NAPLÓK: törmelék Legutóbbi olvasó: 2025-07-01 22:32 Összes olvasás: 31444179. | [tulajdonos]: resistance | 2021-08-07 12:59 | A fél tantestület távozott egy hajdúszoboszlói iskolából. Azt nyilatkozták, h mindannyian az egy éve kinevezett igazgató miatt. Az intézményt 1 éve vette át a református egyház, de a távozó pedagógusok hangsúlyozták, h nem ezzel, nem az új hitvallással volt bajuk. Arra a kérdésre, hogy új munkahelyükön milyen értékeket tartanak majd fontosnak, elmondták, hogy a jövő nemzedékeinek csak úgy „adhatnak szárnyakat”, ha olyan helyen tudnak dolgozni, ahol az őszinteség, a tiszta szívből jövő szeretet, a kölcsönös tisztelet, a szabad véleménynyilvánítás, a konstruktív vita és együttműködés, az őszinte közösségformáló szándék, a megbecsülés és az elismerés légköre a meghatározó.
Az igazgatónő, mikor megkérdezték, úgy nyilatkozott, h az, h 37 főből 18 távozik 'egy természetes folyamat', de már mindannyiuk helyére vettek fel új kollégákat. Negligálva a távozó kollégák nyilatkozatát azt sugallta, h azok az új református értékrend miatt mentek el. 25-30 éve ott tanító pedagógus távozott, az összes matematika tanár, a kéttannyelvű iskola 9 angoltanárából 6.
*** Szíven ütött ez a történet, mert nem először találkozom vele, illetve ismerem belülről is. Amikor 25-30 év után feláll valaki morális megfontolásból, mert nincs a kezében más eszköz tiltakozni az ellen, ami immorális, szakmaiatlan, káros. Semmi mása nincs, mint a szakmai eredményei, a kivívott köztisztelet, a saját hitelessége. Amit elveszít, ha ezzel együttműködik.
Azért lép ki, mert van benne hivatástudat. Mert azt reméli, hogy ezzel felhívja a figyelmet. Hogy ettől majd az, aki miatt kilép megérti, hogy nem tehet meg bármit. Mert kincsétől, lelkének egy darabjától fosztódik meg az az iskola, aminek 25-30 év alatt beleépült a látható és láthatatlan falaiba az ember jobbik része, mint Déva váráéba Kőmíves Kelemenné.
De csak azt tudja meg, hogy a hatalom tényleg bármit megtehet. A kívülállók meg nem képesek a morális indokokat értelmezni. Amikor az Index fél szerkesztősége felállt hasonló okokból, ők képesek voltak új újságot létrehozni együtt. De mit tehet egy fél tantestület? Mit tehet sok szétszóródott ellenállás? | |
178. | [tulajdonos]: 2 | 2021-07-16 21:35 | Két tanulság azóta, amit már jó régóta készülök leírni. (Minek? Semminek. Azért, mert nincs más, amit tehetnék.)
1. Az igazgatónővel a beszélgetés (megint) szörnyű volt. Ismét átélhetem, h vannak, akik ha fejreállok, akkor se értenek. Viszont egy idő múlva elkezdenek támadni, ha nem. Rettenetes, de elrendeződik. Mert segít L. aki isten tudja, miért, de szeret engem. És elmagyarázza, amit már akkor kétkedve fogadok legbelül, h az ignő, csupa empátia és segíteni akarás. Aztán egy hármas beszélgetés, ahol a szemem láttára, ahol látom, h az empátia és segíteni akarás csak L. arcán ragyog és onnan vetíti ki az ignő arcára.
Az események segítenek, mert azután kénytelen vagyok 4 interjút végigcsinálni az ignővel. A kzös munka mindig segítette az elfogadásomat. De rettenetes tapasztalat mégis, h nem, nem lehet a magam lényegét megértetni. Fal.
*** C1 szinten vizsgáztatni, emelt szinten érettségiztetni ugyanaz a lehangoló tapasztalat. Mert az mát túl van a közhelyen, ott kiderül, h mit gondol a vizsgázó a világról, társadalmi folyamatokról. És hidegzuhany és émely mindig, mikor jön a saját tenyészet, mert a sima álorca mögött felsejlik a ...semmi. Az utolsó ilyen élményem a kislány, aki DÖK elnöknek is pályázott, és telerakta a beszédét a megfelelő szavakkal (climb the corporate ladder" pl), és nyomja hosszan-hosszan, de megfeszített figyelmem se elég, h eljussunk bárhova, mert, mint nagy nehezen leesik, ezen kívül, a szavakon, a frázisokon kívül, nincs a fejében semmi. Nem gondol a dolgokról semmit.
| |
177. | [tulajdonos]: attitűdök | 2021-06-12 17:45 | 1. Igazgatónő még mikor vége lett az online-nak megírta emailbe, h mindenkivel személyesen akar beszélgetni, mielőtt vége az évnek. Beszámolót is kellett írni, ilyen kérdések voltak benne pl, h Mik voltak idén a céljaid és mennyire sikerült megvalósítani őket? Mik a terveid a jövő évre, mi a következő lépcsőfok számodra? stb. Megosztott egy táblázatot, abba kellett beírni, h ki mikor ér rá beszélgetni.
