Miatyánkközepe
A kenyérhéjat leszedi a puha bélről,
és a nejlonfóliába temeti,
szégyenli hogy nem eszi meg,
de a kéreg kemény, és feltöri az ínyét,
nem szeretné, hogy tudja az apja,
hiába csomagol neki,
a szalámis kenyér nem
kérdezi, hétfő van -e vagy kedd,
változatlan az íz és a forma
az iskolában
külön asztalhoz ül ebéd idején,
a leves forró párájától távol,
az öccsére gondol,
vajon ő mit eszik?
neki főz -e az anyja?
nem látta tavaly karácsony óta,
mint a centit vágja a héjat,
a böjt több mint negyven nap,
meddig tart a szalámis kenyér
íze a szájban?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-10-14 13:22:34
Utolsó módosítás ideje: 2025-10-14 13:22:34
