NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 01:11 Összes olvasás: 45393| 432. | [tulajdonos]: Kiáltó szó | 2021-11-28 12:00 | ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
Miért jobb a híradó, mint a biblia? – A Szentírás horrorisztikus képei
Jó érzés az ember számára, ha olyan személyekkel, és olyan hírekkel találkozik, amelyek egyetértésben vannak az ő jelenlegi hiedelmeivel.
Megtapasztaltuk, hogy embertársaink egyetértése és dicsérete instant nyugalmat kölcsönöz nekünk. De mivelhogy ezt a nyugalmat kölcsön kaptuk, előbb-utóbb vissza is kell adjuk. Így maradunk a sok emberi elismerés, egyetértés, okoskodás és dicséret után nyugalom és békesség nélkül.
Ezért figyelmeztet Jézus arra, hogy rossz lóra tesz, aki Isten dicséretét, amely örök békességet adhat, lecseréli az emberek dicséretére, amely csak rövid ideig képes megörvendeztetni bennünket.
| |
| 431. | [tulajdonos]: Csemperagasztó | 2021-11-09 22:58 | Fiam kérdezi, miközben heverészünk, péntek.
- Anya, lenne kedved eljönni velem, csemperagasztó?
| |
| 430. | [tulajdonos]: marad belőlem | 2021-11-08 06:54 | Saját gondolatok, amik nem is annyira sajátok.
Hordozom mások gondolatvírusait.
Kritizálni könnyű.
Egy országot vezetni nem könnyű.
Egyszer megnyerni a választást, baleset.
Kétszer megnyerni, élvezet.
Háromszor megnyerni, valami.
Négyszer, szerelem.
Szeremem, Édes Hazám!
Oly távoli vagy!
Ha kipunnyad az összes beteg, és öreg,
s egyre több gyermek születik magyarnak,
mind beoltják majd,
(miért, milyen a magyar gyermek?)
akkor talán gellert kap a statisztika, s szaporodásba megy át e gyarmati sorma sűlyedt nemzet.
Rossz ötlet volt az autoipart preferálni?
Önellátásra kéne be és visszarendezkedni, míg még nem késő. Sarló, kalapács, véső.
Mert elvész a tudás. Ha nem gyakorolják, nem lesz kinek átadni. S nem lesz ki átadja.
Kihalnak, vagy már szenilisek azok, aki még értettek a földhöz.
S győz a földönfutás,
nem köt már senkit, semmi a röghöz,
e megváltozott, s állandóan változó világban, környezetben.
Már megint a ritmus dominál bennem
az egyre halkuló sámán dobszó.
Elrévedtem. Elvétettem. Eltévedtem.
Ki-jó-zen-ítő ez. Zen-e-z.
"Amíg mindenki nincs beoltva, ez a vírus fertőzni fog."
Biztos "tudja", különben honnan tudná?
Honnan tudja?
ITT, MOST, EZENNEL ÜNNEPÉLYESEN MEGÍGÉREM, NEM LESZEK KORONAVÍRUSOS BETEG.
Kíváncsian várom, na most mi fog történni?
Gondolkozz el azon.
Hogyan tartod majd melegen a tested, ha nem lesz gáz, nem lesz áram.
Rőzsét gyüjtesz az edőben?
Kivágod a gyümölcsfákat?
Hiszen úgyis idő előtt lepotyog minden termés a beteg föld, beteg fáiról.
Szerezzetek be dunyhát!
Mit eszel majd, ha üresek lesznek a boltok polcai.
Mennyit vagy képes tartalékolni?
Mi lesz ha nem jutsz a gyógyszereidhez?
Halálraítélt leszel?
Ha nem lesz kávé?
Ha nem lesz tea.
Nem lesz dohány.
Ha nem lesz tiszta ivóvíz.
Hol találod a legközelebbi őstermelőt?
Vajon kinek fog jutni elegendő élelmiszer a túléléshez.
