NAPLÓK: Sorrento Legutóbbi olvasó: 2024-04-29 14:49 Összes olvasás: 36725| 368. | [tulajdonos]: a vírus apropóján | 2020-03-15 14:00 |
Ritkán álmodom, már az idejét sem tudom, hogy mikor, de az is lehet, nem emlékszem rá.
Viszont ma reggel visszaaludtam és amikor felébredtem, tisztán emlékeztem minden apró részletére.
Ugattak a kutyák mentem, hogy megnézem mi történt és amikor kinyitottam a bejárati ajtót
többen elállták és szinte félresodorva beözönlöttek a házba.
Férfiak, nők, gyerekek. Voltak köztük távolabbi ismerősök, falubeliek is.
Az egyik férfi közölte, hogy házkutatást tartanak .
Férjem csodálkozva kérdezte, hogy miért, de nem válaszoltak, elindultak a lépcsőn , mi pedig utánuk.
A hálószobánkba és a gyerekszobába mentek, de a többség velünk a hálónkba.
Módszeresen pakolták ki a régi Napsugár típusú plafonig érő szekrénysorunkat, amelyet az esküvőn összejött menyasszonytáncból vásároltunk. minden a régi volt, a nagy heverő, fotelok, alig fértünk el.
Az egyik nő a kezembe adott egy pici, pár napos csecsemőt. Foglalkozzak vele, amíg ő dolgozik.
Ezért aztán nem is nagyon tudtam másra figyelni, pedig eszembe jutott, hogy egy borítékban van a spórolt pénzünk.
Próbáltam a férjemhez közel kerülni, de átvitték egy másik szobába.
Aztán végre az egyik kislány, akit ismertem, megsúgta, hogy az apósom miatt van a házkutatás, állítólag orvosi maszkokat lopott a munkahelyén. ( bányász volt, ill. a bányaüzemben dolgozott a lakatosüzemben )
Éppen nyaralni voltak az anyóssal és arra gondoltam, hogy talán annak az árát költik.
Érdekes, hogy az ő hálószobájuk kihagyták.
Nem tudtam visszaemlékezni, hogy pontosan hova tettem a pénzt, aggódtam, hogy eltűnik.
Addigra már összetúrták az egész lakást, még a velük lévő nagyobb gyerekek is módszeresen kutattak.
Álltam ott tehetetlenül kezemben a babával .
Egyszer aztán megjött a kisebbik fiam és határozottan rájuk kiabált, hogy azonnal hagyják abba. Az egyik valami papírt lobogtatott, amit a fiam összetépett.
Egy pillanat alatt üres lett a szoba. Akkor látta meg a kicsit, kivette a kezemből és utánuk szaladt.
Az ablakhoz siettem, de már nem volt ott senki.
Fogalmam sincs, hogy sikerült-e visszaadni , mert felébredtem.
Ehhez álomfejtő sem kell, a múlt kellemetlenségeit vetítettem a mára.
Többször hallottam a történetet az 56 utáni időkről, amikor férjem nagyszüleinek a fűrészüzemét államosították és csakis a Hajmáskéren állomásozó szovjet hadsereg részére dolgozhattak.
Gyakorlatilag hadiüzemmé nyilvánították, ezért éjszaka levették a lakatot és a falubeliek rönkjeit titokban fűrészelték méretre.
A nagypapa, apósom és anyósom testvére.
Természetesen lebuktak, két évet töltöttek börtönben, apósék magukra vállalták, hogy a nagypapa megússza a büntetést.
A szájmaszk is egyértelműen foglalkoztat, a vírus terjedése miatti gondok és mert nem kaptam, hiába rendeltem. Persze pár darabot szereztünk innen-onnan és magam is készítettem , de azt mondják nem véd semmit.
Igazából védtelenek vagyunk.
A fiam megjelenése a happy end, a tudatalattim szerencsére besegített, ezért inkább érdekes, mint nyomasztó az álom.
Nos nincs mit tenni, minthogy megpróbáljuk elfogadni ezt az új helyzetet.
Nem lesz egyszerű az biztos.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
