NAPLÓK: KUTYAMELEG Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 05:33 Összes olvasás: 77755. | [tulajdonos]: A mosoly | 2016-12-28 16:18 | - Vártalak! – öleli át a nő. Szájon csókolja a fiút. Alkohol íze van. - Hiányoztál! – így Márk, aki egy pillanatra elgondolkozik, őszintén beszélt-e. - Nélküled csak iszom, iszom – panaszkodik, és reszkető kézzel tölt. - Velem is. - De együtt minden szebb! A galambok is kettesével ülnek a fán. Márk, aki utálja a nyálas közhelyeket, inkább nem szól semmit. Nézi a nőt. Idősödő, sovány. Nem szép. Híres, gazdag. Jó ember. Talán. Péter előtt csak felvágott, nem feküdtek még le. Ő, a Casanova fél. Mindenki nőcsábásznak hiszi, pedig még nem is volt senkivel. Idáig könnyű volt játszani a szerepet. Magdi más. Úgy érzi, átlát rajta, mégis elfogadja. Mint egy anya. - De elbambultál! Mire gondolsz? – bújik hozzá Magdi. - Semmire… Öh… Rád. - Végre tegezel! - Ó, bocsánat… - Miért kéne bocsánatot kérned? Egy pár vagyunk. - Tiszteletből. - Ó, te drága jól nevelt kisfiú! – súgja a fülébe. Szereti, ha így hívják, otthon folyton azt hallotta, hogy ő nem fiú, hanem lány. Nem férfias, mert ügyetlen, gyenge és életképtelen. Nem tudna eltartani egy családot. Valóban nem. - Leszoksz? – kérdezi komolyan Márk. - A kedvedért akár. - Ne a kedvemért, magadért! Mert tönkretesz, megöl. - Félsz, hogy egyedül maradsz Kicsim? Nem fogsz, vigyázok rád. Nem a piától mennek ám tönkre az emberek, hanem az élettől. Azt pedig nem lehet megúszni. A kamasz fiú csodálja a középkorú nőt bölcsességéért. - Ne kenődj el, hadd okozzak neked örömet! – és már nyúl is a sliccéhez. - Ne! – tolja félre a kezét. - Hiszen már egy hete együtt vagyunk! Szűz vagy még? Nincs ezen mit szégyellni. - Nem vagyok szűz. - Akkor? Korainak érzed? - Talán. - Titokzatos királyfi. Gátlásos vagy? - Lehet. - Nem vagy megelégedve a testeddel? Erre nem felel. - Nem a pornószínészekhez kell viszonyítania fütyiméretet! Márk nevet. - Jól van, na, ha nem osztod meg velem, csak találgatni tudok. - Úgyse találod ki. - Akkor nem próbálkozom az elmélettel, jöjjön a gyakorlat! - Később! - Hárítasz. A fiúkat szereted? - Dehogy. - Ha beteg vagy, menj orvoshoz. - Semmi bajom. - Ha nem kívánsz, miért kezdtél ki velem? – fakad ki a nő. - Nem kezdtem ki veled! - Hát? Talán én smároltalak le ismeretlenül mindenki szeme láttára? - Nem, de… - Akkor meg? Utána se hagytál békén napokig cseten, míg nem feleltem. - Miért válaszoltál? - Mert megsajnáltalak. - Engem nem kell sajnálni! – csap az asztalra Márk. - Másban lennél ilyen heves selyemfiúkám! Férfi vagy egyáltalán? - Megmutassam? Úgy elbánok veled, hogy még az ágy is érezni fogja! - Hála az égnek! Épp itt az i… - Már nem folytathatja, mert a fiú torkon ragadja. - Er… - Eresszelek? Nem! Egye fene, egy pillanatra. - Sz-szólhattál volna, hogy a fojtogatós szexet szereted! – nyöszörgi. - Semmilyen szex nem érdekel. - Impo… Ám mielőtt kimondhatná volna, hogy impotens, újra nyaka köré szorul a gyerek vékony, de erős marka. Szorítja, addig, míg már nem ellenkezik. A test tehetetlenül nyúlik el a földön. Márk riadtan vizsgálgatja, vajon meghalt-e. Szemei üresen merednek a semmibe. Lélegzik. A majdnem-gyilkos letolja nadrágját, fölé guggol, és az arcára vizel. A fél-hulla szája mosolyra húzódik.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|