NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder Legutóbbi olvasó: 2026-06-01 23:12 Összes olvasás: 65115| 466. | [tulajdonos]: álomnapló | 2026-04-30 15:11 | MU-
Fűri Mária megjelent álmomban. Egy kígyót nyúzott és darabolt. A kígyó "tiltakozott", de a darabjai serpenyőben végezték. Megdöbbentem és felhívtam Gyöngyi barátnőmet és felháborodottan 'élőközvetítettem' az eseményt a következő kommentárral: "Hogy lehet ilyet tenni egy idegrendszerrel rendelkező lénnyel!?" Alíghanem ordíthattam, mert a hallottam, ahogy Gyöngyi nyugtató szavai mellett a háttérből a telefonba kúsznak Zsolt (a férje) szavai. "Jól van már! Mit üvöltözik? Ha nyúzzák azt a kígyót, akkor nyúzzák! Nyugodjon már le!"
A látszat ellenére ez egy igen jó álom. Nő a kezében nyúzókéssel az nem más mint Dákini. Égjáró. A nyugat mitológiájában tündér és boszorkány (ritkábban vámpír) formát ölt. Ezek a lények vannak a legközelebb a közel transzcendens oldalról mihozzánk. Ők az átmenet őrei. Mindig igen megterhelő a velük való találkozás. Néha az éber valóságban is találkozhatunk velük. Átsuhannak az embereken. Mintha azok hungarocellből faragott alakok lennének, vonások nélkül, tiszta fehéren. Amikor Átsuhannak rajtuk, mintha erre a tiszta felület-szoborra vetítene valaki képet, karaktert, sorsot. Tilopa a barlangjában ült és szentiratot olvasott, amikor betért hozzá egy parasztasszony. Megkérdezte, hogy "Érted amit olvasol?". A mester felbőszült. Erre a "vendég" leköpte a könyvet és eltűnt. A főzés persze alkímia. Átalakítás. A kígyó a kundalini erő. A tilrakozás az egó önvédelme.
-RI | |
| 465. | [tulajdonos]: egy kis öröm | 2026-04-29 18:17 | ÖR-
A sok nyűgvacak, és vesszőfutás közepette ami nagyjából két éve záporozik rám, most jött egy kis enyhület. Befutott az opponensi álláspont: "Nagyon komoly munka, publikálásra javaslom". De jó volna! Ezt kivétekesen tényleg szeretném. És tovább írni.
-ÖM | |
| 464. | [tulajdonos]: adok-kapok | 2025-11-20 12:40 | esz-
Szerintem a Dokkon a prózai művek esetében terjedelmi korlátokra van szükség. Egyszerűen technikai okokból kifolyólag. Képtelen elvárás lenne a szerkeztőktől, hogy túl nagy terjedelmű műveket olvassanak, bíráljanak lelkiismeretesen. Szerintem most is van olyan szöveg a maradandokk prózák között ami, ha úgy akarom, akkor novella, ha úgy akarom, akkor nem az.
Egészen érdekes játék volna, ha a Dokkon minden megszólaló mondana valami dícsérőt is, az aznapi dörgedelem mellé. Ismertem valakit, aki imádott rossz üzletekben vásárolni, csak azért, hogy leteremthesse az eladókat. Ugyan ő, makacsul egy kávéházba járt. Kérdeztem tőle, hogy miért, talán valóságos műremek ott a kávé? Azt felelte, hogy csacsi vagyok, sose járna olyan kávéházba, ahol a kávé remek, a kiszolgálás kifogástalan, mert ott kénytelen lenne viselkedni, és akkor nem grimaszolhatna, nem tehetne megjegyzéseket, nem köthetne bele a felszólgálókba, nem írhatna minden nap gyöngybetűkkel a panaszkönyvbe. Majd hozzá tette: "Tudod, ha nem mennék, akkor hiányoznék nekik, így, a rájuk való tekintettel szorgosan látogatom őket." Szerintem az interakció dinamikájáról beszélt.
-szé | |
| 463. | [tulajdonos]: Szerkezet, hajó, vihar | 2025-11-05 19:23 | mon-
Merem remélni, hogy én nem vagyok pökhendi. Ha így lett volna, akkor elnézést kérek. Törekszem hosszabb szerkesztői véleményeket írni, és kiemelni amit jónak gondolok. Megszólítom a szerzőt és elbúcsúzom tőle.
Amennyire én érzékelem, TGF szeretné pörgősebbé, az alkotásokra fókuszálóvá tenni a Dokkot, hogy ezzel is komoly hangulatot kölcsönözzön neki.
Én nagyjából semminek a moderálásával nem értek egyet. Ez régen is így volt. De tudomásul veszem, hogy a jelenlegi főszerkesztő más gyakorlatot követ. Érteni vélem az indokot is. Tényleg nem mutat jól a versek alatt vagy a fórumon a személyeskedés, a dráma. Ha, új szerzők számára is vonzóvá akarjuk tenni a Dokkot, akkor nem igazán szembesülhet egy olvasó vagy szerző jelölt azzal, hogy valamelyik szerző éppen szereposztó díványról ír egy szerkesztőnek. Ez elképesztően romboló. Szerintem a naplókban simán elfér minden. Jó, drogot mondjuk ne kínáljon senki sem eladásra.
