Amíg még csak magát a művet és a rezonőr-szövegek elejét olvastam, a következő földrajzi kérdés kezdett kicsírázni bennem: ha Romániát átmérőnek tekintjük, mi képezi az erre az átmérőre ráboruló két egydimenziós félkupola összegét?
Új témánk, a mai napi, Nem is lehet más, csak a pí, Hiszen szép kerek kör körül Pínek minden ember örül.
Átmérő szorozva pível Nagy kerekded körré ível, S átmérőnek píszerese A kerület – ez nem mese!
refrén: Piros píben több a pí-rost, Ne egyél más pít, csak pírost!
Pí végtelen tizedes tört, S legyőz három egész testőrt Kábé tizennégy századdal. Píről, ó jeee, szóljon vad dal!
refrén: Piros píben több a pí-rost, Ne egyél más pít, csak pírost!
(körtánc!)
„Egy hagyományos π-versben az egyszerű olvasó közismerten arra számít, hogy az egymást követő szavak betűinek száma a kör kerületének (περιοχή) és átmérőjének (διάμετρος) arányát kifejező természeti állandó egymást követő (valahány) tizedesjegyét örökíti meg a nagytudású költő memoriter jelleggel. A mi nagytudású költőnket azonban közismerten nem érdekli, hogy mire számít az egyszerű olvasó. Merjünk unortodoxnak lenni!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkolégája/
„A költő igazi médiumként összerezonálva a világenergiával, jól érzi, hogy a Föld szívcsakrájában dobogó kő lüktetése keltette csí és jin-jang mellett a legfontosabb spirituális töltekező ballasztanyag a pí-rost. Rendszeres fogyasztása jelentősen megkönnyíti lelki salakanyagaink fájdalommentes visszakeringetését a nagy szellemi körforgásba. Hangolódjunk rá mindannyian a nagy piros szinuszos hullámhosszra!” /Dr. Badra Wanganda Cugehőr, a Jógi Egyetem rektora/
„Tegnap ebédkor kicsit túladagoltam a pí-rostot és azóta egyfolytában itt rostokolok a mellékhelyiségben. A tizenötödik púpozott bilivel épp az imént döntöttem meg az ülve nyomás világrekordját, bár a fent említett ajzószer miatt nyomnom sem kell, inkább csak megpróbálom visszatartani. Sikertelenül. Valaki hozna még pár tekercs papírost?” /Vastagh Béla, testépítő és nehézgépkezelő/
„És mégis megy a hasam!” /id. Galileo Galilei, galileai pí-rost termelő/
„Kelj fel és járj gyakrabban vécére!” /épp arra járó ismeretlen galileai próféta/
„Frady Endre, a geometriai líra úttörője ismét hiányt pótol azzal, hogy betölti a saját maga által keletkeztetett piros kör alakú űrt. A Ludolph féle szám ilyetén történő mélylélektani körbetáncolása szenzitív szakralitást szór szerteszét és az olvasó úgy érzi, mintha pirospozsgás rostos píbe harapott volna. Igazi matematikai örömódának vagyunk a szemtanúi! Slágergyanús ez az irracionális szám!” /Éad Píné Verslábi Szinkópa, a Galileai Galileo Galilei Gimnázium geometria és galltanára/
„Ha sejtettem volna, hogy bő négyszáz évvel később ilyen klapancia keletkezik számomról, akkor a harmincöt tizedesjegyének fárasztó kiszámítása helyett inkább szórakoztató párbajban kaszaboltam volna le Frady Endre összes akkoriban fellelhető ük-ük-üknagyapját!” /Ludolph van Ceulen, német származású holland erődítményépítő, vívómester és matematikus/
„Az én orrom is piros és kör alakú!” /Rudolph the Red Nosed Reindeer/
„Ugye nem én fejeltelek le? Ja, persze, hogy nem, mert akkor már nem élnél!” /Chuck Norris/
„Hát ne halljam anyámat soha lóháton türkmén népdalokat szolmizálni, ha Frady Endrének 3,14 pontnál többet adok erre az ortopéd aggyal idedegenerált förmedvényére! Inkább legyen kocka alakú a szemgolyóm és ne lássak vele többé egy pí-vizes pincében pipáló piromániás pingvint se, minthogy ezt az irracionális számot kelljen használnom a térfogata kiszámításához!” /Puzsér Róbert, kritikus/
Oly hangosan horkolgatok, Mint egy kirgiz fűrésztelep, Légrezgés köröttem a tok, Saját zajom hajig belep.
