A HÁRMAK: NEMZETI GYÁSZNAP

A HÁRMAK bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: A HÁRMAK
Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 20:15 Összes olvasás: 14846

147.	[tulajdonos]: NEMZETI GYÁSZNAP	2023-11-04 22:02
Az idei '56-os megemlékezések a vidék városok hőseinek állított emléket. S a vidéki városok egyik legfontosabbja Nyíregyháza volt. A mai, november 4-ei nemzeti gyásznap szempontjából mindenképpen. Ebben a városban szereztek először tudomást a felkelők, hogy az országot kelet felé elhagyó szovjet harckocsik visszafordultak. És megindultak Budapest felé. A "nyíregyházi srácok" tájékoztatták az erről az akkor még mit sem sejtő "pesti srácokat". -------- Tíz évvel ezelőtti cikkemben, amelyet az Országos Roma Önkormányzat Európai út című havilapjának riportereként írtam, Dandos Gyula nyíregyházi roma diákvezérnek állítottam emléket. Most azért másolom ide, hogy a cáfoljam a Dokk-on is megjelenő téves eszmét, miszerint a mai politika elfelejtkezik az akkori áldozatokról. Éppen ellenkezőleg! --------- AZ ÁRVA CIGÁNYFORRADALMÁR Az ’56-os roma hősökről készített egyik tavalyi riportom írása közben kaptam meg Dandos Gyula nyíregyházi cigány diákvezér és mártír fényképét egy fővárosi történésztől, a budapesti Terror Háza Múzeumban. Azóta foglalkoztatott, vajon honnan kapott ösztönzést és motivációt ez az érettségi előtt álló gimnazista, hogy a helyi kommunista hatalom szemében az egyik legveszélyesebb forradalmárrá váljon. Nagyon tehetséges fiú volt – mondta róla még tavaly Horváth Miklós történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. A nyíregyházi forradalmárok között kitűnt szervező képességével, s jól össze tudta fogni a tanulóifjúságot. A Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Munkástanácsnak és a Nyíregyházi Városi Forradalmi Bizottságnak is elnökségi tagjaként az ifjúsági és diákszekciót irányította, m. Majd a Nyíregyházi Forradalmi Diáktanácsot is vezette. Ő egy igazi roma példakép lehetne! Nevét ma a Vásárosnaményi Unitárius Cigányegylet viseli. Még akkor elhatároztam, hogy a következő ’56-os riportomhoz felkeresem e roma forradalmár nyíregyházi környezetét, amely minden bizonnyal hatott a személyiségére. Erre végül a napokban került sor. A vonatúton újraolvastam a háttéranyagokat Dandosról, aki az erdélyi Torockó községben született 1938. július 2-án. Unitáriusnak keresztelték. Édesanyját, Lakatos Ilonát négy éves korában elvesztette. Apja, Dandos Gyula kőműves, katonaként 1946-ban katonaként halt meg nyugati fogságban. A fia ekkor nyolc éves volt. Ezután eleinte apai nagybátyja, Dandos Sándor nevelte Budapesten, ahol kijárta az elemi iskola I–II. osztályát, ezt követően állami gondozottá vált. 1947-49. között árvaként Svájcban élt a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével, majd az 1949-50-es években-ben a Debreceni Gyermekváros, 1950-–51 folyamán a Karcagi Gyermekváros lakója volt. Az 1951-–52-es években a Balkányi Gyermekotthonban elvégezte az általános iskola VII–VIII. osztályát. Ettől kezdve a nyíregyházi Petőfi Sándor Kollégium lakója volt, s a Kossuth Lajos gimnázium tanulójaként vált ’56-os diákvezérré. November 6-án tartóztatták le; a szovjet titkosszolgálat Ungvárra vitte. Később betegsége miatt a nyugati határ mellé, a Szentgotthárd Iskola-szanatóriumba került, ahonnan kétszer megszökött. A határőrök a második határátlépési kísérlete során, Szentgotthárdnál 1957. február 10-én lelőtték. a href="https://ibb.co/khHQwLc"> upload Takács Zsolt Gusztávot, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium történelem tanárát az email-ben egyeztetettek szerint a munkahelyén, abban az iskolában kerestem fel, ahol