NAPLÓK: blue Legutóbbi olvasó: 2024-05-01 07:06 Összes olvasás: 18550| 95. | [tulajdonos]: hm... írj, mons | 2018-03-24 20:10 | Szó esett a nevemről Szokolay Zoltán . Ha nem ismersz, esetleg az idődben felolvadtam, mint egy magnéziumos pezsgőtabletta, frissítek a memóriádon, oly módon, hogy rendhagyó módon bemutatkozom. De csitt! Valamit éppen mond! Hallgassuk:)
1. Mórotz Krisztina például azt írja a Cobblepot-naplóban: „Te teszed tönkre a dokkot, ha Szokolaynak elajándékozod a tulajdonrészed”. Kérhetném Krisztinától, hogy fejtse ki e rágalmat, de nem teszem. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ki miért, ki által és hogyan befolyásolható.
4. Antal és közted régi a nézeteltérés. Erre értettem. Rám nem.
5. A nevem : Mórotz Krisztina
6. Hédervári Luca . Vagy mindkettő, vagy egyik sem.
,,, elég a komédiából te is tudod, hogy én vagyok. Szerzői név, nekem kedves, szép emlékek
kötnek hozzá. Ez alatt a név alatt online lapokban nem írtam, scak papíralapúba publikáltam.
Múlt idő. A nevet megszüntettem.
7. Kicsit sem vagyok befolyásolható. Öntörvényű vagyok.
Ennyit akartam mondani. és most pár szót MK-ról, rólam, a bolondériámról.
Szeretem a zenét. Szeretem Marquezt. Óvom a privát szférám, kell a magány. Elkövetem baklövéseimet, az érdekes emberek lázba hoznak, meg akarom fejteni őket. A véletlenek foglalkoztatnak,és az idő. Olvasom a Ji-kinget, kíváncsi vagyok, folyamatosan képzem magam, szeretem a festészetet , jelenleg Rodin dinamikus rajzai hoznak lázba, Rhotkó világa, Bonnard filózófiai tanai. Magdalena Abakanovicz művészete. az Abakanok. Az állatok különösebben nem foglalkoztatnak, az emberek igen. Csodálom Polcz Alaine-t, szeretnék egy napra belebújni Jókai Anna gondolataiba, nagy embernek tartom őt. Megszerettem Kafkát, Milan Kunderát.Szeretem azokat az embereket, akik a " Jóisten ablakait nézegetik, " Csodálom Cortazárt, kedvenc kortársam Fellinger Károly, Pál Dániel Levente, Farkas Molnár korai írásait szeretem. Zalán Tibor jöhet, Carver minden mennyiségben, Kabai minimalizmusát csodálom, Tomas Tranströmer nagy kedvenc, szeretem Eliotot, Ted Hughes Állatverseit, Sirkka Turkkát, Celan érdekel, Hrabal gyere!! Kut Vonnegut is. Most nem jut eszembe más. De! Updike. Paul Auster Holdpalotája... "Ahogy múlt az idő, megfigyeltem, hogy csak olyankor történnek velem jó dolgok, amikor megszűnök vágyakozni utánuk. És igaznak bizonyult ennek a megfordítása is: a túlzott vágyakozás megakadályozta, hogy hozzájussak annak tárgyához. Ez logikusan következett első axiómámból. Ha egyszer tény, hogy az ember képes vonzani a világot, mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy tudja taszítani is. Más szóval csak akkor kaphattam meg, amire szükségem volt, hogyha megszűntem vágyni rá; ha már nem is kellett. " Ismerős. Mindenhol a témát keresem. Figyelek a karakterekre, szeretem a kisemberek történeteit, imádom a falu történeteit. :) Aháziorvosom latin mondásaira fel kell készülnöm, ha gyógyszert íratok. A gyógyszeríratásom így kábé félóráig tart, beszélgetünk.
Ugyanolyan kívácsi mint én. Nem vagyok sznob. Meghalt az unokatesóm, csak úgy, elájult és vége volt. Napokig azon filóztam, hogy miért is élt? Hiszen nem élt! felkelt, felhúzta a zokniját, ment dolgozni, hazajött, aztán megint ment. Boldog boldogtalanságában az állandó a pénz volt, a mégtöbb pénz. És még egy csüngő hasú malaca sem volt. Belehalt a pénzbe. a Pénz győzött e versenyfutásban.Minden halál egyedülálló. Nem érdekel a tv. Nem tudok sütni, imádok főzni, fűszermániás vagyok, nem szeretem a teát.
Figyelek, memorizálok, nincs jegyzetfüzetem , van egy jópofa barátnőm, és félek azoktól az emberektől akik boldog langyban élnek, és nem nevetnek. imádom Fosszília nénit aki utazik a foteljában, az idő áll, ő pedig a tengerparton sétál, beül egy kávézóba... stikában kendert termel, és makramézik. és mindig utazik van neki egy futója. Nem tudtam mi a futó. Egy szőnyeg. E képzeletbeli szőnyegen beszélget az utitársaival. Ő él. És még a hőséget sem kell elviselnie.:)))
Az ember érdekel... komolyan. De az nagyon.
:)))
"önkeresés, a szavak élete, aszketizmus, nemélet a halál előtt, és élet a halál után, könyv-a-könyvben (stb)? Vagy azért, mert soha nem unalmas, mindig meglepő? (pedig mindig szinte ugyanaz az alapállás.) Vagy azért, mert valahogy mindig eléri, hogy az olvasó bennfentesnek érezze magát? Esetleg azért, mert az írásmód egyszerűnek tűnik, és mire az ember észbe kap, már a sokadig sík sokadik vetületének pókhálóján agyal? Nem, nem (csak) ezért.
Auster mindig játszik: önmagával, a szereplőivel, az olvasóval, ha véresen komoly, ha az ember sírna, akkor is. Minden regénye (társas)játék is egyben: hol sakk, hol memória, hol labirintusból kijutós. Azt hiszem, ezt soha nem unom meg."
Nem szeretem visszaolvasni a prózáimat. Azt hiszem olyan vagyok mint a fekete lyuk: minden csillagot, minden világot, minden embert, minden fát, és minden vásznat, minden temperát magamba szívok jól vagy rosszul. alázat... Hadiláb. Igazán alázatos egy emberrel voltam.
Hazugság? Hát persze! Minden nap pont annyit hazudunk amennyi hajszálat elveszítünk...
Ez is, az is pótlódik. :)))
....és mindeközben Szokolay Zoltán eltűnt... Hová? Nem vagyok Hippói Ágoston, hogy tudjam...felmászott tán a kakukk orrába?
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
