NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 09:31 Összes olvasás: 43108Olvasói hozzászólások nélkül| 536. | argumentum: de vajon | [tulajdonos]: muszáj? | 2022-08-12 21:34 | Nem muszáj.
Ami Neked fordítva áll, az is ontológia, amolyan fordított, és én semelyik ontológiát nem tagadnék (a "nem valóság" nevű ontológiádat sem), de ha bármelyik van, lehet, úgy minek tagadni vagy állítani a létét, praktikusan jelen lehet a szóhasználatban, de érdektelen, hogy melyik konstrukció igaz.
Sokkal fontosabb, hogy abban egyetértsünk, hogy arról (ami nincs, van vagy lehet) ugyanolyan következtetéseket vonjunk le, ha a mindennapi tetteinket határozzuk el. Följogosít-e annak a valaminek (ami nincs, van vagy lehet) a kegyetlenségre, a gyilkolásra, vagy akár arra a könnyedségre, hogy másoknak kellemetlenséget okozzak. Én azt mondom, hogy nem, s ebben talán hasonlóak vagyunk Te meg én. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 535. | e.m.b.: NEM KÖZÖS GYÉKÉNY | argumentum: mrgkönnyebbültem | 2022-08-12 21:25 | Kedves Imre!
Ne könnyebbülj meg olyan nagyon. Az olyan megfogalmazások, hogy megtudtuk, tudjuk stb. bennem a hányingert keltik. Nem indulok ki az evidenciáidból. Számomra ezek nem evidenciák.
Te C.G. Jung alkímiai vizsgálódásai után még mindig azt hiszed, hogy fizikai aranyat akartak csinálni? :O Most komolyan megdöbbentem. | |
| 534. | [tulajdonos]: muszáj? | 2022-08-12 21:19 | PÖ-
"KORUNK VALÓSÁGA" (MINT OLYAN) ez például kőkemény ontológia. (úgynevezett pozitív, állító ontológiai bizonyosság (evidencia) közlés, hogy van ilyen)
"NEM VALAMIFÉLE METAFIZIKUS VALÓSÁGHOZ" (MINT OLYANHOZ) ez például kőkemény ontológia. (úgynevezett negatív, tagadó ontológiai bizonyosság (evidencia) közlés, hogy nincs ilyen)
Nos, számomra fordítva áll. Semmiféle mindenkori (tehát aktuális) korunk valósága nincs. Ellenben a valósság számomra vagy metafizikus vagy nem valóság. Azaz a metafizikától mentesített valóság semmi.
-LÖ
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 533. | argumentum: mrgkönnyebbültem | e.m-b.: tőlem | 2022-08-12 21:18 | Kedves Mark!
Megkönnyebbültem, mert egyetértünk, bármilyen nézetrendszer vezethet őrülethez. A transzcendens lehetséges, próbáljuk is nap, mint nap átlépni a határait.
Gondolkodva, ki ilyen, ki amolyan módszerrel. Többnyire persze nem sikerül, de (az emberiség, mi emberek) aranyat pl. már tudunk csinálni ólomból, csak éppen nem a bölcsek köve kellett hozzá, hanem a részecskegyorsító. Azt is megtudtuk, hogy a világegyetemünk hány milliárd éve jött létre, és most éppen gyorsulva tágul, no nem a bölcselet segített, hanem a logika és a megfigyelés. Tudjuk, hogy miképpen alakultak ki a fajok, miért egyenlő az összes ember, miben egyenlő az összes élőlény a földön. Genetikailag. Rettenetes betegségeket tudunk gyógyítani, leginkább a tudomány segítségével.
Ugyanakkor kevéssé változtunk meg az őseinkhez képest, nem tudunk megbirkózni a saját tudásunk terhével, olyanok vagyunk, mint a késsel játszó kisgyermek, csupa vér a gyerekszobánk... | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 532. | e.m-b.: tőlem | 2022-08-12 21:01 | Az ismeretelmélet önmagában csupán módszer. Mint olyan érdekes és hasznos. Csakhogy néhány módszertan rendre világnézetté lép elő. Leginkább a tudományos módszertan. Erről bővebben Paul Feyerabend: A Módszer ellen. (Nem mellesleg lehet ugyan tagadni, de az episztemológiák is rendelkeznek ontológiai dimenzióval, és a segítségével konklúziókat vonnak le és ezek minden esetben ontológiai természetűek is.)
A mechanikus materializmus nem múlt ki. Csak az létezik ma is. nincs másfajta materializmus. Minden kísérlet arra, hogy ez mássá váljon mint ami azaz a halál, csupán röhejes. Abban a világképben mindig másodlagos, esetleges, triviális lesz a szellem. És soha nem tesz szert etikai minőségre. Erről bővebben: Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában.