El-elmarad légvételem, S agyam oxigénhiányos. Ki szerint ez nem lételem, Rázza meg a Jedlik Ányos!
Éjjel tán légszomjan haljak?! Álljon meg bennem a nyelet, S legyek marsi csészealjak Által lelt fúlt földi lelet?!
Soha! Inkább abbahagyom S csendben alszom, no meg mélyen! Horkolás sírt borítsa gyom, S légzőmaszkom soká éljen!
„Mi ez a gipszeletlen ízlésficamtól megnyomorodott szellemi torzszülemény?! Mi ez a celebshowból visszamaradt kiürítetlen irodalmi éjjeliedény?! Ha Frady Endre úgy horkol, ahogy költ, akkor jaj annak a lakótelepnek, ahová befészkelte magát! Anyám szerint kereshetnénk a neten egy aranyos gyerekkori képet a kis dinamógatyás Jedlik Ányoskáról, de a tekintetem hatására inkább felvette a méregdrága CPAP légzőmaszkját és elment aludni. Így legalább ő nem horkol!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Milyen csészealjak?! Egy saját magam által felkonferált bulvárhír miatt egy főzőműsorban törjem össze a csészekészletemet a Palik Laci fején, mert nem tudok aludni a horkolásától?! Ez nagy marhaság lenne, de első a nézettség!” /Marsi Anikó, bulvárceleb műsorvezető/
„Alvási apnoéja van költő úr?! Nekem is az volt, de szerencsére orvoshoz fordultam és a betegséget a beteggel együtt megszüntető Dr. Guillotin egy csapással megszüntette a panaszaimat!” /Maximilien de Robespierre/
„Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az önök fejét, és meg sem fogják érezni! Legyenek önök is elkötelezett guillotine használók!” /Dr. Joseph-Ignace Guillotin/
„Mi ez a fejetlen kommentelés?! Mi ez az agyatlan rímhalmaz?! Költő úr, magát a horkolásával együtt már rég be kellett volna tiltanom! Itt az idő, most, vagy soha! Tűz! Ja, az még a régi munkahelyemen volt? Na jó, akkor csak NEM ENG.!” /id. Csávás Kálmán, nyugalmazott hóhérparancsnok és tiszteletbeli betanított főcenzor/
„A guillotine nem humánus, hiszen az áldozat már jóval korábban tudja, hogy meg kell halnia. Az én áldozataim azonban egyik pillanatban még a másnapi bűncselekményüket és a monte-carlo-i nyaralásukat tervezgetik, a másik pillanatban pedig már anélkül, hogy észrevennék, a fejük már teljesen máshol száll, mint amerre ők fekszenek. Egy rúgás az egész!” /Chuck Norris/
„A makszból veszi ki a zokszigént, teccikérteni?! Brit tudósok már régesrég megállapították, hogy az oxigén sejtméreg! Nade ezt hogy magyarázzuk el a tüdőnknek, he?! No, aludj békében Költőbá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„LÁGY A SZÁJPADLÁSA? HORKOL? VEGYEN MOSÓMEDVÉT! VOLT EGY SÓGOROM SLASNYI TROPÁNCSKÁN, AKI ZÁRVA TALÁLTA A MOSÓMEDVE BOLTOT, ÉS AHELYETT, HOGY MEGVÁRTA A VOLNA A NYITÁST, INKÁBB HAZABICIKLIZETT, LEFEKÜDT ALUDNI, DE ÚGY HORKOLT, HOGY RÁSZAKADT A PADLÁS! MAJDNEM MAGHALT OTT HELYBEN, DE SZERENCSÉRE A MENTŐ IDŐBEN ÉRKEZETT ÉS CSAK A MOSÓMEDVE BOLT ELŐTT ELHALADVA LEHELTE KI A LELKÉT, MERT A KANYARBAN KINYÍLT A MENTŐ AJTAJA ÉS Ő BEZUHANT A MOSÓMEDVÉK KÖZÉ A KIRAKATBA! RONDA EGY HULLA VOLT, DE A TEMETÉSE SZÉPRE SIKERÜLT!” /Pepin bácsi, a Sörgyári Capriccio üvöltő sógora/
Tyű, a mindenit, Windsurfer úr! :) Te aztán ott vagy a szeren! Megasztár zsűribe veled! :) Én ugyan a felét sem értettem az olvasottaknak, de majd elküldöm a Verusnak és ő majd örömmel és szelíd derűvel lefordítja ezt az egészet az én laikus nyelvezetemre. Szuper lesz! Kösszy! :)))
A három első ütem elhangzása elég ahhoz, hogy a hallgató megállapítsa: a hölgy zeneileg magasan képzett. Bonyolult harmóniákat szerkesztett a szöveghez, amelyek egymásutánja jól támasztja alá a mondandót. Bizonyára nem ő tehet arról, hogy mikrofon nélkül énekelve az első részben a zene (a "tele akkordok" használata) elnyomja, érthetetlenné teszi a szöveget. Attól kezdve, hogy pihenteti a pengetőt, és amúgy "spanyolosan", húronként pengetve kibontja az akkordokat, sokkal jobb az arány. Nekem személy szerint viszont ebben a részben hiányoztak a mély kísérő hangok. Az előadónak szoprán vagy mezzo hangfekvése van, sokat tett volna hozzá az előadáshoz, ha az ütemek kezdő hangja egy kitartott mély gitárhang. Talán valamit az is segített volna, ha nem ülve adja elő (kisebb a belső rezonátor tér), és/vagy ha van mögötte egy jó hangvisszaverő felület, mert az üreges tégla erősen hangelnyelő.
