| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2024-05-03 09:15 Összes olvasás: 5353901881. | [tulajdonos]: hétfő | 2013-09-09 12:58 | Szokásos hétfő reggel volt, a rádió bemondta, melyik autópályán borultak fel kamionok, hol szakították át a szalagkorlátot, hol mekkora a torlódás. Csak és kizárólag tárgyilagos szavak hangzottak el, mint műszaki mentés, emberi áldozatokról sohasem esett szó, mintha a baleset, bármilyen baleset, csupán kényelmetlenség lenne, amit a többi ember visel el, nem az, vagy azok, akik összetörték magukat, véreznek, elájultak, meghaltak. Majd elszállítják a roncsot, összeszedik a szétszóródott árut, és visszaáll a rend, végre lehet menni. Egyszer az Elmúlás, akarom mondani Emnullás autóúton, amikor még – legalábbis technikai értelemben – meg lehetett rajta fordulni, mert nem volt betonfal, egy szörnyű baleset utórezgéseként láttam, hogy kicsiny fémkoporsókat tesznek egy autóba. Akkorákat, melyekbe kisgyermekek holtteste fér el. Csak néhány pillanatra villant föl ez a kép, haladtunk hazafelé, családtagjaim észre sem vették, én meg erőt vettem magamon, és nem mondtam el nekik, legalábbis akkor nem. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|