Vajon mennyi idő telik még el, mire utolér mindenkit, utolér téged is a válság, ez a gerjesztett válság?
Akik gerjesztik, tudják mit csinálnak.
Versenyt futsz-e velük?
Az idővel?
Vagy helyben bevárod?
Mi lesz a gyerekekkel?
Milyen jövő vár rájuk?
Lesznek-e túlélők?
S ha igen, kik lesznek ők?
Ideje elgondolkoznod ezen.
A szüleim telerakták a spájzot, készültek a harmadik világháborúra, de már nem élnek.
Kicsit megmosolyogtam ezt a szokásukat.
Nincs is a spájzomban semmi.
A fagyastztó ládámban sem lenne, ha a férjem nem töltögetné.
A hűtő pár óra, a hütőláda, 24 óra alatt leolvad.
A füstölt, szárított dolgok jobban elállnak.
Avasodnak, penészednek ugyan, de mégis.
A száraz élelmiszerekbe beleköltözik a zsizsik.
Sikerült-e már kicsíráztatnod, egyetlen magot is, életben tartanod?
Hányat kéne ahhoz, hogy minden nap egyél?
S te a vírustól félsz?
A vírus megment attól ami rád vár.
Döntsd el, gyors, vagy lassú halált akarsz?
Mert haldoklunk mindannyian.
Ha mindez még nem reális, hamarosam az lesz.
Olyanok vagyunk, mint a halott hajában, és körmében a sejt?
Tovább élünk, talán még növekszünk is?
Amíg van táptalaj. | |
| 429. | [tulajdonos]: Énpróbálokhazudnidenemmegy | 2021-11-08 06:01 | Illyés Gyula:
Költők egymás közt
Nem lehet tisztességes ember
ki a versírást abbahagyja.
Az igazmondást hagyja abba.
A nem-hazudást, nem-csalást
hagyja abba az ilyen ember.
Így állunk, öcsém, bizony evvel.
A sorssal se mégysz semmire
viták haragos érve nélkül.
S ha költő hallgat, belekékül,
mint kinek fogy a levegője
s véle sápadnak mind, zihálva,
kiknek ő volna nyíló szája.
Különös bibliát-idéző
ragály! – De birodalmak estek,
nem kapva lélekzetnyi verset.
Szörnyű. De – zengve bárhogy – költők,
kik nem adják ki igazunkat,
rászolgálnak, ha belefúlnak!
Baltazár naplóbejegyzése
Illyés Gyula számára magától értetődő volt, hogy a versírás igazmondás.
Lásd Költők egymás között című verse
Ma arra jutottam, hogy van, aki versben hazudik.
De ez legyen az én bajom.
Én meg azt tanultam, hogy a költő hazudik.
Akkor, most ki mond igazat?
2020.02.20 20:38... - szerki -- re: meo | Elmondom egy álmomat
Nyugodtan hazudjon. Ha megtalálta a legfontosabb motívumot, akkor kapaszkodjon bele, birkózzon vele, és mindeközben sziszegje a fülébe mindazt, ami csak eszébe jut. Dicsérje, szidja, fenyegesse, próbálja uralni valamilyen módon. Bírja rá, hogy adja meg magát, jobb lesz neki a versben egy új élet.
Bocsánat ezekért a csapongó szavakért. Gondoljon arra, hogy az olvasót nem az álmának a pontossága érdekli, hanem az élményszerűsége, az átélhetősége, a szuggesztivitása.
Épp most igyekszem leszokni az igazmondásról.
A költő akkor hazudik jól, ha elhisszük neki, hogy igazat mond.
A költő is ember.
Gyarló mint a többi.
A cél jól felfogott érdekében a költő hazudhat is.
És kell is hogy hazudjon.
Az ember szavai megmutatják, milyennek szeretné mutatni magát.
