NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 23:51 Összes olvasás: 202313| 135. | [tulajdonos]: iuz | 2015-08-16 16:28 | már sosem derül ki, mi lehetett volna belőled
*
párálló eredei tisztáson a reggeli harmatban egyedül
*
ha börtön is volt, az élet benne telt le, otthonoddá lett a fal, a lélek bilincse, s ne hazudj, hogy nem szeretted, mikor lehunyt szemhéjad mögött elvonultak a fenyvesek
*
mállok széjjel, az öntudat szétszivárog, a blúzom legfelső gombjába valaki egyszer sok energiát ölt: a teteje - hamis gyöngyház- hűvös, de körben ékes. belekapaszkodom, legyen ez a szilárd pont, és magamra gombolom a reggelt. | |
| 134. | [tulajdonos]: jól vagyok | 2015-08-11 08:31 | Hogy a hiányod egyszer csak
lesz olyan jó, és kimegy.
Nem akar, mert
nem érzi indokoltnak,
de aztán rám néz és,
bár nincs igazam, otthagy.
De vissza nem jön,
hiába hívom, többet. | |
| 133. | [tulajdonos]: n | 2015-08-09 13:40 | nincsen kedvesem
nem is volt egy odvas fog helye
ahol nem volt odvas fog
tévében szerettem a fényt
a bemondó arcának rezzenésein
sorsom fordult mindent tudtam
róla, amire még csak ezután
ő maga rájön, próbáltam, hátha sikerülne
hogy magamnak helyet szorítsak
a képernyő sarkában valahogy
de bonthattam szét magam bármennyire
egy pixelnek se jutott ott helye
hiába váltott az én színem együtt az
övével, pedig lenémítottam
háttal ültem, újabban be se
kapcsolom. hányan lehetünk
így, nem tudom. nem férek
hozzá, összetörhetem,
másnak adhatom, az arcom
minden rezzenése sorsát
veri vissza látatlanul. | |
| 132. | [tulajdonos]: m | 2015-08-09 13:03 | nem figyel és nem is figyelt
hát mért ne múlna el
ami meg se történt
ami most se történik
a múlatlan idő? | |
| 131. | [tulajdonos]: dtr | 2015-08-09 12:39 | Fentről bűvös, csábító ének,
de kések a vízben, szögesdróthálók
- ára legyen a tévedésnek.
/Orbán János Dénes/ | |
| 130. | [tulajdonos]: gone | 2015-08-05 13:36 | | Hát ez is 'gone' lenne, ha tudnék olyat. Önkontroll, bébi, amit ideokádol, nem takaríthatod föl többet. | |
| 129. | [tulajdonos]: á | 2015-08-05 10:45 | | áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá | |
| 128. | [tulajdonos]: o | 2015-08-05 10:04 | | mindent meg tud bocsátani, mert belátja, csak a reményt nem | |
| 127. | [tulajdonos]: g | 2015-08-05 00:43 | | Az a jó, h ilyenkor a sorsom nem takarja semmi. Legalábbis, mintha fellebbenne róla, ha akarom, talán most belenézhetek. Jött a halálfélelem, mint szokott ilyenkor, mikor a szerelem otthagy, attack, attack, attack, de most nincs itt. Az az lényeg viszont, h mi az, ami ilyenkor tényleg itt marad. Nem a hiány, az állandó. Hanem ami nem az. Ilyenkor van egyedül esély látni, h mi VAN. | |
| 126. | [tulajdonos]: u | 2015-08-05 00:35 | | egyedül voltam ebben. egyedül vagyok, most kicsit megint rám sűrűsödött. innen szép tovább csinálni, ebből lesz az erő. lakatlan oltároknak áldoztam mindig. végtelen tücsökciripelés. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