annak idején Dandos is tanult. AMajd a fotózás után az evangélikus óvodává és általános iskolává átépített volt Petőfi Kkollégium épületéhez, Dandos emléktáblájához mentünk. Ezt követően a volt kollégium A volt Béla úti bejárata előtti járdaszegély „helyét” is lefényképeztem, m le. Mert a forradalom leverésekor, ’56. december közepén, az első vallatások után, itt ült Dandos magába roskadva, a. Amikor is közte és éppen arra járó osztályfőnöke, Dr. Drégelyi Lászlóné között az alábbi beszélgetés zajlott le. „– Kezeit csókolom, Tanárnő! Ne tessék haragudni, hogy nem állva üdvözlöm, de nehezemre esne, nem tudok jól mozogni: összetörtek. – Hol történt ez? – kérdezte a tanárnő. – Nem szabad elmondani!” Azóta a történelmi forrásokból kiderült: a posztjaikat ismét elfoglaló ávósok verték össze. A helyi kommunisták szemében akkor már ’56 egyik leggyűlöltebb figurája volt. A forradalom itteni első napján, október 26-án, ő olvasta fel a Nyíregyházi 21 pontot, a városi ifjúság forradalmi követeléseit Malinovszkij marsall ledöntött lovas szobrának talapzatán. Majd Később a megye 5-6 legfontosabb forradalmi vezetőinek egyikévé nőtte ki magát. – Még holtában sem hagyták nyugodni – így a tanár –, az iskola 1956/57. évi anyakönyvébe 1957. július 14-i keltezéssel bekerült, hogy „A mai napon szülei kívánságára kimaradt. Más gimnáziumba felvehető”. Miközben Dandos ekkor már 5 hónapja, az apja 11 éve, az anyja 15 éve halott” volt. Mindezt, mint kiderült, Takács tanár úr is Dr. Fazekas Árpád nyíregyházi orvos-történész munkáiból tudja, aki a korszak egyik a legszakavatottabb ismerője. Őt sajnos telefonon aznap nem tudtuk elérni, városnéző sétánkra így nem jöhetett velünk. A városházán Parillák Gabriella sajtófőnök előzetes telefonos kérésemre megszervezte, hogy felengedjenek minket a városháza erkélyére, a forradalom egyik helyszínére, ahol több fontos beszéd is elhangzott. Majd Ez után kísérőmmel a Luther téren álló, a II. világháborús szovjet győzelemnek emléket állító Malinovszkij- szoborhoz mentünk. A forradalmi tömeg ezt a lovas szobrot ugyanúgy teherautó és drótkötél segítségével döntötte le, mint az egyetemi ifjúság vezette fővárosi sokadalom Sztálin szobrát. – De vajon minek az üres talapzata ez? Felületes szemlélő azt hihetné, erről döntötték le a Malinovszkij emlékművet. Az archív képek vizsgálatakor azonban kitűnik, hogy a ledöntött, majd a hatalom által ismét felállított, s valamiért ma is ott (képünk hátterében) látható szobor az eredeti talapzatára került vissza. – A teljes győzelmi kompozíció több részből állt – hangzott a válasz. A képen látható első talapzaton egy, az elesett szovjet hősök nevét felsoroló oszlop állt. Ezt azóta a hősök temetőjébe vitték. Azt azonban máig sem sikerült elérni, hogy a szovjet marsall szobra is oda kerüljön, a város nem szavazta meg. Kísérőm ezt követően arról beszélt, hogy Nyíregyházán azonban ’56-ban felsőoktatási intézmények akkor még nem voltak – a tanítóképző csak ’58-ban kapott főiskolai rangot –, így a forradalmi ifjúságot egyetemisták helyett a középiskolások alkották. Fontos hangsúlyozni – így a történelem tanár –, hogy az 1806-ban alapított evangélikus iskolának Kossuth Lajos 1890-ben, torinói száműzetéséből saját kezűleg írt levelet, amelyben hozzájárult, hogy az iskolai alapítvány az ő nevét viselje. A gimnázium 1921-ben, a trianoni évek után a hazafiasság érzületét erősítendő, vette fel hivatalosan is Kossuth nevét. Ezt a szellemiséget a tanárok ’45 után, az államosítás éveiben is igyekeztek megőrizni. Valószínű, hogy az itt ápolt ’48-as hagyományok hatására vált forradalmárrá az erre fogékony Dandos Gyula.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!