DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37358 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Petz György Károly: Nézetek
Petz György: Szövegrom
Konta Ildikó: önarckép
Vajdics Anikó: A hit végjátékai (első)
Albert Zsolt: Eledeldal
Tóth János Janus: sár
Tálos Barbara: Berlin
Tóth Gabriella: Elszórt morzsák
Ötvös Németh Edit: Komor délután
Valyon László: Lótuszevők
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 6 órája
Tóth Gabriella 9 órája
Oláh Imre 14 órája
DOKK_FAQ 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Konta Ildikó 3 napja
Vajdics Anikó 4 napja
Wesztl Miklós 5 napja
Gyors & Gyilkos 5 napja
Szokolay Zoltán 5 napja
Albert Zsolt 5 napja
Tóth János Janus 6 napja
Kosztolányi Mária 6 napja
Szilágyi Erzsébet 7 napja
Tálos Barbara 8 napja
V Varga Zoltán 8 napja
Valyon László 8 napja
Tamási József 9 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Ötvös Németh Edit 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Szokolay Zoltán verses füzete 1 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 órája
Hetedíziglen 4 órája
Ötvös Németh Edit naplója 8 órája
Fészek 17 órája
mix 1 napja
EXTITXU-UXTITXE 1 napja
törmelék 1 napja
nélküled 1 napja
Minimal Planet 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
az utolsó alma 2 napja
Vendég 2 napja
történések 2 napja
Gyurcsi 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: A VERS LEGYEN VELETEK
Legutóbbi olvasó: 2020-10-23 16:23 Összes olvasás: 19959

Korábbi hozzászólások:  
239. [tulajdonos]: HA-HA! AHOGY EGY CIVIL KÉPZELI2020-10-12 04:52
WEÖRES A "JÓ FÁRAMÁSZÓ"
????
RIPORTER: Játékos ember volt gyermekkorában? Ugyanis az ember arra gondolna, hogy egy olyan valaki, mint Ön, akinek szinte minden szó egy-egy játékot jelent, még hogyha kemény munkával kidolgozott vagy elkészített játék is, az az élet más területein is játékos ember.
WEÖRES: Nem, gyermekkororomban egyáltalán nem voltam játékos, afféle koravén voltam. Elemista koromban Shakespeare-t, Goethét, Schillert olvastam, klasszikusokat, és nem sok játékos hajlamom volt.
RIPORTER: És később? Mert hát hihetetlen módon közelített a gyerekvilághoz?
WEÖRES: Később is, tulajdonképpen a verstanok, az elméletek sokkal inkább meghatározzák azt, amit csinálok, mint a játékosság.
RIPORTER: És a gyerekekkel való kapcsolata milyen lett a későbbiek folyamán?
WEÖRES: A gyerekekkel való közvetlen kapcsolatom nagyon ritka és nagyon kevés. Saját gyerekünk nincsen, ilyen módon unoka sincs, úgyhogy idegen gyerekekkel foglalkozom néha, de nem rendszeresen, csak éppen amikor adódik.
RIPORTER: Egy-két apróbb csalódás már ért, hiszen elmondta, hogy alapvetően nem volt játékos ember, és hogy a természetben található zörejek, zajok, zenék utánzása nem a költő munkája, tehát nem ebből áll a költészet. Abban azonban biztos vagyok, hogy jó fülhallása van, tehát jó zenei hallása.
WEÖRES: Nagyon rossz a hallásom, és teljesen antimuzikális vagyok, soha nem lehetett zenére megtanítani, ami a verseimben zenei elem, az ugyanannyira mozgáselem is, táncelem. Nem is annyira tánc, mint inkább mozgásművészet, szóval valami mozdulatművészethez közvetlenebb köze van a verseimnek, mint a zenéhez.
RIPORTER: Végül is akkor jó táncos volt fiatalkorában? A mozgáskészsége fölé emelkedett a többinek?
WEÖRES: Tánckészségem nem volt. Mozgáskészségem sem annyira ritmikus vonalon. Rendkívül hajlékony voltam, és jó fáramászó.
(Elhangzott a Magyar Rádióban, 1980. április 23-án.)

