DOKK

 
2782 szerző 35411 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Czifrik Balázs
  Szerelmem egy totemállat
Új maradandokkok

Vajdics Anikó: Falak, ajtók, ablakok
Francesco de Orellana: Két izé 1996-ból
Petz György: Széppoétika hozott anyagból
Iványi Mónika: anyu szerint
Tiszai P Imre: Szufiták fénye
Bakkné Szentesi Csilla: kéregidőm-
Zsuzsanna Grande: Haikura hangolva (2/1)
Láncz Eszter: Lépés #
M. Kiss Gábor: gomoly
Bátai Tibor: viszonylatok
FRISS FÓRUMOK

Nyári László 3 órája
Pálóczi Antal 6 órája
Tóth Gabriella 16 órája
Mórotz Krisztina 17 órája
Szoboszlai Judit 18 órája
M. Karácsonyi Bea 19 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Nagyító 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Oláh Imre 2 napja
Balogh Robert 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Bara Anna 3 napja
Tiszai P Imre 3 napja
Szikora Erzsébet 3 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Albert Zsolt 3 napja
Zsuzsanna Grande 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Ketrecharc-jelszó hiddenfolder 5 perce
A VERS LEGYEN VELETEK 24 perce
Zúzmara 37 perce
Baltazar 1 órája
Volt egy pillanat 2 órája
JÓ ÉJT! 3 órája
Graffiti 3 órája
efmintszerint (Sági Ferenc) 4 órája
Bátai Tibor 5 órája
weinberger 8 órája
Sorrento 19 órája
mix 23 órája
nélküled 1 napja
Conquistadores 1 napja
az utolsó alma 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Sorrento
Legutóbbi olvasó: 2018-08-18 14:39 Összes olvasás: 6344

Korábbi hozzászólások:  
91. [tulajdonos]: filmcímek mestere is2018-08-17 19:21
botrány
félkegyelmű
veszett kutya
(vagy)
éjjeli menedékhely
a vihar kapujában
rejtett erőd
Derszu Uzala?

90. [tulajdonos]: rákkutatás2018-08-10 20:25
haiku

állat kísérlet
kétezer tizennyolcban
harminc emberen


89. [tulajdonos]: Régi történet 12018-08-09 16:33
Javítom az előzőt, reggel írtam, összecsaptam, akkor csak fél órám volt,
most van egy egész.

Az unokám korán kel, busszal indul minden nap Balatonalmádiba dolgozni.
Jól megfizetik, két nap alatt annyit keres, amennyit a négy hetes iskolai gyakorlaton, ezért nagyon lelkes, mondta, hogy új cipőt is vásárol majd. Cipőmániás a szentem.

Nos, erről jutott eszembe a régi történet.. A mai gyerekek céltudatosak, informáltak, nem úgy mint mi voltunk, legalább is én.


Tehát a történet.

Anyámmal felvételizni mentünk Székesfehérvárra a Jáky J.Útépítő Szakközép és Tech.-ba 1971. nyarán....hogy mért oda ?

Szüleimet igazából nem érdekelte hol tanulok tovább, nagyszüleimnek fogalma sem volt a lehetőségekről, osztályfőnököm, aki egyben a magyar tanárom is volt, csupán pár lehetőséget említett..
A Szekszárdi Kereskedelmi Szakközép iskolát , a szintén Szekszárdi Egészségügyit, a Tolnai Gimnáziumot. és a Székesfehérvári Út-Vasút- és Hídépítő technikumot.
Volt még pár pesti prospektusa, vegyipari és gépipari, ha jól emlékszem.
Megjegyzem, a következő évben, amikor fiatalabb barátnőm Pécsre jelentkezett művészeti szakközépbe megharagudtam rá. Évekig együtt izgultunk az irodalmi versenyeken, hálásan hoztam az okleveleket, mint ahogy a rajzversenyekről is.
Persze most már késő bánat, elkésett okkeresés.

