NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 07:25 Összes olvasás: 31718| 180. | [tulajdonos]: ... | 2020-11-17 16:06 |
2020. november 17.
A platform című baszk filmet soha nem lesz képes törölni az agyam. Megnéztük végül mind a négyen (hála istennek, nem csak ketten). Én fele időben a fiaim arcát vizslattam, látni akartam a döbbenetet, ami az én arcomon is biztosan ott volt, de nem akartam kimenni a tükörhöz, elég volt őket néznem; közben tornáztam is (multitasking!!! – sokak szerint kerülendő), a bal lábam estére mindig bedagad a sok ücsörgéstől, filmnézés közben kiválóan lehet háton fekve biciklizni. Így legalább nem láttam a feliratot, kénytelen voltam a spanyol eredetit megérteni. Meg lehetett. Plusz nyereség. A film után Lázár Ervin Ödönke és a tízemeletes-ével próbáltam helyrebillenteni a lelkivilágomat. Átküldtem a fiúknak is. Kicsikorukban ez volt az egyik kedvenc L. E.-meséjük. Kívülről tudtam. A nagyobbikkal, aki hétéves koráig egyke volt, sokszor le is játszottuk. Ödönke, miután végigjárja az általa épített tízemeletes ház összes emeletét – fel és le -- rájön, hogy neki középen a legjobb: az ötödiken, a lejjebb és feljebb lévő emeleteken nem érzi otthon magát. Szétszedi a házat, csak az Ötödiket hagyja épen. És újra belefog az építésbe: olyan tízemeletest akar építeni, amelynek csupa ötödik emelete van. Sosem gondoltam súlytalannak ezt a történetet. A platform után (ami sok mindenről szól, de egyben egy 21. századi Don Quijote- Sancho Panza történet is) még kevésbé tűnik ártatlannak ez kis mese.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
