NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-05-03 14:32 Összes olvasás: 72267703. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-28 17:15 | 2020. április 28.
Kezdek a kelta kultikus szokások szakértőjévé válni. Kkkkkkk… Itt van például a három csuklyás szellem (genii cucculati – néhol egyértelműen, máshol kevésbé látványos fallikus ábrázolásban) a termékenység „őrzői” a kelta engesztelő szertartásokon, amelyeken tisztátalan szülőket áldoztak fel (pl. várandós nőket, akik nem megfelelő körülmények között estek teherbe), hogy a meg nem született gyermeket a hármas Istenanya (a Matres) gondjaira bízzák. Többnyire hármas halállal: perzseléssel, akasztással, vízbe fojtással. Három, három. Mindenütt a három.
Szegény Róza néni. Akit egy orosz tiszt ejtett teherbe, miután nagy csinnadrattával „annak rendje és módja szerint” (?) házasságra kényszerítette. Lovasszekér, menyasszonyi fátyol, esküvői menet, minden volt. Előtte pedig hetekig dédnagyamám konyhájában strázsált pisztollyal a kezében, és nem engedte, hogy munkára fogják a szép lányt, az ő kraszívaja gyévuskáját, pedig az szívesebben végzett volna bármilyen házi munkát, mint hogy az ő térdén ücsörögjön. Szegény Róza a néni: a keltáknál nem maradhatott volna életben. De ő életben maradt, egészen 88 éves koráig. A fia, Sanyi alias Szása még él. Zavarba ejtően különleges kék szemébe tíz éves koromban szerelmes voltam. Akkor temettük a 75 éves dédnagyanyámat, aki annak idején nem tudta megakadályozni, hogy ő (a kis Szása) megfoganjon.
„Ő volt köztünk mindig a legszebb, a Róza”, mondta Mama. Rózsás, kerek arcával valószínűleg ő hasonlított legjobban az otthon hagyott orosz bábuskákra. Én már csak idősebb korában ismertem, terebélyes asszonyka volt, színes kendőket, hordott, mint egy matrjoska-baba. Akkor már magyar férj volt, és született még több gyereke. És most egy kicsit elbizonytalanodtam, mert az a kék szemű fiú, akit „Tubi mama” (dédnagyanyám) temetésén láttam, nagyjából velem egy idős volt, ő tehát nem lehetett az orosz tiszt fia, legfeljebb annak unokája, egy generációval lejjebb. De ennek igazából nincs jelentősége, hiszen én nem a fiúba, csak a szemébe voltam szerelmes. Mama családjában mindenkinek sötét barna szeme van, Papát leszámítva, akinek a vérében, mint most Anyutól megtudtam egy német nevelőnő és egy gróf vére csörgedez (én mindig azt hittem román beütés nála a kék szem). Mintha a kék szem az erőszakkal létrehozott gyerekeket jelentené ebben a családban. Mint a Száz év magány-ban a malacfarok. Bár ott a vérfertőző kapcsolat jele. Már nem emlékszem, melyik szereplő szeret bele az unokatestvérébe, Ursulának nagy kő esik le a szívéről, amikor a pár első gyereke megszületik.
Érdekes, hogy Anyu másként emlékszik az oroszok elleni védekezésre, mint én. Valószínűleg ugyanannak a történetnek egy másik mozaikját kapta meg Mamáéktól, mintha szántszándékkal adagolták volna így a történetet, hogy amikor ők már nem élnek, de mi még igen, együtt rakjuk ki a puzzle-t, ami még biztosan így sem teljes. Ki tudja, mi minden ESETT MEG, és maradt meg elmondhatatlannak.
Anyu szerint dédnagyanyám férfiruhába öltöztette a lányokat, és azért küldte őket Komádiba, hogy feljelentést tegyenek a „kommandón” (?). Én úgy hallottam Mamától, hogy rongyos ruhát adott rájuk és arcukat bekente kosszal, korommal, hogy csúnyáknak látszódjanak, de hiába a felajzott katonákat nem lehetett megtéveszteni. Láttak azok elég csúf dolgot útközben, amíg odaértek annak a takaros kis falunak a határába. Azok a lányok nem abba kategóriájába tartoztak. Kormosan és rongyosan sem. Nem sikerült a csúfítkozás.
„Ti meg most már aludjatok inkább együtt”, penderítette egymás mellé a dédnagyanyám Mamát és Papát. Ha már házasság előtt kell megesnie ennek a lánynak is, legalább ne orosztól essen teherbe, hanem attól, akit szeret. Anyu ezt a puzzledarabot sem ismerte.
Milyen undokul eufemisztikus a „megesik” szó. Ahelyett, hogy ki mernék mondani, mit tett egy gazember azzal a lánnyal. Még a magáévá tette is jobb. Bár az is túl puha. A nyelvi szemérmeskedés, mint a lankadt pöcs.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|