Elég későn kaptam észbe, de május 30-án (vasárnap) végül is beírtam magam júni 2-re, 8-ra. Június 2-án az osztályom körül szaladgáltam szokás szerint reggel, ignő jött szembe 8 előtt pár perccel, szabadkoztam, h már mindjárt megyek is, mire rám bámul nagy, kerek mit sem tudó szemekkel, h dehát ő most hospitálni megy a Dorottyához! És hogy tegnap nézte, de nem voltam beírva. Abban maradunk, h írjam be magam egy másik időpontra. Beírom magam péntek 8-ra, ott is vagyok, ignő is, de nem hív be, s mikor én megyek, már mások ülnek nála. Eléggé az az érzésem, h megint nem nézte meg a táblázatát és nem tudta, h rá várok. A héttel viszont véget ér a táblázat, így hétvégén írok neki, h bizonyára az én hibám, h olyan későn írta be magam, h nem tudtunk beszélni, de számomra fontos lenne, h mégis sor kerüljön rá vmikor. Emailben biztosít, h neki is van erre igénye, s újabb táblázatot csinál a következő hetekre köremailben biztatva a kollégákat, h aki még nem volt, írja magát be. Beírom magam június 11, péntek 8-ra. 7-kor már ott vagyok az iskolában, mert dolgom van. 7.15-kor köremail az ignőtől a bolondballagással kapcsolatban, amit azért küld, mert 'ma nem leszek bent'. Nincs arra utalás, h tudna róla, h ma kellett volna beszélnie velem. Viszont tényleg beszélnem kellene vele, így a következő időpont júni 16 11. óra, egy másik kolléga után közvetlenül, hátha az a másik van annyira fontos, h ne felejtse el, s az ő farvizén majd én is bejussak.
2.
Írtam, h ez az első munkahelyem, ahol nem vagyok jóban a takarítónőkkel. Nem teljesen így van, konkrétan kettővel nem, egy nagydarab bully típusú nővel, s alacsonyabb, vékony segédjével. Ők nem engedtek ki érettségi alatt az udvarra, kolléga urat és ifjú kolléganőt gyakorlatilag a testemen keresztül 5 perccel később viszont igen.
Na. Október óta minden pénteken 2 órától nyelvvizsga előkészítő szakkört tartok a 7.a termében. Minden pénteken, ugyanakkor, ugyanott. Erre 3 hete arra megyek be, h a kisebbik nő bőszen takarít. Mondom, órám van. Kiment. Következő héten viszont arra érek oda, h gyerekek kint a folyosón, terem zárva, mert már kitakarították. És mondták a gyerekeknek, h menjenek máshova. Nem volt túl jó napom, bementem a tanáriba a kulcsért, kinyitottam a termet, s megtartottam a szakkört magnóstul, mindenestül. A takarítónők meg be-benéztek az ajtóba vágott kémlelőablakon, mert nálunk ilyen is van minden tanteremben, de be nem jöttek.
Azóta előre köszön mind a kettő. És olyan reszpekttel, ami azelőtt hiányzott belőlük. Na, számomra ez az, ami szánalmas. | |
176. | [tulajdonos]: adalékok | 2021-06-08 16:40 | Igazgatónő a beszélgetés során, amit osztálybéli kiközösítés kapcsán folytatok vele, bevallja, h 'bully', zaklató volt annak idején. Azzal magyarázza, h nem volt testvére, akivel lemeccselje ezeket a dolgokat. Azt is elmondja, h milyen rossz volt később, mikor rájött. Ennek ellenére ez óvatosságra int vele kapcsolatban. Én sose voltam zaklató. Néző igen, azóta is szégyellem. Kurva sokat kellett ahhoz fejlődnöm, h ki merjek állni a bántalmazottak mellett. Most se megy mindig.
***
Költészetnapkor online-ban voltunk. Mivel én vagyok az osztályom magyartanára, azt találtam ki, cseppet sem eredeti módon, h írjon mki egy haikut szabadon választott témában. Csináltam nekik egy padletet, oda lehetett felrakni, mindenki szavazott a neki tetsző 3 legjobbra, s lett egy győztes. Dráma szakos kolléganő gyereke az osztályomba jár. A dráma szakkör minden évben egy előadással szokott rukkolni, idén az online miatt nem tudtak. Viszont ki lett plakátolva mindenütt, h idén a szakkör tagjai egy-egy haikut írtak, amit videóra mondtak. A produkció nemcsak az iskola emeletén található laptopokon tekinthető meg, de be fog kerülni a városi tévébe is a művészeti képzésünket promótálandó. Kolléganőtől egy árva jelzés sem, h de jó ötlet volt, felhasználtuk mi is. Pedig a lánya haikuját gyanús, h ő, vagy a férje írta.
