meghalt az Ágh Pista

kimentem a konyhába rágyújtani
és azt akartam mondani:
meghalt az Ágh Pista
de épp két szomszéd hölgy
üldögélt ott vendégségben
és kozmetikumokról beszélgettek
én pedig nem akartam zavarni
így aztán nem mondtam semmit
nem mondtam el hogy
kamaszkorom egy darabját is
vitte magával a Rézerdőbe
nem kérdezi már hogy szabad-e
nem nem egy táncra hanem énekelni
nem mondtam el hogy a Hazafias
Népfront Békeklubjában
ismertem meg egy író-olvasó találkozón
’73-ban vagy talán ’74-ben
amikor még Népköztársaság útja volt
az Andrássy út
ahol az újszülöttnek jósolt
a Hunfalvyba jártam akkor
de nem jósolta meg hogy második után
otthagyom majd a középiskolát
miután elolvasom Benedek Istvántól
az Aranyketrecet és a fejembe veszem
hogy én márpedig pszichiátrián fogok dolgozni
pedig gyakran meglátogattam
a Laky Adolf utcában
zsengéimtől sem mindig kímélve meg
jártunk együtt a Csalogatóban
ahol művészurazták
de úgy éreztem nem veszik komolyan
és az FMK-ban is
Hervay Gizellával találkoztam nála
és M.-mel álldogáltunk az erkélyükön
volt amikor Judit mondta hogy alszik
(szép borítókat csinált könyveihez)
máskor egy közeli kocsma kerthelyiségében
konyakot ittunk és kísérőnek pohár sört
néhány kör után Adyt szavalt patetikusan
és átült a szomszéd asztalokhoz
megkaptam ajándékba A madár visszajár-t
és egyszer úgy dedikálta nekem egyik kötetét:
Debreczeny Gyugyinak
de már akkor se voltunk józanok egészen
Kiskovácsiban a pszichiátrián
gyakran mondogattam
a Széljelző alkonyat sorait
köpenyes árnyak lobognak fülkék körül
kagylóba küldöm szívem ideges dobaját
megvagy-e még kérdez a szél
életem egyetlen társa legyél
a kollégáim azt hihették kezdődő skizofrénia
évek múlva jelent meg első versem
az Ifjúsági Magazinban
jó érzés volt nyomtatásban látni a nevemet
később lett feleségem
és csináltam gyerekeket
ezt viszont megjósolta hogy milyen jó lesz
a Budafoki úti időkben egyszer jártam náluk
még Judit életében
egyszer pedig összetalálkoztunk a buszon
aztán hosszú szünet
egészen a tavalyelőtti könyvhétig
a Nap Kiadó standjánál dedikált
nem látott már jól de a hangomról megismert
könyvet cseréltünk
én a nincs semmi Tandori urat adtam
ő a Rekviembe írta nevemet
kötetéből szép siratóénekeiből
tudtam meg hogy Judit meghalt
csináltam néhány kollázst a verseiből
de nem tudom olvasta-e
lett egy ciklusnyi az új kötetemben
ami talán majd jövőre megjelenik
az idei könyvhéten csak az ő dedikálására
mentem el de mondták hogy nem jött
nem érezte jól magát
de hát az ember mostanában
amúgy sem érzi túl jól magát
gondoltam talán majd jövőre
aztán ma délután kinyitottam a gépet
és 16:18-kor a Magyar Hang írta
hogy Meghalt Ágh István
hát mentem is ki mindjárt a konyhába
és meg akartam mondani a feleségemnek
hogy meghalt az Ágh Pista
de vendégeink voltak éppen
így csak rágyújtottam






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Tiszatáj Online, 2025.10.20
Feltöltés ideje: 2025-10-21 08:37:47
Utolsó módosítás ideje: 2025-10-21 08:37:47