"ÁDÁM Ah, emberek, ha van előttetek szent, Hagyjátok ez anyának gyermekét. ÉVA Ugy-é, ugy-é, te áldott idegen! AGGASTYÁN Merész játékot űzesz idegen; Ha a család előitéletét Éledni hagyjuk, rögtön összedűl Minden vívmánya a szent tudománynak."
Yuval Noah Hararit ezennel tiszteletbeli Imrévé avatom! Biztos vagyok benne, hogy ezt mindketten hízelgőnek tekintik egymásra nézve! Engem pedig mulattat! Mindenki jól járt tehát. :)
Teljesen világos volt az elejétől fogva, hogy erre megy ki a kis akciód:
"Így állunk. Az olvasók láthatják, megpróbáltam."
Nos, ha téged valóban az álláspontom érdekelt volna, akkor azt ahogy megbeszéltük egy személyes találkozáson lépésről-lépésre haladva kívántad volna megismerni. Abba, amiben tudtad, hogy elvéreznél nem mentél bele, de azt akartad, hogy én mondjam el a konklúzióimat az alapvetésem mellőzésével. És te is elmondod a te konklúzióidat a te alapvetéseid mellőzésével, és aztán mivel a tiéd sokkal megengedőbb lesz és modernebb, majd várod a virágokat az öltöződbe a felvilágosodott álláspontodért cserébe. Nos, igen szerintem ez is teljesen világos és látható.
A megpróbálás azt jelenti, hogy:
KÖZÖSEN EGYEZÜNK MEG A VITA KERETEIBEN; egyben elfogadva annak a lehetőségét, hogy ez nagyon szűkre szabja a vita kereteit és lehetőségeit. Már egy ilyen kerettisztázás is sokkal hosszabb és értelmesebb párbeszédet igényel, amit te meg akarsz spórolni. Ha így szeretnél másokkal is bármi másról vitázni akkor ne tegyed, mert ez színtiszta erőszak. Akár tetszik neked ez akár nem. És baromira nyugodt vagyok éppen elnyammogtam egy fagylaltot és olvasgattam. Egyébként nem áll jól neked ez a karaktermészárlási kísérlet. Az aktuális vagy konzisztens kedvünk nem tartozik a beszélgetés tárgyához. Tehát vagy megegyezel a szellemi keretben, vagy nincs értelme vitázni. Még az is lehet, hogy egy ilyen vitához harmadik fél kell aki folyamatosan csekkolja, hogy a felek tartják-e magukat a megegyezett keretekhez. Remélem te is éppen olyan derűs hangulatban töltöd a délutánt mint én!
Imrét "és általában az Imréket" zavarja, ha más nem osztja az álláspontjukat, noha fölötte toleránsnak képzelik magukat. Egyáltalán nem érdeklődnek a másik álláspontja iránt, az álláspontok sokaságában nem gazdagságot és elevenséget látnak. Ösztönösen a világ elszürkítésén, elszegényítésen dolgoznak, akár tudatában vannak ennek, akár nem. Nekem mindegy Imre világképe. Legyen neki is mindegy az enyém. Minthogy ő nem fogadja el a feltételeimet és én se az övét. Marad a párhuzamos elbeszélés vagy naplófolytatás.
Az, hogy valakinek nem világos, hogy "a létező (!) megnyilvánulásaiból" levont következtetés lételméleti állítás, hiszen megállapítást tesz azzal kapcsolatban, hogy valamely jelenség, létezés, tény stb. hogyan VAN, függetlenül attól, hogy egy nálánál alapvetőbb és elementárisabb ontológiai státuszból eredeztetjük-e avagy sem (hiszen ez a nem eredeztetés is a létezésének minőségévé válik) egészen megdöbbentő a számomra. A nyelv mindenkit fogva tart. Azokat is, akik arról fantáziálnak, hogy nem tartja őket fogva.
A különböző szambóghakája (gyönyörtest vagy illúziótest) formában tartózkodó buddhák és bódhiszattvák mennyei palotái más-más kőböl vannak. Fehér Tára palotája például holdkőből, Zöld Táráét smaragdból. A menedékvétel vizualizációjánál a föld egészét kék zafírból és aranykockákból állónak kell vizualizálni, ezen áll a tíz irány és a három idő összes lénye a Menedékfa felé fordulva melynek ágain tökéletes mennyországok, azaz Buddha birodalmak vannak a Menedék forrásaival és céljaival. Előttünk az ellenségeink, mögöttünk a barátaink, jobb kéz felé az apáink és más férfi rokonaink végtelen számú életeinkből, bal kéz fellé az anyáink stb. Természetesen közvetlenül mellettünk, előttünk és mögöttünk az aktuális életünk szereplői. És közösen mondják velünk a menedékvétel szövegét és borulnak le, tisztulnak meg és nyernek bebocsáttatást a tiszta birodalmakba.