De, csak a tettei mutatják meg, milyen is valójában.
| |
| 428. | [tulajdonos]: Valakinek | 2021-11-08 05:47 | Én is a sziklafal peremén kapaszlodtam, miközben kitéptem fogaimmal a tollat a mellényzsebemből.
Ugyanazt vallom amit te.
Ugyanakkor:
Ahol nem hazudnak, ott nem téma az igazmondás, az őszinteség.
Ahol alázat van, ott nem beszélnek alázatról.
Ahol önzetlenség van, ott nem beszélnek érdeknélküliségről.
Ahol szeretet van, ott nem beszélnek szeretetről. | |
| 426. | [tulajdonos]: Csak néha érzem magam öregnek, | 2021-11-07 22:04 | de, feljöttem Pestre öregségi nyugdíjat intézni.
A Kálvin téren vettem észre.
Elhagytam a drága, szép, új, piros, simogatós telefonom.
A gyekeimtől kaptam szülinapomra.
Jegyzetek, versek, írások vannak benne,
s tele a tárhely kedvesebbnél kedvesebb fotókkal.
Akkor még múlt időben gondoltam ezt.
Visszamentem a Keletibe, a vonatomhoz.
A kűső vágányon állt, a másodikon.
Most legalább megtudtam hova érkeztünk be,
társalkodó nőmmel, akit jóllehet, sosem látok viszont, csak ha egyszer megkeresném Komádiban.
A megyémben van ugyan, de ott még soha nem jártam. Nem is vagyok Hoppit.
A nevét sem tudom, de azt igen, Bécsben dolgozik, táncművészetit végzett, néptáncoktató a lánya, aki szereti a nutellás palacsintát,
fia pincérnek tanult, az is volt mostanáig. De nem szerette a szakmát. Most építkezésenseken dolgozik mesterek mellett.
Él még a nagymama, finom pogácsát süt.
Tudom, mert kóstoltam.
Még benn állt a szerelvényünk.
Hallottam én, hogy csipog a telóm, valami mögött, valamiben, vagy valami alatt, de, amiről éppen szó volt, azt sokkal érdekesebbnek gondoltam, balga módon.
A vonaton senki nem volt rajtam kívül.
Kihúztam az ülést és alatta volt..
Hála Istennek! Lányom is mondta:
Hogy ez mekkora mák! | |
| 425. | [tulajdonos]: nem költői, egyáltalán nem az | 2021-11-06 17:33 | Az élet egy olyan álom, s hamarosan mindenkinek rossz álommá válik, amiből, kapaszkodjatok, a halál sem hoz feloldozást.
Ha azt hiszitek, egyszer majd vége lesz,
én mondom, tévedtek, soha nem lesz vége.
Minden olvasható lesz majd, S MEGELEVENEDIK, sor(s)on kívül, a sor(s)ok között.
Nincs abszurdabb dolog az életnél.
s nincs megváltatlanabb.
Ifjú koromban, a legnagyobb félelmem az volt, hogy halott testtel, MINT élő lélek fekszem a koporsóban, s hiába próbálok, nem tudok szabadulni. S elvágva leszek mindentől, amivel előtte összekötve voltam.
Ha van fokozata a magánynak, csak a "legesleg" lehet ilyen.
Ha azt gondoljátok riogatni akarlak benneteket, igazatok van.
Mert azt szeretném ha felkészülnétek a legrosszabbra.
Ha meg azt szeretnétek, hogy hazudjak néktek, hát, akkor azt mondom, mint a holywudi filmek. NINCS SEMMI BAJ! NEM LESZ SEMMI BAJ! Értitek?
DE VAN EGY MENEKÜLŐ ÚTVONAL.
TUDJÁTOK, AZ A KESKENY, AZ ISTEN MÚLHATATLAN SZERELME, IRÁNTATOK.
érintgetem szavakkal a lelket hátha életre kél, hátha életre kap, hátha életre kapok.
| |
| 424. | [tulajdonos]: Egy hír margójára | 2021-10-31 08:57 |
Elütöttek egy idős nőt egy lengyelországi zebrán, az igazán furcsa események csak ezután jöttek.