A kérdésre a válasz. Nem, nihilizmushoz nem vezethet, másfajta őrülethez igen. de azt hiszem ebben a naplóban is írtam már azt, hogy a szememben:
Egyetlen halálos bűn létezik: a transzcendens lehetőségének tagadása.
Azt, aki ebben a bűnben áll, menthetetlennek és érdektelennek tekintem és nem érzem feladatomnak meggyőzni bármiről is. (Nem állítom, hogy Imre ilyen. Fogalmam sincs róla milyen. Valószínűleg makacs és ragaszkodik a nézeteihez.) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 531. | argumentum: ismeretelmélet | [tulajdonos]: Nekem nyolc | 2022-08-12 19:16 | Hogy miért éppen Mark nézetei iránt érdeklődöm (ahogy ő mondja: firtatom), arra egyszerű magyarázat, hogy az érdekel leginkább, amit kevésbé ismerek. Filozófiai természetű érdeklődésről van szó, a nézeteink közös pontjait igyekszem megtalálni, ha vannak egyáltalán. Ha pedig nincs semmi azonosság, akkor annak a miértje érdekel.
Egyszóval; filozófia. Abból is az ismeretelmélet (episztemológia), mert a lételmélet (ontológia) nem érdekel. Leegyszerűsítve, nem az a fontos, hogy mi van körülöttünk, hanem az, hogy miért gondolunk róla mást és mást.
Belerángatni nem szeretnék senkit a gondolati világomba, elvileg sem lenne lehetséges ilyesmi, de a kimondott, leírt szavak hullámai, a hasonló nyelvi elemek talán megvilágítják a különbséget.
Ami érdekessé teszi Mark nyelvi konstrukcióit, az, hogy az anyagelvűséget azonosítja a régóta kimúlt mechanikus materializmussal, amely leírhatónak tekintett mindenféle változást, ezzel kizárva a szabad akaratot. Ha a szakrális gondolkodó ilyenfajta módon torzítja el a tőle eltérő gondolkodást, akkor miért bízik abban, hogy a leegyszerűsített démonokkal való küzdelemnek még köze van a valósághoz.
Nem valamiféle metafizikus valósághoz, hanem korunk valóságához nincs köze, miközben a természetfelettiről és a természetről gondolkodók párbeszéde segíthetne megérteni mindkettejük számára, hogy miért is gondolkodik úgy a másik, ahogy.
Vajon a szakrális elmélkedés semmiképpen sem vezethet el nihilizmushoz vagy másfajta őrülethez? | |
| 530. | [tulajdonos]: Nekem nyolc | 2022-08-12 15:07 | VI-
Rendkívül furcsának találom, hogy Imre folyton-folyvást a nézeteimet firtatja. Azért találom furcsának mert talán már megérthette, hogy a legfőbb ellentét köztünk nem politikai természetű. (A politikai számomra egyrészt másodrendű másrészt szinte mindig valamiféle helyettesítő jellegű dolog, azaz valami olyasmi, ami jobb híján van. A sok "jobb híján lévőn" lépegetve persze eljuthatunk az általam vallott ideálishoz, de az nem lesz politikai természetű és lételméletileg különbözni fog a drága drúgom Busznyák Imre lételméleti alapállásától. Számomra nem az ő "való világa" "a való világ". Nem közös ontológiából, avagy nem az "ontológiai közös felfogásából" indulunk ki, azaz ő igen, én meg nem osztom ezt a nézetet és módszertant. Ő tehát folyamatosan az általa vallott (és egyébiránt objektívnek) tételezett ontológia területére akar berángatni, ami engem szórakoztat. És jelzem Imre, hogy nem fogom engedni magam oda berángatni. Azaz nincs definiálási jogod a vitánkban. Nekem sincs. Szóval maximum megismerheted az én következetességemet és elutasíthatod. Ahogy én a tiédet. A minap összefutottam Imrével az utcán. Rohanásban voltam, így nem tudtam hosszabban szót váltani vele. Ott is jelezte, hogy beszélgetni akar e témában. Legyen. De az bizonyos, hogy egy ilyen beszélgetésnek az ontológiai álláspontunk tisztázásával kell kezdődnie (és jó sokáig kell kezdődnie). Csak azután lehet mindazt felgöngyölíteni, ami abból következik, egészen a politikai alapállás, majd annak korlátozott megvalósíthatósága miatt a konkrét politikai választások trivialitásáig bezárólag. És kizárólag az ebben való következetesség az ami számon kérhető oda-vissza. (Én nem kérem számon Imrét a konkrét választásai miatt mert a szellemi alapállását pl. objektív ontológia feltételezése eleve romlottnak tekintem, azaz a szememben következetesen romlottak a konkrét vállasztásai is. Másrészt ebből nem következik semmi a karakterére vagy az emberi viszonyaira vonatkozóan.) Ezen én túl tudom magam tenni! Szomorúnak tartom, de tudomásul veszem.
