, h most már mást is fog ünnepelni, mert 2 napja unokája született. És hogy milyen jó hálát adni Értünk.
***
Anyukáméknál a szobákban ki vannak rakva az unokák képei, meg öcsém még fiatalon. Van, akiről több fotó is van. Pár éve feltűnt, hogy a családból csak rólam nincs semmi. Nem bántott különösebben. De most, mikor apám szobájába bementem, a számítógép fölött ott vírított egy ősrégi kép egy kb 9 hónapos kerekfejű csecsemőről, aki egy pöttyös labda mögül nagy fekete szemekkel kissé riadtan ámul bele a világba. Ez megrázott. Sokkal egyszerűbb, fájdalommentesebb, ha nem szeretnek. | |
| 1672. | [tulajdonos]: and still | 2022-03-17 21:26 | Kezdem szétszálazni az érzéseimet. Nem osztanám meg a nagyérdeművel, de shit.
S még egy:
a tavalyi útra lépj rá
a folyóba kétszer bele
rágd az almát a csutkán is túl
míg ínyed tejfogat nem terem,
s fel nem fakad az éden leve
az indulás bármikor eljöhet
a menetrend szedett-vedett
a tervek puszta csillagképek
az égbolton, sejtszint alatt
a fényed akkor is vándorol,
ha belőled kő kövön nem maradt
hogy mire várok? bármire
robbanás előtt 2 perccel
egyetlen tökéletes ívre
mert a lehetőség benne van
hogy a pokol részecskéi
egy adott pillanatban
- s nem tovább-
abszolúttá rendeződnek. | |
| 1671. | [tulajdonos]: shit | 2022-03-17 19:42 | a tavalyi útra lépj rá
a folyóba kétszer bele
rágd le csutkáig az almát
fogad közt csikordul a vége
az indulás bármikor eljöhet
a menetrend szedett-vedett
a tervek puszta csillagképek
az égbolton, sejtszint alatt
annak is vándorol a fénye,
amiből kő kövön nem maradt
hogy mire várok? bármire
robbanás előtt 2 perccel
egyetlen tökéletes ívre
mert a lehetőség benne van
hogy a pokol részecskéi
egy adott pillanatban
- s nem tovább-
abszolúttá rendeződnek. | |
| 1670. | [tulajdonos]: n | 2022-03-17 18:36 | | Van az, amikor az egymásnak feszülő ellentétes érzésektől legszívesebben felrobbannék, vagy sírnék, vagy a franc se tudja. Mennék világgá, ameddig a lábam el nem kopna. Ha lenne még világ, vagy kiút belőle. A franc se tudja, mi van. Nem rossz, a rossz egyértelmű. Nem jó. Nem, nem, nem, nem, igen, igen, és mégse, nem, nem, nem, nem. | |
| 1669. | [tulajdonos]: 8 és fél | 2022-03-12 13:41 | Nagyjából 8,5 hónapja nem láttam. Mivel - szerencsémre- a közösségi oldalakon nem aktív, vagy, ha igen, csak az ismerősei számára az, én pedig nem vagyok közöttük, nincs semmi új élményem róla, az emlékeibe pedig az ember másképp szerelmes.
Aki az emlékben ő, az már rég nem ő, és én, az emlékező sem azonosulhatok többé azzal a személlyel, aki vele szemben állt egyszer, teszem azt. Azt hiszem, többet öregedtem 8,5 hónapnál az elmúlt időben, a testem sokkal jobban tönkre van menve, mint volt egy évvel korábban -bár biciklizni most épp tudok, gyalogolni viszont nem mindig, a futás elérhetetlen. Vagy csak utolért a korom, meg a testápolásra, öltözködésre fordítható anyagiak hiánya. Elég ramatyul festek, ami osztályfőnöki szempontból elég gáz, tekintve egyre nőiesebb és igényesebb leányaim számosságát. Vmit kezdenem kéne a dologgal, de nem igazán erről akartam írni, hanem arról, h emiatt mostanában inkább megnyugvással tölt el, h nem fogom többet látni. Illetve, h ő nem fog ebben az állapotomban. Nem akarnám.
És így, hogy már nincs közöm ahhoz, aki szerelmes volt belé, mert nyíltan öreg és trampli vagyok, nem fáj a hiánya. Mert már nem vagyok ott, nem vagyok az, akinek ez fájhatna. Vki mással történt. Nem említődök vele egy lapon. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
