NAPLÓK: Pöröly
Legutóbbi olvasó: 2024-05-03 03:52 Összes olvasás: 135255| 599. | [tulajdonos]: Gyurkovics Tibor | 2018-07-03 17:22 |
2000
Itt reszket a kétezer évnek
legutolsó pillanata,
s ha a gyertyák csonkig is égnek,
s ha ránk dől az égi szoba,
ha kétezer év lobogása
hátunkban az égre felér,
ne gondoljunk soha másra,
csak arra, mi tiszta fehér.
Még itt gomolyog fura füstje
az elmúlt kétezer évnek,
gondolj csak a fényre, ezüstre,
ha a gyertyák csonkig is égtek.
Itt áll ez a kétezer év még
bedőlve romokba mögötte,
de élünk mintha ma élnénk
és kétezer évre előre.
Az elmúlt kétezer évből
másztunk fel a reimsi toronyra,
és imbolygó tetejéről
léptünk fel a holdba, vihogva:
nevetünk, szeretünk, muzsikálunk,
mint nagyszívű Assisi, Dávid,
s a Hold, keserű útitársunk
hallgatja a Föld muzsikáit,
dobolunk csak az ősi dobokkal,
hogy vége a kétezer évnek,
mert akkor is eljön a hajnal,
ha a gyertyák csonkig is égtek. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