238. [tulajdonos]: KIMARADT VÉLETLENÜL2020-10-06 10:53
Bocsánat, az előbb kimaradt a filmklip versének magyar fordítása.
Ez az.
Az előző bejegyzésemben pedig mindennek apropója...

Oliverio Girondo:
SÍRNI KESERVESEN

Sírni keservesen, könnyeket ontva
átsírni az emésztést, meg az álmot
sírni kikötőkben, sírni kapukban
sírni serényen, sárga könnyet sírni
megnyitni a sírás csapját, zsilipjét
átitatni lelkünket és trikónkat
elárasztani ösvényt, kerti sétányt
úszva menekülni a könny tavából
antropológiát tanulni sírva
Afrikán keresztülutazni sírva
születésnapot ünnepelni sírva
sírni mint pacsirta, mint krokodilus
a pacsirta és a krokodilus
csakugyan mindig sír
kisírni mindent, igazán kisírni
orrodból sírni, térded kalácsából
sírni köldököddel, sírni a száddal
sírni szerelemből, undorból sírni
sírni kövéren, sírni ösztövéren
sírni rögtönözve, emlékezetből
sírni álmatlan éjjel és egész nap…..
/Dobos Éva fordítása/

https://www.youtube.com/watch?v=-qjeWbw9oaE&fbclid=IwAR1-gxk1Gu3yf3nrzreYl0IMotHugaOLT9cjcDJ0X6SGlaf4XyT0dM3Mu1c

237. [tulajdonos]: ÉN IS GYÁSZOLOK2020-10-06 10:49
Meghalt a barátom, Szőke Vince, akivel együtt végeztünk a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola állattenyészői szakán (az ELTE magyar szak előtt itt is tanultam) - s akit a facebook-on a magyar lóversenysport arisztokratájaként búcsúztatok.
Ő volt az a srác, aki országjáráson, az éppen elhagyott kastélyról csendben megjegyezte - itt született a nagymamám.
S aki később jelentős hazai és nemzetközi szakmai sikereket ért el kifinomult tárgyalástechnikájának és nyelvtudásának köszönhetően. Nekem , nekünk, ettől még a "velünk csajozós barát" maradt.
Életem első hosszúverse, amelyik a fiatal somogyi költők Vaspróba '79 című antológiájában, Az utolsó felvonás címmel, 41 éve jelent meg, így emlékeztet rá.

"Hárman voltunk
Ervin aki értett a lovakhoz
én az ébredező
és Lázár aki semmihez sem értett
mégis ő tetszene legjobban neked
gyönyörű alakján Krisztus fejét hordja
csak ő a lobogó vitalitás nem pedig a sápadt leptoszom.

Mindhárman a kollégiumban laktunk.
Ők ketten mint szobatársak
nekem a folyosó végén volt szobám.
Életünk mint egy hajfonat három ága
összefonódott.

A tavasz legszebb eseményeként
Lázár és Tímea végre egymásba zuhantak.
Egyre gyakoribbakká váltak az éttermi esték
ami az utolsó szemeszter befejeződésére utalt.
Istenem, 17 év!
.......................
.......................
.......................

(... a folytatás nem jut eszembe, ezt a verset a kötetbe sem vettem bele. Majd ki kell kérni
az Országos Széchenyi Könyvtárból....
Ez a vége.

.........................
Ervin valahol vidéken mérnök,
Lázár munkanélküli Bécsben.

A vidék vermében épp úgy elvész az ember,
mint egy metropolisz fénylő erdejében.

Engem sem biztat senki
csak én mondogatom magamnak, hogy aki sokat markol
az sokat is fog.

Ha az ujjai arra valók."

