Gyermekkoromban - már kis iskolásként - az Anyák-napját a virágpiacon kezdtem. Nagyon szerettem megcsodálni a májusi virágok színes garmadáját. De ezeken a napokon vásároltam is. Mindig vettem gyöngyvirágot, nefelejcset, orgonát és tulipánt. Otthon titokban két csokrot készítettem belőlük. Az egyikbe fogtam csokorba az orgonákat, és a tulipánokat a szeretetem jeléül, a másik csokorba a gyöngyvirágot a nefelejccsel, hogy soha nem felejtem el az Édesanyámat. Valami apróságot is beszereztem ilyenkor a szerény zsebpénzemből megspórolt forintokból. Kis vázát, porcelán mackót, őzikét vagy más hasonló nippet - ma is őrzöm őket -, és boldog-büszke voltam, ahogy láttam az örömöt Édesanyám arcán, szemében. A gondban-bajban sem hiányzó mosolyát imádtam, csodáltam. Szerettem volna olyan anya lenni, mint Ő.
Egyszerű dal Anyácskámhoz
Még ölbe vennék minden boldog percet, mit Anyám keze rajtam itt felejtett, két karjának minden ringatását, babusgató szeme pillantását.
Elrejteném, senkinek se jusson, nem osztoznék mással ezen jusson, enyém legyen akkor is ha mégse, megkövezném a halált is érte.
Még ölbe vennék minden boldog percet, ne az idő nyerje meg a versenyt, ne hantodra hulljanak a szirmok, elmondhassam, örömömben sírok.
Idekint a természet 'hogy éled, nevetésed visszhangzik a szélben, ablakomat kitártam előtte, egy kis foszlányt menteni belőle.
A virágcsokrot, amit neked hoztam, nefelejcsből, gyöngyvirágból fontam. Anyácskám, tudom, minden hiába. Az ölelés már mindkettőnkben árva.
voltunk szépek és még szebbek. hozzánk bújtak, értünk epedtek. hajunkban napsugár babrált. kulcsra zárt kezünk bizsergést dajkált. egyszer csak felkapott, ringatott a tenger. próbára tett Isten viharral, csenddel. ám lassan minden elpihen. mi egekig emelt földet ér. leveleket kócol avarban a szél. az emlék itt-ott még fellel néhány szép vonást. valaha-varázs. de szemünkre átkos ezüstszálak tapadnak. öreg esték karca. nem vágyjuk már a zajt, de még ránctalan lepedőt sem halott arcra.
Az utolsó fél évben már sejtettük, hogy baj van, de tagadta. Sosem panaszkodott, és orvoshoz sem ment. Végül édesapám az utolsó 2 hónapot kevés megszakítással kórházban, morfiumozva töltötte. Tüdőrák, májáttéttel. (Sosem ivott...) Azon a napon 5 perccel kellett volna hamarabb a klinikára érjek. Nem sikerült... Az orvosok közölték, hogy elutasította a vizsgálatokat és az oxigént. Nem tudtak mit tenni...
Édesanyám ezután két évig nálunk lakott. Élete a betegség árnyékában telt. Már születésem után 2 évvel majdnem két éven át kórházban többet volt, mint otthon. Emlékeim szerint kb 12 tüdőműtéten esett át. Össze-visszakaszabolták. Ezt egész életében úgy "viselte, hogy nem is sejtették. A ruhák szabása sokat segített ebben. Idős korában jött sorban a méhnyakrák, a mellrák, majd a csontrák. Műtétek és több tucatnyi sugárkezelés. Amikor édesapám halála után hozzánk költözött még ráadásként egy trehány mentősnek köszönhetően nyílt felkarcsont törése is lett, amit hiába műtöttek, a rák miatt nem forrt össze. Egy drót próbálta összetartani a csontvégeket, de ehelyett inkább utat tört az izmokon, és a bőrön át. Így nyílt töréssel, sebbel élte le élete utolsó két évét. El lehet képzelni! Amikor 3 napra köhögési rohamok miatt az orvos beutalta az Augusztába, még mind reménykedtünk. Miben? Már csak a hazatérésében. A javulásban már hiába... A házassági évfordulónk napja volt, amikor ismét rohantam hozzá. Ekkor már 3 napja volt egy olyan intézményben, ahol reggeltől estig dübörgés, kopácsolás, fülsiketítő fúrás volt, mert felújítás alatt állt az épület. Por, kosz, idegeskedő nővérek, orvosok. Én meg bizakodva, és tök gyanútlanul léptem a kórterembe, ahol édesanyám vérben úszva feküdt. Holtan. Hajnalban vették észre a szobatársak. (De délelőtt még senki nem foglalkozott vele, hogy minimum rendbe tegye.) Az ápolónő, akinek szóltam, hogy hogy történhetett ez meg, hiszen előző nap még egészen jól volt, annyit válaszolt, hogy álmában valahogy kicsúszott a branül...
Ez a versem is a felgyűlt több száz bírálanDOKK-verssel együtt halt itt hirtelen halált évekkel ezelőtt. Ma fedeztem fel A hetedik oldalán. Február 05-én ott megjelenésre alkalmasnak találtatott. ;)
kikukucskált a házából épp éjfélt ütötte az óra a falon amíg sebhelyeit a kakukk ápolta a nagymutató csak ment ment ment tovább egyre megy motyogta a kettes a hármasnak a négyes rábólintott ugyanígy a többi egészen tizenkettőig egyre megy mondta akkor az újra egyre a nagymutató meg csak ment egyre egyre egyre s akkor kikukucskált a házából épp éjfélt ütötte az óra a falon amíg sebhelyeit a kakukk ápolta a kismutató csak ment ment ment tovább egyre megy motyogta a kettes a hármasnak a négyes rábólintott ugyanígy a többi egészen tizenkettőig egyre megy mondta akkor az újra egyre a kismutató meg csak ment egyre egyre egyre
s akkor kikukucskált a házából - megint az éjfélt ütötte az óra a falon - a kakukk - ugyanaz a fazon - már így meditált
eddig sem jutottam ötről a hatra egyre megy akkor is ha az éjfélt ez a kurva óra helyben hagyja
azzal huss elrepült miközben a mutatókra egy-egy madárpötty került
