üzenőfala
képtára |
Deák-Sárosi László (Dr. Deák László, PhD) 1969. október 18-án született Székelyudvarhelyen, gyerekkorát a sóvidéki Parajdon töltötte. 1990 óta Budapesten él, jelenleg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet referense. Klasszikus gitározást Székelyudvarhelyen, Budapesten és Luxemburgvárosban tanult, matematikát egy évig a Temesvári Tudományegyetemen. Bölcsészdiplomát Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar és filmelmélet szakán szerzett 2007-ben. Magyar szakon a szakdolgozatát verstanból írta. PhD-fokozatát pedig az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában szereztet 2016-ban. Doktori disszertációjának a címe: A kép-szöveg jelentés változásai – Képi retorika, tárgya: a modernizmusok a magyarországi játékfilmekben. Számos irodalmi és filmes publikációja mellett hét önálló kötet szerzője. Előadóként jegyez két szóló klasszikusgitár CD-t, szerzőként és egyben szerkesztőként további hármat. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a József Attila Körnek, a Palotai Irodalmi Körnek, a ProMaKT költői csoportnak, a Magyar Szemiotikai Társaságnak, és munkatársa a székelyföldi Hazanéző című irodalmi folyóiratnak.
Fontosabb internetes elérhetőségek:
http://mek.oszk.hu/02400/02412
http://dslx.uw.hu
www.filmkultura.hu
http://mandarchiv.hu/tart/index/249/Irodalom
http://kafe.hhrf.org/?s=De%C3%A1k-S%C3%A1rosi
http://www.parlando.hu/2015/2015-5/ZeneEsKolteszet-DeakSarosiLaszlo.htm
https://youtu.be/fCUTD1zuCfo
Önálló verseskötetei és kiadványai:
- Teremtés - versek, Budapest, 1992., Mafilm Profilm Reklám Kft.
- A zene - Nyílt titkok - Új módszer a komolyzene művelésére (tanulmányfüzet), Budapest, 1995., kiadta négy (magyar, angol, francia, német) nyelven a szerző: a francia változat a szerző fordítása.
- A kőgyerek játékszere - versek, Budapest, 1996., Orpheusz Kiadó.
- Könyv a zenéről - Új módszer a komolyzene elvi és gyakorlati kérdéseinek megoldására, Bp., 1997., Edition Simonffy.
- Az igazság szája ("La Bocca della Verità") - versek, Budapest, 1998., Littera Nova Kiadó.
- Újlatin gitártanulmányok (audio-CD - DSLCD1) - öt XIX. és XX. sz-i szerző gitárdarabjaiból, Budapest, 2000.
- Álomjáró – A Hazanéző dalos könyve -; szerk. Ambrus Lajossal közösen 2009., Hazanéző Könyvek.
- Üzenet, másképp – Hazanézős költők megzenésített versei, CD; szerk. Németh Viktorral közösen, 2012, Hazanéző (Firtos Művelődési Egylet).
- Libás Matyi - elbeszélő költemény, Százhalombatta, 2013., Üveghegy Kiadó.
- Keresztút – szonettkoszorú, Százhalombatta, 2013., Üveghegy Kiadó.
- Álomjáró – Hazanézős kötők versei a Nojata megzenésítésében és előadásában; CD, szerk. Ambrus Lajossal közösen 2014., Üveghegy Kiadó.
- Keresztút – szonettkoszorú Kasó Tibor megzenésítésében és előadásában, CD, Százhalombatta, 2015., Üveghegy Kiadó.