-----------------------------------------------------------------
Most azon csodálkozom, hogy 41 évvel ezelőtt, már ennyire megtaláltam a "mostani" (saját hangom) hangom.
-----------------------------------------------------------------

Szegény Vince barátom, már nem élheti meg az öregkort...
A versbéli "Lázár" (igazi nevén Károly barátom) Kanadából írta meg halálhírét. (Itthon, visszavonultságom miatt, nem is tudtam róla.)
Én a barátomat siratom, Vajdics Anikó a keresztanyját gyászolja. Előző bejegyzéseimben írtam neki két levelet A szív sötét oldala című argentín filmről. S Mario Benedetti szerelmi költészetéről. Spanyol szakosként ő eredetiben érti verseit.
Hadd áljon itt egy harmadik vers, ezt nem Mario Benedetti, hanem Oliverio Girondo írta - de a filmbéli "Oliverio" költőalteregó verseként hangzik el.
Nagyon jó, modern mű! Amelyikben a legnagyobb szomorúság közepette is ott a csipetnyi önirónia. Szokolay Zoltán külön figyelmébe ajánlva ezt az eljárást!
Ez lesz majd a jó nekünk! A haldokló Kosztolányi "Gézcsókom!" humora.
-----
Itt a magyar fordítás, alul pedig a klip!
(Karaffa Gyula - íme az "európai" kávéházi kultúra lenyomata" - az emigránsok kialakította Argentínában. S amit én Pesten a vidéki és a határon túli költők számára szeretnék "Dokkosan" felmutatni - nyugdíjas éveimben - szórakoztató városnézések közepette.)
https://www.youtube.com/watch?v=-qjeWbw9oaE&fbclid=IwAR1-gxk1Gu3yf3nrzreYl0IMotHugaOLT9cjcDJ0X6SGlaf4XyT0dM3Mu1c

236. [tulajdonos]: FILM, KÖLTÉSZET2020-10-03 20:46
Hadd jöjjön a következő Mario Benedetti vers.
A szív sötét oldala című argentín filmből.
Anikó eredetiben is érti, de nekünk itt a magyar fordítás.
Aki látta az előző bejegyzésben linkelt jelenetben, hogyan ismerkedett meg Oliverio, a költő és Ana (a prostituáltként dolgozó lány), az itt, kibontakozó szerelmüknek a tanúja. Oliverio a pincérrel odaküldi a lányhoz a neki írt verset. (Tipikus közép-európai "kávéházi húzás" Argentínában. (Ahová európai emigránsok jóvoltából került át.)
Olivérió (velünk ellentétben) csak a költészetnek él.
Ezt küldi a lánynak.
(Valójában ezt is Mario Benedetti írta - aki forgatókönyvíróként is közreműködött, amellett, hogy poénból, szerepel is a filmben.)
Nekem nagyon tetszik, hogy egy kortárs film ennyire a költészetre épít. Nagyon erős atmoszférát teremt! Eddig Tarkovszkíj filmekben láttam ilyet - az argentin rendező, Eliseo Subiela egyébként nagy Tarkovszkíj rajongó.
(Én is szeretnék hasonló filmet csinálni, idővel: - azokkal, akik erre mozgósíthatóak! Volt már olyan rövidfilmem 25 évvel ezelőtt, ami ment a filmszemlén s jó kritikát kapott - csak erről eddig nem beszéltem.)

Mario Benedetti:
NE ÁLLJ MEG

Ne állj meg mozdulatlan az út szélén, ne állj meg!
Ne fagyjon meg a jókedv,
Ne szeress ímmel-ámmal,
Ne nyerd el üdvösséged sem most, sem soha máskor!
Ne telj el nyugalommal!
Ne bújj el a világtól egy csöndes kicsi zugba,
Szemhéjadat ne hunyd le súlyos ítélkezően!
Ne préseld össze ajkad,
Ne aludj álom nélkül,
Ne hidd, hogy vértelen vagy.
Ne ítélkezz sietve!

S ha mindenek dacára, mert nem tudsz tenni másképp
Megfagy benned a jókedv,
És szeretsz ímmel-ámmal,
S elnyered üdvösséged,
És eltelsz nyugalommal,
És elbújsz a világ elöl egy csöndes kicsi zugba,
Szemhéjadat lehunyod súlyos ítélkezően,
S összepréseled ajkad,
És alszol álom nélkül,
S hiszed, hogy vértelen vagy,
Vagy ítélkezel sietve,
És megállsz mozdulatlan
megállsz az útnak szélén és óvod magad,
Akkor énvelem semmi dolgod.

https://www.youtube.com/watch?v=rwivEVwkyXw

Olvasói hozzászólások nélkül
235. Pálóczi Antal: Re: Vajdics Anikó2020-10-02 22:11
Részvétem Anikó!
Nekem az egyik legközelebbi barátom ment el - együtt végeztünk. Most búcsúztatom a facebook-on.
Ez volt a túlzás a szövegedben: "érzelgősségre hajlamos 60 pluszos korosztály" ... Ők is emberek, természetesen..."
Még szép! Ők az- IGAZI - emberek.
(A többi hozzájuk képest "előkezdemény".)
Ez a volt évfolyamtársam már nem érheti meg az öregkort - de mások igen.
Nekik is írni kell.
A művészet halhatatlan.

