NAPLÓK: Bara
Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 08:50 Összes olvasás: 51108328. | [tulajdonos]: no comment :( | 2020-03-22 10:27 |
József Attila - MAJD MEGÖREGSZEL
Majd megöregszel és bánni fogod, hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma. A lelkiismeret majd bekopog s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna. Lesz vén ebed s az melléd települ. Nappal pihensz majd, széken szunyókálva, mert éjjel félni fogsz majd egyedül. Árnyak ütnek a rezgő anyókára. Az öreg kutya néha majd nyafog, de a szobában csend lesz, csupa rend lesz; hanem valaki hiányozni fog a multból ahhoz a magányos csendhez. Majd tipegsz s ha eleget totyogott rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben áll ifju képed. Hozzá motyogod: "Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem." "Mit is tehettem volna?" - kérdezed, de fogatlan szád már nem válaszolhat; s ki a nap előtt lehunyod szemed, alig várod, hogy feljöjjön, a holdat. Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy, mint a csikó, hogy a hámot levesse. S a félelem tűnődik, nem a vágy, a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e. Magadban döntöd el. Én fájlalom, hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e. Mert elfárad bennem a fájdalom, elalszik, mint a gyermek s én is véle.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!