Bringa vallásúak ne olvassák! Ma délután a családommal hazafelé autózva az anyák napi körutazásból a Tétényi úton haladtunk a jobb oldali sávban. Sokkal lassabban cammogtunk, mint a bal oldaliak, mert az előttem tüttyögők nagy nehézséggel kerülgettek egy nem túl szabályos kerékpárost, aki nem mindig haladt az út szélén és emellett még kacsázott is kicsinyég. Amikor én jöttem sorra a kikerülésben, a srác épp az út közepe felé sodródott, úgyhogy figyelmeztetően rádudáltam. No, ez annyira fölpörgette benne az adrenalint, hogy beledőlt a pedálba és látszott, hogy mindenképp utol akar érni minket némi elégtételt veendő. Erre minden esélye megvolt, ugyanis a Bikás park környéke tele van hosszan tartó piros lámpákkal. Az elsőnél simán bevágott elénk, de mivel a lámpa zöldre váltott, kikerültem és mentem tovább. A központban azonban sikerült keresztben elénk állnia és üvöltve követelte, hogy szálljak ki. Én mutattam, hogy csak azért dudáltam, mert nem az út szélén ment, a feleségem pedig azt, hogy két kisgyerek is van a kocsiban. Erre tovább ordibált, de mivel a lámpa zöldre váltott, visszatolattam, kikerültem és elhajtottam... Szerencsére ekkor feladta az üldözést és elment a Kelenföldi pályaudvar irányába. A lányaim félelmünkben még zokogtak egy kicsit, de egyéb bajunk szerencsére nem történt... Kár, hogy a normális és egészségesen élni akaró kerékpárosok hitelét ilyen alakok rombolják...
Újra itthon van a Géza, (Hamar harmadoltak neki!) S oly álláshirdetést néz a Neten, ami nem a Meki.
Kulimunkát félrelöki, Ám helyzete mégsem a vert: Megpályáz egy bankelnöki Posztot s felhív néhány havert.
Hallom, említ pár nagy nevet… (Enyvkezek enyvkezet mosnak?) - Képzeld, kineveznek – nevet – Közpénzügyi Főbiztosnak!
Börtön után újra itthon, S teljesül a legfőbb álma: Offshore-zsebben hazavitt Hon! Állam kontraszelektál ma...