Olvasói hozzászólások nélkül
234. Vajdics Anikó: .[tulajdonos]: MARIO BENDETTI ÖRÖK FIATAL2020-10-02 19:51
Kedves Antal!

Valószínűleg eltúloztam. Éljen Benedetti! Nem tudok most a te szerelmes ötleteidre ráhangolódni. Meghalt a keresztanyám, és nem tudtam tőle elbúcsúzni. Ha akarod, buta vagyok, ha akarod tájékozatlan, csak hagyjál most engem békén légy szíves!

A.

233. [tulajdonos]: MARIO BENDETTI ÖRÖK FIATAL2020-10-02 19:33
Jézus Mária Szent József! Mekkora butaságot olvastam Vajdics Anikótól a Dokk jövője naplóban az uruguayi Mario Benedettiről.
Muszáj idéznem.
„Mario Bendettinek valóban nagy kultusza van – az érzelgősségre hajlamos 60 pluszos korosztály körében. Ők is emberek, természetesen. A hasonló beállítottságú magyar olvasóknak az 1975-ben Békéssy Gábor fordításában megjelent kötetét ajánlanám figyelmébe.” Idézet vége.
Ez egy fals információ.
Az uruguayi, 2009-ben 89 évesen elhunyt Mário Benedetti (szemben a kortárs olasz Mario Benedettivel, akit Lackfi János fordít) az egyik legmodernebb „szerelmi költő” akit valaha olvastam. Ez a fajta modern „szerelmiség” sajnos hiányzik a hazai palettáról – majd mindjárt meglátjátok Eliseo Subiela argentin filmrendező A szív sötét oldala című filmrészletében.
A film fiatal költője, mesterének, Mario Benedettinek a versével udvarol – és csodák csodája, a lány ismeri a verset és a felénél átveszi a szót. Minden költő ilyen múzsát kíván.
Sajnos a folytatás már nem ilyen egyértelmű. A költő arra a kérdésére: - Akkor Onnettit is ismered? ezt a választ kapja. - Ugyan kisfiú, ez egy lokál, nem egy irodalmi klub! Elviszel valahová? – Hozzád mehetünk? – Úgy egy kicsit többe kerül. A költő fizet, majd megy – a lány utána.
És ekkor feltűnik a képen egy 70 körüli öreg hajóskapitány. Aki szemezni kezd egy másik konzumnővel. Ő az – maga Mario Benedetti. Aki a filmben önmagát alakítja. Subiela állandóan ökörködik ebben a filmben. Betette a filmbe, poénból. Így kerüli el a Vajdics által tévesen emlegetett érzelgősséget. Ironiával – de ezt meg Benedettitől tanulta! Pont ezért kell majd tanulmányozni ennek a filmnek a magyar szinkronos részleteit a tervezett Napló-tanfolyamomban, folytatásokban, hogy megújító hatást gyakorolhasson az új magyar versre. (Ami ezután születik.)
Ezt a verset mondják el ketten egymásnak a csodálatos megismerkedés során. Alul a linken láthatjátok.
Ez a mű is kellően szikár! Mario Benedetti olyan halhatatlan, akin nem fog az idő.
Mario Benedetti: Taktika és stratégia
A taktikám az,
hogy nézlek.
Megtanulom milyen vagy,
megszeretem milyen vagy.

A taktikám az,
hogy beszélek hozzád
s hallgatlak téged.
Szavakból építek hidat,
össze nem omlót.

A taktikám az,
hogy emlékeidbe fészkelem magam,
ki tudja hogyan s miféle ürüggyel,
csak hogy veled maradjak.