Anyám jó előre megérdeklődte a buszindulásokat, reggel nyolcra kellett odaérni.
Mint kiderült, a faluból legkorábban induló busz érkezési ideje megegyezett a fehérvári járat indulásával, tehát nem volt biztos, hogy elérjük.
Izgatottan készültünk, szívem a torkomban dobogott, de azért még egy kis hisztiire futotta az erőmből a barna mokaszin miatt. Sajnos nem volt másik cipőm, amit a pepita, ejtett derekú, alul pliszírozott új ruhámhoz felvehettem volna. Anyu elfelejtett venni, vagy nem tartotta fontosnak, mert állandóan nadrágban , halásznadrágban jártam. (ha ugyan arra még emlékszik valaki)
Vagy mert előtte egyszer Pécsről hozott egy gyönyörű rózsaszínű lakkcipőt, napokig bőgtem miatta, végül a dobozában kinőttem

Szóval, eléggé hülyén néztem ki durcás fejemmel, amikor futottunk a buszra.
Anyám megkérte a sofőrt, hogy az útkereszteződésben, még Szekszárd előtt engedjen leszállni.
Úgy is történt. Hideg volt, majdnem sötét, épphogy kezdett világosodni.
Ott álltunk az út szélén, vacogott a fogam és Anyu sorra állította le a buszokat, míg végül megérkezett a miénk. Persze a buszsofőr szentségelt, de felvett bennünket és időben odaértünk.

Ezek után a felvételi könnyű kis levezető gyakorlat volt, minden kérdésre tudtam a választ.
Csak a mokaszinom miatt aggódtam, egyfolytában a pad alatt tartottam a lábam, aztán rájöttem, hogy nem ez az egyedüli hiányosságom. Elámultam a városi lányok csinos kiskosztümös, zsabós, divatos szandálos, cipős magabiztosságán.
Anyám úgy tett, mintha nem látná, egyáltalán nem lenne fontos, mintha csak a felvételi számítana, pedig ő csinos volt most is mint mindig.
Amikor elindultunk megnézni a kollégiumot már tudtam, itt nem én leszek az iskola üdvöskéje, a kivételezett, a legelső .... de az majd egy másik történet.

88. [tulajdonos]: nem vicces2018-08-09 07:12
most állni tótágast olyan mintha
valami fatális tévedést erőltetnék
esetleg szembe mennék a hídon
egy vonattal vagy egyszerűen
csak nevetségessé tenném magam
azzal hogy verseket írok a Dokkon

87. [tulajdonos]: F.Endrének válasz2018-08-07 16:56
Törölték hozzászólásomat a" mobilszámhoz" a DOK FAQ-ban, jó meglehet kicsit konkrét voltam, ezért most ide is leírom árnyaltabban.

Hol az a hely, ahol biztosan kapsz kenyeret? A kenyérbolt igaz?
Nomármost , ha telefonszámokra van szükséged akkor vajon hol fogsz találni biztosan ?
....nem a dokkon :) :)

86. [tulajdonos]: régi történet 12018-08-07 13:27
Ma reggel ébredés után mert nem kellett sietnem sehová, kicsit lustálkodtam és régi történetek jutottak az eszembe.
Talán az óracsörgésről, a reggeli buszindulásokról, igaz most nem én járok korán, a gyereket keltem.
Almádiban diákmunkán egy büfében dolgozik pár napja, csúcsgázsiért. 17 éves és napi 10 órában 14 000 ft-ot keres.
Nagyon lelkes, mert előtte a kötelező ny. gyakorlaton 4 hét alatt keresett annyit mint most 2 napon.,
Örülök neki, mert én bizony képtelen vagyok elvenni a gyári szünetéből, maximum egy fűnyírás erejéig, de mert tudom, hogy bármire kérem szó nélkül, ügyesen elvégzi, ezért hagyom, tegye amihez kedve van. Legyen gondtalan. Bizonyára cipőt is vesz magának, az a mániája, már mindenhol, az én szekrényemben is az övéi vannak.

Kicsit elkanyarodtam, tehát egy régi reggeli indulás jutott az eszembe.
Anyámmal felvételizni mentünk Székesfehérvárra a Jáky J.Útépítő Szakközép és Tech.-ba.
Hogy mért oda jelentkeztem, magam sem tudom pontosan. Osztályfőnököm, aki egyben a magyar tanárom is volt, mindössze pár lehetőséget említett.
Szekszárdon kereskedelmi vagy egészségügyi, Tolnán a gimnázium és Fehérváron a Jáky.
Ja volt még pesti prospektusa is, de oda nem mertem volna, egyedül akkora városban, kizárt.

Megjegyzem: egy év múlva, amikor fiatalabb barátnőm Pécsre jelentkezett művészeti szakközépbe, na akkor megharagudtam a tanárnőmre, akivel előtte az összes környező irodalmi versenyen együtt izgultam, és hálásan hoztam neki az okleveleket, mondjuk rajzversenyekről is.
Na mindegy.