A nőt próbálták figyelmeztetni dudálással, hogy nézzen jobbra, de hiába, a gázolás nem maradt el (csoda, hogy a járdán álló férfinek semmi baja nem történt). A videó leírása szerint a nő a baleset után leporolta magát, és ment tovább a templom felé, ahova eredetileg indult. Nem volt hajlandó megvárni a mentőket, és később a templomból sem akart kijönni a helyszíneléshez. A rendőrök is meglepődtek, mert ők később már egyáltalán nem találták meg.
Lehet, hogy inkább volt szellemi, mint fizikai lény. Célja volt, amit erős akarattal el akart érni. El akart jutni a templomba. Akadályt nem ismerve. Volt egy időszakom, mikor úgy éreztem, kb. 58 éves korom körül,
el bírnék ütni egy autót, ha egyszerre érünk oda.
Máskor, egy fiatal termetes férfi a baloldalon, szembe jött velem a Blahán, a lépcsőn.
Arra számított, hogy én térek ki.
De mégcsak ingerenciám sem volt rá.
Ő tért ki, és távolodóban hangosan káromkodva méltatlankodott.
Sokan nem változtatnak irányt ha szembe jönnek. Arra számítanak, majd kitérsz előlük.
Sokat számít az éltben, hogy célon vagy-e, hogy célra tartasz, vagy csak sodrósz, netán sodortatod magad az eseményekkel. Mert az utóbbinak is meg lehet a maga varázsa, a maga kedvező kimenetele.
Engem gyakran az események sodortak a célomhoz.
| |
| 423. | [tulajdonos]: visszaemlékezés: aktív idők | 2021-10-24 15:09 | Nem tudom miért hiszik egyesek azt, hogy ha felemelik a hangjukat, akkor előbb megértem, mit is akarnak tőlem. Az utóbbi 11 hónapban két ilyen esetem is előfordult. Mindkettő ugyanazon a munkahelyen, de egy másik csapatban. Pedig, nem vagyok retardált, vagy ilyesmi.
Ha én a főnök munkáját végzem, amiért ő kap fizetést, az nem olyan-e, mintha közmunkás lennék, és a polgármester házának takarítására rendelnének ki, miközben a közterületre is ráférne némi söprögetés.
Együtt érzek egy „lelépettel”, akire "hatásos csapást" kell mérnem jóvátételként, mint egy árulóra.
Csak egy baj van! Nem értek egyet az egyén kizsákmányolásával.
Az azzal való visszaéléssel, hogy becsületből akkor is helyt kell, hogy álljon, ha nem azt kapja, amiben megegyezett, amit ígértek neki.
Betoborozták, becsapták, "felesleges forgalmat", plusz, munkát, plusz jövedelem kiesést csináltak neki, amit, ha nem hoz rendbe, vagyis nem zárja le a megkezdett ciklusát, saját kárát látja. Viszont, a "trófeája" szépen mutat a falon, a mások statisztikájában.
Egy munkahely, nem egy csecsemő, nem egy zsákbamacska, amit el kell fogadni, olyan amilyen, és megtartani, akár milyen is, bármi áron, mint a saját vérünket.
Én értem, hogy az ember csak közösségben él túl. Önmagában nem. Tovább él ugyan egy napnál társadalom nélkül, nem úgy, mint egy méh, méhcsalád nélkül, de kevesebb lehet köztünk a Robinson, mint a lakatlan sziget.
Létezik-e olyan szám, amely megmutatja, hogy egy egységnyi létszámú csapat, hány tag beáldozása után, cserél le egy vezetőt. Azaz? Hány paraszt ér egy királyt, vagy királynőt?
Most jó helyen vagyok, harmóniában az Univerzummal. A helyesírási ellenőrzés sem talált hibát. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