Ilyenek. | |
175. | [tulajdonos]: szépek | 2021-05-30 13:02 | Kolléganőnek gyönyörű, meleg mosolya van. Azt hiszem, az orgánumához is köze lehet, kifejezetten dallamos, sötétes árnyalatú hangja van, pattodó tűz, meghitt szobák idéződnek fel tőle, lehet, h a mosolyának is ez a titka, hogy mond mellé vmit, aminek jelentése és jelentősége ugyan semmi, de ettől már ott a hang, én meg a mosoly kereszttüzében. Aki kapja, kitüntetve van általa, mert ez a mosoly nem róla szól, hanem mindig önmagáról, önmaga melegségéről, meghittségéről, szépségéről megidézve egy világot, ahol rendben mennek a dolgok velünk. Én meg ott állok és fázom. És világos, h nem tartozom bele a többes szám első személyébe. Talán ezért nem is lát.
Mikor a suliba kerültem 25 év középiskolai és 1 év általános iskolai gyakorlattal, eldöntötték, h ötödikes osztályfőnök leszek a következő évben. Kolléganő, aki zsigerből utált az első pillanattól, írt a helyi újságba promóciós beiskolázási cikket, többek közt a jövendőbeli osztályfőnökökről. 'Benne vagytok az újságban!" - mondta akkor, "Szépeket írtunk rólatok." Ezt elég furcsának találtam, mert nem tudott rólam semmit, de nem is kérdezett meg a cikk előtt. Sértőnek is, mert bőven lett volna rólam mit írnia jót, de ezen a munkahelyen azóta is alig vki tudja őket rólam, mert soha senki nem volt kíváncsi rájuk. Csak mindig meglepődnek, ha kiderül ez-az véletlenül, hogy az meg hogy lehet.
No, mindegy, akkor dacból el sem olvastam mit írt, most hétvégén viszont eszembe jutott, h megnézem, ugyan mit nézett ki belőlem/tartott okosnak hazudni rólam. Visszakerestem a cikket, tényleg benne vagyok. A nevem és a képem, mint a jövő évi 5.a ofője. De ezen kívül egy árva szó sincs rólam. | |
174. | [tulajdonos]: unfit | 2021-05-26 20:31 | A kolléganőim egy jól körülhatárolható részével nem ugyanabban a világban élünk. Nem igazán sikerül megérkeznem a meghitt közös nevezőjükre. Pl valamelyik nap egymásra tromfolva egyetértettek abban, h már nem lehet rózsaillatú rózsát kapni. A magyarázat is meglett rögtön: agyonnemesítik őket, haj, haj. Erre ma tekerek haza, s az egyik mellékutcában sűrű, összetéveszthetetlen édes illatfelhőt szelek át. Rózsa, ráadásul rózsaszín illatú, mert más szaga van a setétbordónak, a fehérnek, a sárgának, a narancsszínűnek, tudom még gyerekkoromból nagymamám rózsázásból kimaradt tövekkel teleszurkált kertjéből.
Más. Kolléganő, h legalább a második oltás után már rosszul volt kissé, semmi komoly, csak láz, egész kellemes volt, h végre ŐT IS SAJNÁLTÁK. Na, ettől megint elállt a szavam. Nemcsak foggyökerig ható fejfájásom jutván eszembe, ami persze a védőoltás után is visszajött egy napra, de az is, h bassza meg mki, aki képes irigyelni a mások kínját.
| |
173. | [tulajdonos]: közerkölcsök | 2021-05-20 21:46 | Kolléganő, aki mellesleg munkaközösség vezetőm is, kifakad tegnap. Hogy ő nem érti meg, h hogy nem képesek az egyik csoportjában a gyerekek a kiadott tételekből lefelelni. Hogy már ne haragudj, de itt volt nekik az online oktatás, a fene nem látta volna, h mit csinálnak, s mégse. Hogy ő mindig mondja nekik, h ha eszük nincs is, de legalább legyen bennük fifika az élethez. Teljes felháborodással:
Ha nem tanulja meg, LEGALÁBB CSALJON!
Nem véletlen nem vagyunk barátok. | | Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül171. | KMara: ... | 2021-05-09 09:26 | ... kitöltöttem, jó hosszú volt :) , egyébként nyugdíjasok is kitölthetik, említve van, ha figyelmesen olvasod, az utolsó munkahelyre vonatkozóan | | Olvasói hozzászólások nélkül170. | törmelék: nem baj | Gyurcsi: bocsi | 2021-05-09 08:27 | A jószándékot azért köszönöm. (Egyébként nekem is eszembe juthatott volna, hogy nyugdíjasok nem tudják kitölteni.) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|