(A szakrális sosem alapulhat a materializmusra és az etikai nihilizmusra, viszont a materializmusból nem következhet más csak etikai nihilizmus). Következésképpen nem is alapszik arra. Sőt, semmilyen viszonyban nincsen vele. Egyetlen következetes liberális gondolkodó volt, ahogyan azt sokan felismerték: az isteni Marquis. Ha valaki érteni akarja mi a liberalizmus önmagában, akkor az ő műveit olvassa és borzadjon. Szakrális emelkedésre csak egyénileg van lehetőség, kollektíven és főleg társadalmilag nincs. A szakrális legitimációjú társadalomnak nem célja az egyének szakrális emelése, ámbátor a legtöbbször az "érvényesülés" vallási ösvényét, a szellemi úton való tanulást mindenkinek fenntartotta, azaz volt kimenet a társadalmi pozícióból. Célja sokkal inkább a világban megjeleníteni a világfeletti struktúráját. De tényleg nem ezen a felületes szinten szeretnék erről beszélgetni mert ennek vizsgálata is egy sokkal tágabb kontextust és előzetes vizsgálódásokat igényel.
-TA | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 529. | E.M.B.: Listát kérek! | 2022-08-12 14:35 | EZEN FETRENGEK A RÖHÖGÉSTŐL:
"... a való világban a liberális demokráciák tettek lehetővé olyasfajta szakrális fölemelkedést, amelyet az ókori birodalmak és a középkori monarchiák vagy azok maradványainak gondolkodói még csak elképzelni sem tudtak, nemhogy megvalósítani."
Milyen szakralitást Imre? Hol? Ki, Mikor? Komolyan viccelsz? Viccesen komolykodsz? Sorold a példákat a szakrális fölemelkedésre! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 528. | argumentum: töprengrem | E.M.B.: Spanom! Cimbim! Pajtim! | 2022-08-12 14:26 | Töprengtem, lehet, hogy csak számomra volt anakronisztikus az idézet, amely a nyílt társadalmi vitákkal (vértelen polgárháború) a rendi világ stabilitását állítja szembe?
Nem vitatom Émile Faguet éppen kétszáz éve magyarul kiadott szövegének részleteit (beleolvastam, gondosan, szépen), de jómagam az idillinek ábrázolt monarchiát inkább az amerikai vagy az európai kifejlett demokráciával vetem össze, ha megengeded. Nem szeretnék példálózni a középkori vallásháborúkkal vagy az inkvizíció gaztetteivel, de a szakrális gondolkodásból sem csupán a szeretet fakadt, csakis a gyilkolás eszközei voltak kezdetlegesek. Azt, hogy a tanulatlan tömegek nem viselkednek kifinomult eleganciával, nem kell különösebben igazolni. De ahhoz már szükségeltetne némi filozófiai apparátus, hogy felismerd, Pajtikám, a közjó, a tanítás szerepét, ne pedig idejétmúlt társadalmi berendezkedésről képzelegj.
Nem rokonszenvezek diktatúrákkal, azokkal az -nista -lista -ista szörnyszülöttekkel, amelyek az emberiségre sokkalta több szenvedést hoztak, mint a megelőző korok együttvéve. Csak hogy egyértelmű legyen, hogy én miről fantáziálok: a való világban a liberális demokráciák tettek lehetővé olyasfajta szakrális fölemelkedést, amelyet az ókori birodalmak és a középkori monarchiák vagy azok maradványainak gondolkodói még csak elképzelni sem tudtak, nemhogy megvalósítani. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 527. | Pálóczi Antal: VELE KELL VITÁZNI! | 2022-08-12 13:53 | Úgyis ki kell javítani az elgépelést. Véletlenül Poetica (Poétika) címmel írtam be a Busznyák Imrének ajánlott politikai Arisztotelész művet, pedig Politica (Politika) a címe.
A görög polihisztor annyira modern, hogy Kukorelly nem véletlenül ajánlja mindenkinek (mint tudjuk ő is volt parlamenti képviselő). Ebben nagyon sok minden benne van, kezdve azzal, hogy Arisztotelész szerint az ember helyes meghatározása: ZOON-POLITIKON.
Vagyis politikai-állat.
Lehet ezzel vitatkozni - de akkor vele kell! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
