NAPLÓK: A VERS LEGYEN VELETEK Legutóbbi olvasó: 2024-04-18 04:39 Összes olvasás: 32117| 275. | [tulajdonos]: A BIG BEN ÉS A TOLATÓRADAR | 2023-02-12 11:18 | Bánfi Ferenc (hűtlen) dokkerünket (be kéne megint lépnie de az új rendszer visszatartja - majd bíztatgatom) bizonyos kételyek gyötrik.
Nagyon is érthetőek. (Egzisztenciálisak.)
Alább legutóbbi facebook posztom alatti kommentsorozatunkat idézem.
(Sajnos csak azoknak jelenne meg oda címzett linkkel, akik maguk is facebook tagok, s ezen belül face-ismerősök, illetve akiket nem tiltottam le).
A nagyközönség számára hozzáférhetetlen.
Pontosabban akik olvasták a BRÜSSZELI CSIPKE, PÁLÓCZI napló Magyar Éva londoni színésznőnek címzett levelét, azoknak már csak a twitterre is feltett "London klip" snittjét kell kinyitniuk a lentebbi Twitter linken. (A facebook kommentek között is fenn van - konkrétan erre reflektált Bánfi.)
Épp a londoni Big Ben alatt állok - a világ legnagyobb rablóállamának óratornya alatt, ahol most a nemzetek feletti pénzvilág "Vatikánja" fennhéjáz: a City.
Vegyük úgy, mintha "innen" (ezzel az új benyomással) felelgetnék Bánfi Ferinek.
Azzal a kiegészítéssel, hogy ide - s majd ezt követően a facebookra is - az ő jó kis versét is fölteszem (mert abban tényleg ott pittyeg a tolatóradar).
Előbb tehát a London snitt - majd a levelezésünk - majd az ő verse:
https://twitter.com/PalocziAntal/status/1622284999322910720
-------
Bánfi Ferenc:
14 órája raktad fel egy like sincs rajta a költészet halott.
Pálóczi Antal:
A költészet bennünk él tovább, Ferikém. A "hordozóiban". A közönség mindig akkor érdeklődik, ha ráér. Én "ÁLLOM AZ IDŐT". Az, ahogyan meghurcolt történelmű kelet-európaiként rajta vagyok ezen a snitten, annak az országnak a fővárosában, amelyik attól gazdagodott meg, hogy mindenkit kirabolt, "örök".
Bánfi Ferenc:
Nekem nincs miből állni, de nem baj.
Pálóczi Antal:
Nekem is csak öregségemre jött össze valami. Fiatalon minden szabadidőmet a kényszermunka és az önkizsákmányolás vitte el.
Bánfi Ferenc:
Én nem is anyagilag lelkileg..., hogy sikert nem érhetsz el költészettel.
Pálóczi Antal:
A siker az időben van. Ha... és amennyiben... Tudsz valamit, ami holnap is érdekes? Vagy olyat, ami holnap érdekesebb, mint ma? Hogy mi lenne az? Ami ma van. Mert holnapra eltűnik, de nélküle nem lesz érthető a holnap és a holnapután. Amikor megírtad költeményben, hogyan pittyeg a tolatóradar, az ilyen volt!
Bánfi Ferenc:
Picit ez a válasz sok nekem.
Pálóczi Antal:
Emészteni kell. Igyekeztem tömöríteni.
-----------------
Végezetül a fent említett költemény.
Bánfi Ferenc
KÁVÉ, SZERELEM ÉS JÁNOS VITÉZ
A múlt Kávéfőzőszűrőházat vert a kuka falának,
így kopogtatott, persze, hogy a szerelem ajtaján.
-Szeress, kérlek, ölelj át, legalizáld a testem! - könyörgött.
Apja nyitott ajtót, a Háború. - Csókolom, Szerelem itthon van?
-szorította hóna alatt pöttyös labdáját az előbb még Kávéfőzőszűrőház.
-Nincs -, és fokost vágott volna a fejébe, ha nem hajol el.
Hogy a róka hordja szét minden atomját! - gondolta.
-Most mit csináljak, legyek aberrált?
-Iluskám így kiáltott,
rendelt is egy platós Csepel követ,
még ma is hallom, ahogy pittyegett a tolatóradar.
Bekopogott megkávézva, most óriások jöttek.
Fejükhöz dobálta ezt mind, a sok követ.
(Ne aggódj, már takarítják az agyvelőt.)
Majd órájára nézett, elrúgta a pöttyös labdát, elment dolgozni,
hogy ottan rakja csókjaira félre a betevőt.
(Úgy szerette őt.)
Majd, mikor lejárt a műszak, átment a világon,
megváltotta bűneitől, el is nyerte Iluskáját,
de sietnie kellett, hogy visszaérjen munkakezdés előtt. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
