NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 00:58 Összes olvasás: 1267521168. | [tulajdonos]: Paradicsom | 2023-07-15 14:30 | Egy régi vicc:
- Juliskám lelkem! Este, amikor apádék elalszanak, gyere ki hátra a szénaboglyához, és majd töcskölünk egy jót! - Á, értem én a célzást, ott leszek!
Értem én is, bármennyire is megpróbálta Tamás rejtegetni, a „retten tőmatoes” című bejegyzése, ha csak érintőlegesen is, de nekem is szól egy picit.
Amit nem értek belőle, az az, hogy – bár én még egy versemben, egy naplóbejegyzésemben sem említettem a bal- vagy a jobboldalt -, ismét elnyertem nála a baloldali besorolást.
Igen, írok aktuálpolitikai verseket is, de azok mindenkor egy-egy történésről, intézkedésről szólnak, és nem hiszem, hogy ezek valamilyen politikai oldalhoz kötődnének, de nézzük akkor a konkrétakat!
Négyosztálynyi bátor ember.
A tanárokkal kapcsolatban írtam, átszámoltam a 133-at osztályokra, meg aztán így rövidebb lett és a ritmus is jobban kijött. A ”bátor ember” jelzőt pedig valamelyik hatalomközelitől hallottam, már meg nem mondom, melyiktől, de elfogadom, tényleg kell bátorság ahhoz, hogy valaki mérlegelés nélkül megnyomja a gombot, meg se kíséreljen önálló véleményt megfogalmazni, de felvállalja azt, hogy egyszer akár a saját választói is kérdéseket tesznek fel neki.
Ez a frakció egyébként reakcióidőn belül nyomta a gombot amikor a saját fizetéséről kellett dönteni, nem tette függővé a Brüsszeltől érkező pénzektől, és akkor is, amikor a pedagógusbéremelésről kellett dönteni, ahol – még a saját ismerete szerint is - az csak a tíz százalékára vonatkozhat, tehát 90% nyugodtan beleférhetett volna.
Gazemberek lennének, ahogy Tamás írta?
Azt nem tudom, de önzők és szervilisek szerintem igen.
Ettől egyébként jobboldali valaki? Ezek a tulajdonságok nem függenek a politikai beállítottságtól. Az biztos, hogy döntéshelyzetben most ők vannak, jelenleg rajtuk múlik a pedagógusok pénze, no meg a sajátjuk is.
És bár számomra ez nem jelent semmilyen oldalt, az furcsa, hogy a jellemzően jobboldali vezetés alatt álló nyugati demokráciákban a pedagógusok többször annyit keresnek – saját költségvetésből fedezve -, mint nálunk, furcsa, hogy ellenérzéseim miatt baloldaliként minősít Tamás.
Mondjuk ehhez már hozzászoktam, hiszen ma már baloldali mindenki, aki bármiben kifogást talál a jelenlegi működésben, akár legyen jobbikos is, mondjuk a mihazánkosok talán még nem kapták meg, de annak is eljöhet az ideje.
Most akkor a másik versről, a jogszerűről!
Tamás írja: „-Értsd: a szegény tüntető gyerekeket a gaz és galád magyar rendőrség megveri.”
Egy rendőri intézkedés nem oldalfüggő. Katonai hierarchia, bevetés előtt eligazítás. Ha működik, a parancs alól kilógó rendőröket felelősségre vonják, ha már a parancs is törvénytelen, akkor az azt kiadót. Például 2006 után születtek elmarasztalások az utcán tevékenykedők ellen, de az íróasztalok mögöttiekkel szemben is, ez így helyes.
Egy biztos: a testi kényszer alkalmazásának szigorú előírásai vannak, a pontos határpontokat nem tudom, de biztosan máshol vannak az arányos ellenlépések, ha valaki kockaköveket hajigál, vagy ha kapaszkodik egy fémkorlátban.
Egyébként, amit írtam, az de facto igaz, szülő soha nem verhet jogszerűen gyereket, míg egy idegen – a vers által sugalltak szerint például egy rendőr – bizonyos körülmények között igen.
Tamás számonkéri rajtam, hogy a szélsőbaloldaliak gazságairól nem írok verset.
Ez igaz. Ahogy az anyagyilkosokról, az unokázós csalókról, a korrupt végrehajtókról és a betonvastolvajokról sem, aki bűnöző, arra sújtson le a törvény a teljes szigorával, nincs indíttatásom a Kékfény pótlására. Engedtessék meg nekem, hogy arról írjak, amiről kedvem van, amikor azt látom, hogy valami nem úgy történik, ahogy igazságosnak látnám, és igazán esélye sincs annak, hogy másképpen történjen.
És amikor úgy érzem, hogy méltatlanul kapok egy besorolást, hogy egy dobozba zárnak olyanokkal, akikkel egyébként más közösséget nem vagyok hajlandó elvállalni, minthogy egyszerre vagyunk egy dologban más véleményen, mint a magát jobboldalinak valló, de igaziból minden ideológiától mentes hatalom!
Jaj, majdnem elfelejtettem a Trianonos verset.
Tamás, ha ezt el kéne magyaráznom, az mindkettőnk számára méltatlan lenne, tudom, hogy sorról sorra pontosan tudod dekódolni, hiszen mindegyikhez neveket, dátumokat, paragrafusszámokat lehet csatolni, legalább olyan égő ezt részletezni, mint egy viccmagyarázás, és erre a versre csak azért utaltál, hogy provokálj!
Egyébként a szerkesztői odakacsintásról: - ebben a balosparadicsomban – persze most nem számolnék utána, de – szerintem a vállaltan jobboldali Bátai Tibinek lehet a legtöbb maradó verse, téged se szoktak lepontozni, Egry Artúr sincs mellőzve, és még nem láttam olyat, hogy bárkit alul- vegy felülértékeltek volna ilyesmi miatt. Például furim pont az általad kiemelt státusztörvényes verset mulasztaná verstani szempontok miatt.
Az, hogy hatalompárti versek nem születnek, nem lehet véletlen, a dicséretekre vannak hivatalból elegen, kritizálni azon az oldalon nem szoktak, az ellenzéknek meg nincs olyan befolyása, hogy akár csak megemlíteni is érdemes lenne, mindenesetre nem tudnak beleszólni az emberek sorsába.
Mindenesetre megígérem, hogy amennyiben a részükről engem bármilyen sérelem érne, nem fogom szó nélkül hagyni! …Bár egyszer valahol írtam Dúró Dóra könyvdarálásáról, de már nem emlékszem, hogy mit, biztos nem tartottam annyira lényegesnek, nem tartottam attól, hogy valaha is törvényt szabnának rá.
A fehér asztalt módosítanám, rusztikus tölgyasztal háromméteres, legalább öt centi vastag pallókból, viszont ipari mennyiségű száraz vörösbor fér el rajta, persze a rozé vagy a vörösbor se esik le róla, és nem kihívás neki a fekete magozott olajbogyó sem. Ja, és százméteres körzetben egy idős hölgy lakik csupán, ő pedig éjjel nem használja a hallókészülékét, így akár hangosan is beszélgethetünk!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|