„Mélyen tiszteletlen költő úr! Válogassa meg a szavait, mert könnyen megütheti a bokáját! A szólásszabadság ellenére javaslom, hogy gondolja át a véleményét! Kinek hisz maga, a hivatalos kinyilatkoztatásnak, vagy a saját szemének?! Lenyúloncz Géza nem rokonom, és bár bizonyos szempontból az unokaöcsém, de nem volt sikkasztásért elítélve, és különben is harmadolással már letöltötte a büntetését, így érthetetlen, hogy miért ne lehetne a szakértelmét felhasználva a közjó érdekében, kizárólag a tehetsége folytán felelősségteljes pénzügyi posztra helyezni?! Mindkettőnk pénztárcája nyitott könyv és plusz-mínusz pár százmilliárd forint pontossággal minden fillér ránk bízott közpénzzel el tudunk számolni! Magával meg le!” /Lenyúloncz Gyula, a Pannon Univerzális Bank (PUB) elnök-igazgatója/
„Ne húzza föl magát Gyula bá'! Odabent szereztem pár barátot, akik vaksüket nyugdíjas külföldi turistát alakítva véletlen balesetnek álcázva bármikor elgázolják a verseit épp kiplakátoló költőt! Majd bedobunk valami gumicsontot, ami eltereli a sajtó figyelmét! Nem lehetne szervezni valami kerékpáros bankártüntetést?” /Lenyúloncz Géza, visszamenőleges hatállyal fedhetetlen előéletűsített Közpénzügyi Főbiztos/
„A másfél milliárdos sikkasztásért jogosan megítélt három hónapos börtönbüntetést az őrizetes példamutató magatartása miatt harmadoltuk és házi őrizetre mérsékeltük. Ezzel is cellaterületet szabadítottunk fel, amire nagy szükség van, mert rengeteg a tíz-húsz évre lecsukott visszaeső megélhetési bolti kenyértolvajunk.” /Csávás Kálmán, a Népnemzeti Börtönde és Igricverde (NB.I) fővezérigazgatója/
„Magyarország történelmét állandóan beárnyékolta a hazaárulás. A probléma mára megszűnt, mert nincs mit árulni. A haza biztonságos offshore cégeinkben van elhelyezve.” /Halivudi Rudi, kaszinócézár és filmguru/
„Nem értem, hogy a magyarok mit rinyálnak Trianon miatt. Akkor és ott csak az ország 2/3 részét vettük el, míg jelenleg a teljes Magyarország van épp lenyúlva és offshore cégekbe kihelyezve.” /George Clemenceau, egykori francia miniszterelnök/
„Tisztelt Lenyúloncz úr! Igaz, hogy a vakbél műtetem a krónikus műtőhiányból fakadóan másfél évet csúszik és a gyerekeim a hanyatló nyugatra kiszökdösött tanárok pótolatlansága miatt százhatvan fős csoportokban tanulják az idén kötelezővé tett azeri nyelvet, de ez számomra nem nagy ár a szülőfalum, Szügyrühvárda NB XIII-as csapata számára építendő húszezres stadionért! Mi, magyarországi deformáltak, működünk!” /Kripli Krisztián, nyugalmazott hóhérsegéd és betanított net-troll/
„Közpénz… hmmm… közpénz? Ízlelgetem ezt a szokatlan hangzású szót, de nem tudom, mit jelent. Mintha egy nyugat-európai tanulmányúton hallottam volna, de már akkor sem értettem. Mindegy, az unortodox gazdaságpolitikánkhoz nekünk nincs szükségünk ilyen ismeretlen mankókra! Offsória jobban teljesít!” /Zsíros Zsebenc, a Oligarcha- és Pénzügyi Nagyontrendi Intézet (OPNI) /
"Közpénz -> kézpénz -> készpénz. Kész! Közöd?! Azért nem szabad mindent közpénznek venni!" /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Magyarországon a közpénz mindenki számára szent, ezért az emberek igyekeznek maguknak ereklyeként szerezni belőle egy részt, hogy bálványként imádhassák. Mi – némi szerény jutalék fejében – ebben segítünk nekik.” /Uzsora Rezső, a Keresztény Érzelmű Tőzsdecápák és Simónia Értékrendűek Galerije (KÉTSÉG) főpénztárosa/
„Ez a mű-mű tipikus esete annak, amikor egy tökéletlen agyú költő véletlenül ráharap egy tökéletes témára, de se kiköpni, se lenyelni nem tudja, így csak fel-felböffenve kérődzik rajta. Frady Endre elméje ismét tök életlennek bizonyult! Ha én ilyen pengével borotválkoznék, akkor a Csubakka hozzám képest egy frissen gyantázott meztelencsiga lenne! Anyám szerint kezdjek el henger alakú koporsóra gyűjteni, hogy annak idején, Frady Endre utókoraként majd akadálytalanul foroghassak a síromban!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Nemrégiben utolértem itt Texasban egy sánta kutyát is megkopasztó közpénztolvaj offshore lovagot és kapásból átrúgtam az indián rezervátum kerítésén. Jelenleg megskalpolt fejjel tüzes vizet koldul a falu széli Uff soron.” /Chuck Norris/
„Már bánom, hogy szóltam! Bocs, hogy élek! Bár a férjem révén egész jól...” /Lenyúloncz Gézáné Kisszmí Kati, McDonald's főrevizor és a Sajátláb nevű művégtag forgalmazó kft arca/
