Baltazar: mitmit

NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 15:20 Összes olvasás: 534339

Korábbi hozzászólások:

5765.	[tulajdonos]: mitmit	2024-01-06 20:53
Valójában sokszor megfogadtam, hogy közügyekhez nem fogok szólni, mert eleve kudarcra ítélt dolog, és erre tekintettel csupán publikációs felületnek tekintem a Dokkot. De mire valók a fogadalmak, ha nem arra, hogy megszegjük őket? Miközben nem szólok hozzá a közügyekhez (akár vannak, akár nincsenek), az agyam dolgozik, és számtalan változatban teszi fel ugyanazt a kérdést: miért lett ilyen sivatag a Dokk? Miért vesztette el a vonzerejét, miért nem szól itt senki a másikhoz, miért nincs, vagy legalábbis miért nem fogalmazódik meg igény arra, hogy változzon itt valami? A széplelkek nyilván megveregetnék a vállamat, ha azt mondanám, hogy bocs, magammal kell kezdenem, nekem kell másmilyennek lennem, hogy a változás igényét egyáltalán szóba merjem hozni. A széplelkeknek biztosan sokat köszönhetünk, én jól megvagyok nélkülük, miközben a súgásukat akkor is hallom, ha befogom a fülemet. Befogott füllel persze nem lehet írni, így az előbbiek csupán képes beszédnek tekintendők. Ami eleve hiányzik, egy közös nyelv. És a közös nyelv előtt maga a szándék, hogy legyen egy tisztességes elbeszélési módja annak, hogy mi történt, mi történik velünk. Nekem olyan furcsa, hogy elmúlik a karácsony úgy, hogy egy rövid, szeretetteljes, optimista üzenet szülessen a főszerkesztőtől. És nekem az is furcsa, hogy eljön az újév napja, és elmúlik úgy, hogy egy rövid, szeretetteljes, optimista üzenet szülessen a főszerkesztőtől. Higgyék el, nem apahiányban szenvedek, ahhoz már túl öreg vagyok, egyszerűen azt nem értem, miért nem fogalmazódik meg a késztetés benne, hogy megszólaljon, és mondjon valamit. Több mint két éve, hogy ezt írta: „…ha bármikor úgy vélik, bármiben vétettem megtisztelő közös munkánkban, ne hagyják szó nélkül azt, nemtetszésüket nyomban jelezzék nekem.” Próbálom végiggondolni, mit csinál jól, nem könnyű. Nem akarom elkapkodni az értékelést, nehogy elfogultsággal vádoljon bárki. Nagyon kíváncsi vagyok mások véleményére ez ügyben. Mit csinálnak jól a szerkesztők? Mit csinálnak jól a szerzők? Akár a feltöltött versek szerzői, akár a naplókéi. Egy dokk szükségképpen együttműködést igényel, mindenki szorgoskodik, hol az egyik, hol a másik hajó részesedik közös munkájuk gyümölcseiből. Ezen a dokkon van közös munka? Van valamiféle közös ihlet? Két szélsőség mindenképp van, a bántás kegyetlensége, és a hideg részvétlenség. Ezeket szabad észrevenni, szabad szóvá tenni. És remélem, hogy szabad várni, hogy valakit megérintsen ennek a posztnak az üzenete.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!