Csak egyre forog, mintha volna tükre, és hiúsága sem vihetné bűnbe, mint ki tudja, ha körbe-körbe járva a lendületet egyformára vágja, az Isten biztos kedvét leli benne, hogy épp ez lett a paradicsom helye. Ám tűzre-vízre hiába vigyázott, az édenkertben valaki hibázott. Hol lett egy csoda, s azon keblek halma, ott nem magától esett le az alma. Bár egy falat még nem is volt nagy vétke, csakhogy végül mind megették délre, s míg magját nyelték, nem gondoltak szóra: ne tegyék fel a holnapot egy lóra! Így igazítsuk inkább hozzá léptünk, - hogy értünk forog, kár volt szánkat tépnünk -, ha nem is hiszed, a vég eljön egyszer, a matéria helyén nem lesz kegyhely. Ha elkezdődött s velünk teljesedik, már ne mi tegyük tönkre, ez istenit!
* ...magamról jut eszembe.... :))) : Isten éltesse a Csillákat!
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
