NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 18:47 Összes olvasás: 19530| 157. | [tulajdonos]: NE MÁSOKTÓL VÁRD A JÓT!!! | 2024-04-04 23:30 |
A Jószándékú beszélgetés című s magát nyitottnak hazudó napló már akkor a rossz szándékú piszkálódás fóruma lett, amikor engem kizárt.
Pedig először nem is akartam írni oda.
Filip Tamás "tamáskodása" kényszerített rá.
Nem értette (azóta sem érti), hogy Szepes Erika főszerkesztő-helyettessé választása az egyik legnagyobb nyeresége most a dokknak.
Pedig szépen, hosszú citátumokkal vezettem le, hogy miért: és megint nem értette.
Aztán e naplóban is részleteztem az inspiráció hatásokat, amely e kitűnő és a kortársakra is figyelő (róluk vagyis több dokkerről is tanulmányokat író, azokat könyv formájában kiadató) irodalomtörténésznek pusztán a "közelsége" jelent.
Pláne ha az egyetemen még tanított is minket (nekem a verstan tanárom volt).
S Filip megint nem értette. Mert nem akarta érteni.
Majd nagy sokára kinyögte: ő egy szóval sem mondta, hogy nem örül Szepes főszerkesztő-helyettessé választásának.
Nagyon jó.
Rögtön ezzel kellett volna kezdeni.
Most épp azzal jön a pokolba vezető úton (amely jószándékú beszélgetéssel van kikövezve), hogy az ő főszerkesztőége idején ő állandóan beszélgetett a költőkkel.
(Az tűnt fel neki Szepesnél, hogy ő ezt nem teszi.)
És mi lett a vége, Tamás?
Családi ügy?
Magánéleti változás?
Természetesen költői kérdés, nem várom rá (mert tudom) a választ.
De engedd meg, hogy ebből arra következtessek: talán nem is olyan jó, ha egy főszerkesztő "annyit beszélget".
(Itt ez a hajód már mindenképp elment.)
Az irodalomtörténetben az ilyesmi gyakori eset.
Szepes Erika "tanári szinten" tudja, hogy még a szerkesztők szerkesztője, Osvát Ernő is beleesett ebbe: mert imádott új költőnőket felfedezni, s közölni a Nyugatban. Nevük nem maradt fenn, csak József Attila híres panasza azokból az évekből:
"A hogy a Nyugat már lótól szamártól és öszvértől is közölt verseket, csak még tőlem nem."
Meg kell szokni, hogy ő, vagyis Szepes Erika a "Grande Dame" itt.
A Csárdás királynő.
Amikor már Honthy Hanna játssza. A Csárdás király (Köves Józef) sem mai csirke.
Így alakult.
(Az idős Honthy is zavarba hozta az operettistákat. Miatta kellett létrehozni a darab módosított szerepkörét. A "Grande Dame"-t. Addig ilyen nem volt.
Most Szepes nálunk az irodalmi "Grande Dame".
Hidd el Filip, sokkal jobb ez, mintha "irodalmi kékharisnya" lenne!
Ebből - illetve magunkból - így kell kihozni a legtöbbet!
Ki mit olvas fel a 19-ei össz-Dokk esten?
Mivel készül?
Te mit hozol Tamás?
Sértődést?
És Te Karaffa?
És Te Csödö?
Én most a hosszú versemet, a Kutyát karácsonyra címűt. De ehhez megint két kamera kell. Ilyen hosszú műnél váltogatni kell a kameraállást.
A sok-sok kutyaütő értetlennek (csak a kutyaütő értetlenekre vonatkozik, a többiekre nem) most fogom bemutatni:
1.) mi a korrekt szövegépítés
2.) hogyan hatnak az ellenpontok
3.) hogyan kell egy hangulatot felfejleszteni és felfokozni a katarzisig a lehető legegyszerűbb eszközökkel.
Majd meg fogjátok látni!
Ha jó lesz a Dokk est, akkor az jó a Dokk-nak! Nem másoktól kell várni a jót, hanem magunktól!
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