A taktikám az,
hogy őszinte vagyok és tudom,
hogy te is az vagy.
S nem árulunk egymásnak zsákbamacskát,
hogy ne legyenek közöttünk
függönyök, szakadékok

Az én stratégiám
viszont mélyebb
és egyszerűbb is.

Az én stratégiám az,
hogy elérjem,
ki tudja hogyan, miféle
ürüggyel,
hogy szükséged legyen rám.

https://www.youtube.com/watch?v=y_my_7ytBEU

232. [tulajdonos]: EZ MÁR A NEGYEDIK2020-09-25 17:07
Szegény Bátfai Márk nekifutásból belém rúg, mert azt hiszi: egy nagy focilabda vagyok, aztán amikor átesik rajtam - "medicin labdán" - engem hibáztat.
Miért kell ennyi energiát fordítani valakinek arra, hogy kizökkentsen megtalálni kezdett itteni nyugalmamból?
Egyébként tudok engedni.
Nehéz sorsú, vagy bonyolult életű emberekkel szemben nyilván nekem kell majd engednem. Sorsom jobbra fordult, hiszen a munkahelyem szeretnek és megbecsülnek (két év nyugdíj előtti hosszabbítást kértem és kaptam, de abból már csak fél év van hátra s attól kezdve - "csak" író lehetek - vége a bérrabszolgaságnak. Családi életem kiegyensúlyozott, a felségem felnéz rám - én pedig őrá. A két nagyfiam szeret -én pedig őket... Nyilván én fogok engedni végül minden nálam - fogalmazzunk így - "bonyolultabb" életű vitapartneremmel szemben.
csak azt nem értem: bártfai Márk miért nem érti meg, hogy hol van!
Könyörgöm: ez egy IRODALMI KIKÖTŐ. Nem "CIVIL FECSELY". Itt írók vannak, akik ha bárminő jelenséggel találkoznak, azonnal a novellisztikus eredőkig hatolnak gondolatban: "ennek vajon milyen trauma a mögöttese" stb. Nem "B" kategóriás filmként, ahol minden olyan amilyennek látszik, és már az elején lehet tudni a végét - élem az életet. Hanem művészfilmként. Ahol a kimondott dolgoknak pont a fordítottja igaz. De ez csak a végén derül ki. "Az író kém!" /Bereményi Géza/ "Nem írókám!" /Pálóczi Antal/
Az én érzelmi intelligenciám akkor nyilvánult meg feléd, amikor - egy gúnykommented szerink hak hangon "tukmáltam magam". Miközben csak behajtottam a "nevelői ajtaját, hogy a gyerekek ne hallják" és "jó kollégaként" próbáltam elbeszélgetni veled.
És nem vetted észre.
Nem éreztél rá (érzelmi intelligencia hiányában).
Azt hitted "tukmálom magam".
Még jó hogy azt nem állítod utólag, hogy "be akartalak csajozni".
(Annyira "miss"-re vetted a figurát.)
Érted már?
Egyébként sajnálom magunkat ilyenkor.
Téged azért, mert érzem, hogy fájdalmat okozok.
Magamat azért, mert ezzel szemben Te nem érzed, hogy előtte fájdalmat okoztál.
Szerintem húzni kell egy határvonalat: három hülyézet rólam hetente - belefér, de ez, sajna-bajna, már a negyedik!