Igen, a távozó szerkesztőktől el lehetne búcsúzni, de az is igaz, hogy ők is elköszönhetnének.
A Dokknak legalább húsz új szerzőre szüksége lenne, szerintem. Máris megelevenedne, kivirulna, húsz új versvilág adódna hozzá a jelenlegi szerzők versvilágához.
Busznyák Imrét és mindenki mást is, akik gondolkozhatnak ilyesmiben arra kérek, hogy a következő prodzsekt az legyen, hogy írjanak ki pályázatokat egyetemistáknak tanulmányok, szakdolgozatokra elkészítésére a Dokk történetével, korszakaival, versadatbázisával stb. kapcsolatban. Az ösztöndíjakhoz többen hozzá tudnánk járulni.
Intenzív időket élünk, vajudunk.
(Nem akartam már ebben a naplóban megszólalni, mert el vagyok a másikkal, ami engem ír. Mégis így esett. Ez majd ilyen kis száraz közlések felülete lesz.)
-dom | |
| 462. | [tulajdonos]: Mesterséges | 2025-10-05 19:58 | A -
Az egy szemfényvesztés. A beszélgetés paródiája. Én is használom persze, leginkább filozófiai viták modellezésére, de roppant körültekintéssel. A célja a függőséget kiváltó felhasználói élmény generálása. Mindent annak rendel alá. Következésképpen "hazudik" mint a vízfolyás. Ha "rászólsz" elismert, hogy pontatlan vagy következetlen válaszokat adott. De világosan érteni kell, hogy NEM intelligencia. Nincsen semminek semmi jelentősége a rendszerében. A legviccesebb az volt, amikor egy konkrét téma, francia filmrendezők által való feldolgozásairól kérdeztem, és generált három választ, amelyekből egy sem volt releváns. Adott rendezőnek nem volt filmje a témában, a téma stimmelt de könyv volt illetve író, majd kreált egy nem létező rendezőt két névből egy olyan cikkből amiben szerepelt a téma. A kérdésre, hogy miért nem válaszolt, nem tudom, vagy nincs adat válasszal, azt felelte, hogy arra van optimalizálva, hogy pozitív élményt biztosítson a generált válasz.
- I | |
| 461. | [tulajdonos]: l u i g i | 2025-10-05 17:21 | a.pr-
Próza ügyben két szempontot tartottam meg. Ha úgy tetszik két pupillára redukáltam a témára vethető szemfényforrások végtelenségét. Egy. Kizárólag azt a prózát érdemes megírni, amit csak a magunk számára is megírnánk. Azzal a biztos tudással, hogy rajtunk kívül soha, senki sem fogja olvasni. Ez azt jelenti, hogy a "mese" tekintetében nincs kompromisszum. Kettő. Úgy kell megírnunk azt, amit csak a magunk számára is megírnánk, mintha mindenki számára írnánk. Azzal a fenyegető tudattal, hogy mindenki olvasni fogja. Ez azt jelenti, hogy a "mesélés" tekintetében a tőlünk telhető mlegteljesebb kompromisszumra kell törekednünk. Egy bizonyos olasz író, akinek a drámáit illik csodálni, pont így ír novellát, hosszú novellát, elbeszélést. Olyan őt olvasni, mint tiszta vizet kortyolni.
-óz.a | |
| 460. | [tulajdonos]: Alkímiailag elvörösödve | 2025-09-27 18:28 | Kedves Krisztina és Mátyás!
Nektek is nagyon köszönöm, hogy írtatok! Sokszor vissza fogok térni a ti üzeneteitekhez is. Kedves Mindenki! Az elmúlt napokban annyian mutattatok felém kedvességet és biztosítottatok a figyelmetekről, hogy az lehengerlő és a mai világban nagyon ritka. Tényleg hálásan köszönöm Mindenkinek! És kívánom, hogy mindenkinek legyen ilyen élménye a Dokkon!
Márk | |
| 459. | [tulajdonos]: megtisztelő | 2025-09-27 07:54 | Kedves Ildikó és György!
Nektek is hálásan köszönöm, hogy írtatok! A ti üzeneteitekhez is vissza-vissza térek majd a napokban.
Köszönettel: Márk | |
| 458. | [tulajdonos]: köszönet | 2025-09-26 16:11 | Tibor és Tamás!
Nektek is hálásan köszönöm!
Márk | |
| 457. | [tulajdonos]: köszönet | 2025-09-26 11:46 | Kedves Edit, Gyurcsi, Gyula!
Köszönöm, hogy írtatok! Többször elolvasom majd és töprengeni fogok. Ennyit tudok most.
Hálával,
Márk | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