Szóval Anyám jó előre megérdeklődte a buszindulásokat, reggel nyolcra kellett odaérni.
Mint kiderült nem volt egyszerűen megoldható, mert a faluból legkorábban induló busz éppen csisszre ért be Szekszárdra, vagy még később mint, hogy indult a Fehérvári járat.

Izgatottan készültünk, gyomrom a torkomban, szívem még feljebb, de annyi erőm még volt, hogy levágjak egy hisztit a barna mokaszin miatt, nem volt másik cipőm, amit a pepita, ejtett derekú, alul plisszirozott új ruhámhoz felvehettem volna.
Anyu azt elfelejtett venni, mert állandóan nadrágban , sortban...stb jártam.
Egyszer vett egy rózsaszínű lakkcipőt, napokig bőgtem miatta, sose hordtam
.
Na szóval, eléggé hülyén néztem ki, de futottunk a buszra és anyám elintézte útközben a sofőrrel, leszálltunk az útkereszteződésben a keresztnél, Szekszárd előtt pár kilométerre.
Akkor kezdett világosodni.
Ott álltunk az út szélén és egyre jobban vacogott a fogam. Hideg volt, de egyszer csak feltűnt a busz, megismertük a lámpákról.
Anyám egyszerűen kiállt az útra és megállította. Persze a buszsofőr szentségelt, de felvett bennünket és időben odaértünk.

Ezek után a felvételi könnyű kis levezető tréningnek tűnt, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy nemcsak a mokaszin miatt lógok ki a többiek közül.
Főként a városi lányok öltöztek nagyon csinosan, némelyikük kiskosztümben, de a zsabós blúzok, szép szandálok, cipők...stb bizony meglepetésként értek, így aztán a sikeres felvételt nyerésem sem hozta meg igazán a kedvem.
Amikor elindultunk megnézni a kollégiumot már tudtam, lesznek még meglepetések, ám azt álmomban sem gondoltam, hogy annyi sok... de az majd egy másik történet






85. [tulajdonos]: mai2018-08-03 22:06
Jusziko

Kis Kobzos

Szavakba formálni a kimondhatatlant,
pár sorba a szenvedélyt, a kínt,
úgy szólni, dalolni, mint a lant,
s ha bent minden omlik is, lágynak lenni kint.


Ez adott akkor és most is menedéket,
még önmagam elöl is, ha kell,
nagy szavak nélkül, úgy, mint végzet,
szerelem, csak históriát mesélni el.

Egyszerű vágyakba belehalni százszor,
elcsenni egy kósza félmosolyt,
és örülni annak, ha bárhol
könnyű minta vagyok, vagy tarkabarka rojt.


84. [tulajdonos]: Jusziko verse2018-08-01 17:39
Jusziko

Hiába

Mint hajtott, vasalt ruha oly átlagos,
a szennyest, a gyűrtet nem ismeri.
Feszesen járva ráncokra rátapos,
az édeset kóstolni nem is meri.

Örökölt vázába rózsát igazít,
keményen bánva minden tövissel,
ha ráhajol, sem látja az igazit,
hiszi, hogy keresztet csak ő visel.

A színek, a játék, a tánc... hiába!
Szabályok szerint tervezett rendje.
Minden más számára fojtó ciráda,
jóindulata szűzies kelengye.

Amikor nevet, e szabályos ívben
vértelen ajka nem mozdul semmit.
S csupán egy önműködő szerv a szív benn,
mást én sem mondhatok róla. Csak ennyit.


83. [tulajdonos]: mai Jusziko-vers2018-07-31 20:52
Emlékszel?

Forró homokon futottunk
elrejtve gyermektitkaink,
nevettünk, olykor szorongtunk,
féltünk, majd játszottunk megint.

A pitypang szállt s szemünkben még
hamvas-szilvakék volt az ég.

82. [tulajdonos]: ha én...2018-07-30 23:56


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-08-17 21:44 Vezsenyi Ildikó
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
2018-08-14 19:14 Bátai Tibor szubjektív
2018-08-11 07:26 Bakkné Szentesi Csilla
2018-08-10 18:27 Szemezgető/Ivànyi Mònika
2018-08-10 18:21 Szemezgető
2018-08-06 22:46 hmm
2018-08-06 11:26 kedvenc versek
2018-08-03 11:00 KMara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-08-18 14:59   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:33   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:27   Napló: Zúzmara
2018-08-18 14:25   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:23   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:23   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:22   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:21   Napló: Zúzmara
2018-08-18 14:18   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder
2018-08-18 14:11   Napló: Ketrecharc-jelszó hiddenfolder