231. [tulajdonos]: BÁRTFAI KOLLÉGA ÁRNYÉKMOZIJA2020-09-19 01:34
Bártfai a "saját élmény jogán" rendületlenül szórja rám szidalmait az Etzel Mark Batfelder napló 78. bejegyzésében. Mégsem mondom rá, hogy hányingerem van tőle - ahogy ő teszi-, mert nem akarom megsérteni.
Viszont nem árt ha megnézitek: mert - tényleg - ilyen a kisebbítő majomsziklaharc! (El kell menteni irodalmi inspirációhoz!)
A 4. pont ellenben annyira fals, ott olyan kancsalul néz át komplexusainak törött lencséjű szemüvegén, hogy korrigálnom kell. Idézem:
"Egy bizonyos Dokk esten találkoztam Pálóczi Antallal, aki a Bajza utcától a Déliig kísért. Ezen idő alatt, halk szavakkal de kitartóan tukmálta magát és egyben megtébolyodott embernek, az internet irodalmi díszletei közt bolyongó Lear királynak festette le Szokolay Zoltánt, folyton a nevezett költő informatikai tudását emlegetve, mint amivel vissza lehet élni."
Idézet vége. Ebből annyi igaz, hogy Szokolayról akkoriban, kapcsolatunk mélypontján, valóban úgy beszéltem, hogy "mindenre képzett" informatikus. De a Lear király hasonlat pozitívum volt! Színházi hasonlattal szólván, ha én egy színháznál résztulajdonos vagyok, s Szokolay helytelenkedik - de ugyanakkor ő a legjobb Lear király színészem, akkor a helytelenkedése ellenére meg kell tartani! Én akkor erről vakeráltam!
S hogy így is gondoltam, nem kell bizonygatni, hiszen ugyanezt a Dokk-on addigra már kommentben is megfogalmaztam! Bártfainak azt ismételtem el! S büszke vagyok rá, hogy még egy rossz kapcsolat mélypontján is értékelni tudtam valaki művészi tehetségét!
A másik tévedése - szintén a saját valóságértelmezés jogán - ez Bártfainak - idézem: "Ettől függetlenül szinte látom, ahogy Anti bácsi szemmel veri a tizenéveseket." Idézet vége.
Hiába "látja" Bártfai, mert nincs ilyen!
Egy intézetben nem könnyű dolgozni. Másfél-két évente cserélődik a munkaerő. Az alkalmatlanok menekülnek onnan. Én ezzel szemben már a hatodik éve dolgozom ugyanannál a csoportnál.
Már nyugdíjba kellett volna mennem, de két év hosszabbítást kértem - s kaptam - a minisztériumtól.
Vajon miért?
Azért, mert jó ott. S mert így majdnem 18 éves korukig együtt lehetek a neveltjeimmal.
És semmi szemmelverés - hiszen az csak Bártfai kolléga "árnyékmozija".

230. [tulajdonos]: A TÖBBIRŐL LENTEBB2020-09-18 17:51
Na ez a majomsziklaharc, a mások kisebbítése!
Szörnyű.
Így - ennek részeként - védekezik Bártfai, hogy miért is nem jelentette meg válaszkommentemet kisebbítő provokációjára:
---
"Azért nem jelentettem meg Pálóczi Antal utolsó üzenetét, mert mert olyan mértékben tartalmazott két/három másik emberre tartozó dolgokat, hogy annak nálam helye nincs."
Majd lentebb ez olvasható:
"A világ ugyanis minden látszat ellenére nem Pálóczi Antalról szól, beszél, ír."
Idézet vége.
Kezdjük hátulról.
Noha a "világ nem Pálóczi Antalról szól, beszél és ír" (szerencsére), ma mégis egyetlen nap alatt legalább nyolc kisebbítést, kétségbe vonást, pikkirt megjegyzést kellett olvasnom "Pálóczi Antalról" Papp-Für János, majd Bártfai kommentjeiben. Utóbbi többek között főszerkesztéssel kínálgatott, de három mondatonként mindketten kétségbe vonták valamimet. (Bártfai még a hormonális hovatartozásomat is.)
---
Én viszont, a visszatartott kommentemben Bártfairól írtam.
S futólag megemlítettem, hogy Zsille Gábor, miután kibékültem Szokolayval, levélben tagadta meg a támogatását tőlem, a Magyar Írószövetségbe történő felvételemhez.
Ugyanis - legnagyobb meglepetésemre - ez tényleg megtörtént.
A többiről lentebb.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-10-24 01:27   Napló: Szokolay Zoltán verses füzete
2020-10-23 22:25   Napló: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
2020-10-23 21:36   Napló: Hetedíziglen
2020-10-23 19:56   NAGYÍTÓ /Filip Tamás:talán/
2020-10-23 18:32   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2020-10-23 16:36   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-10-23 12:47       ÚJ bírálandokk-VERS: Busznyák Imre súlytalan
2020-10-23 12:02   új fórumbejegyzés: Oláh Imre
2020-10-23 09:19   Napló: Fészek
2020-10-23 07:50   új fórumbejegyzés: Oláh Imre