Szerzői-szerkesztői ars poetica:
Szerintem a költészet élményből és együttérzésből táplálkozik. Az első egyértelmű, a másodikról sokan megfeledkeznek, pedig a költőnek képesnek kell lenni belehelyezkednie bármely másik ember nézőpontjába; és hozzá kell tudni adnia valamit saját kisebb-nagyobb közösségei értékeihez is. A versírás részben művészet (egyediség), részben mesterség (szakma, hagyomány), és egyikről sem szabad megfeledkezni. A költészet alapanyaga a nyelv: az egyezményes jelek és azok összefüggései. A költemény sűrítettebb módon és más irodalmi műnemekhez, műfajokhoz képest nagyobb mennyiségben él a többletjelentés és az egyedi jelentésteremtés eszközeivel. A jelentésteremtés két fő eszközcsoportja az alakzatok és szóképek, illetve a ritmika alkalmazása. Minden stíluseszköz ezekre az eljárásokra épül, még a két legalapvetőbb elv, mint a kiválasztás és az elrendezés is. Az alakzatok és szóképek a nyelvi norma behatárolt megszegése révén hoznak létre jelentéseket. A mikéntről a retorika és a stilisztika vonatkozó fejezetei szólnak. A legismertebb (alap)alakzatok az ismétlés, a felcserélés, az ellentét és a túlzás; az alapvető szóképek (mestertrópusok) a metafora (két dolog azonosítása, pl. XY oroszlán), a metonímia (névcsere tér, idő, anyag, ok-okozat alapján – pl. jó tollú író), a szinekdoché (névcsere rész-egész viszonylatban, pl. betette a lábát) és az irónia (másképp mondás, pl. jól elintézted; alfaja a litotész vagy tagadva állítás: nem rossz,). A szimbólum önálló kategória, de a többi mestertrópusból és alakzatokból is származhat. A szimbólum fogalmi eredetű, és érzéki megjelenítésre törekszik, a valósághoz akar hasonlatossá válni.
A többletjelentés-teremtés másik fő ága a ritmika, amelyet a verstanok írnak le. A magyar nyelv és irodalom négyfajta nyomatékot ismer, illetve a rím tagoló elvét-gyakorlatát. A két első nyomatéknak önálló és egymáshoz kapcsolt versrendszerei lehetnek: 1. hangsúlyos típusú verselések, amelyek a szavak hangsúlyainak tagoló gyakorlatára építenek; 2. az időmértékes verselések a szótagok hosszúságára alapoznak; 3. a bimetrikus és 4. a szimultán verselések pedig e kettő együttes hatásában építkeznek. Bármely vers- és ritmikai rendszerben a többi három nyomaték kiegészítő jelleggel hullámzóbbá vagy egyenletesebben lebegőbbé teszi a (vers)szöveget. A harmadik és negyedik típusú nyomaték alkalmai jelleggel befolyásolja a szöveg ritmikáját. A harmadik a tonális hangsúly: amikor egy szótagot nem nagyobb hangerővel ejtenek, de magasabban. Ezt nevezte László Zsigmond áthidaló dallamemelkedőnek (A „Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban” Vörösmarty hexameterében kiemelendő magasabb ejtéssel a „di-” és a két „ho-„ szótag.) A negyedik nyomaték a hangszín. Mivel az összes magánhangzó és ebből következően szótag hangzóssága különböző mértékű, a költő élhet, és többnyire él is e nyomaték esztétikus elrendezésével, ha nem is képlet szerint. Például az á hangzósabb, mint például az e, é, í és ű.
A rím azonos hangzók összecsengése egy vagy több szótagnyi szövegrészleten keresztül, az asszonánc pedig a képzés helye, jellege stb. szerint hasonló hangzók összecsengése. A rím általános alapképlete az egyszerre ható nagyon erős hasonlóság vagy azonosság és a nagyon erős különbözőség. Például a légy - légy párosításban az azonos alakúság a két, nem rokon és gyökeresen különböző jelentéssel. A szóegyezésben és a ragrímben a különbözőség elve sérül (házban – ólban), a szabados asszonáncban, amikor csak a magánhangzó egyezik, és a mássalhangzók külön képzési csoportokba tartoznak (pl. nyes – szer) az erős hasonlóság elve nem érvényesül. A nyel – mer jó asszonánc, mert a ny és az m nazálisok, a l és az r likvidák.
A stilisztikai eszközök (alakzatok és szóképek), illetve a ritmika (verstan: ritmus, rím) önmagukban még nem garantálják a művészileg értékes jelentésképzést. Ismeretük, és használatuk (elemzőknél a felismerésük) csak az első lépés, a mesterség, a szakma birtoklása. Az esztétikai értéket a mű egésze adja: a részletek az egész, illetve az egész a részletek vonatkozásában. A forma is tartalom, és a tartalom is forma. A stílus pedig maga az ember (idézve Buffon grófját), és a stíluskülönbség egyben jelentéskülönbség is. A stilisztikai eszközök nem ismerete elméleti szinten még nem implikálja, hogy egy költő ösztönösen nem tudja őket alkalmazni olvasmányélményei alapján. Bizonyos fokú elméleti, mesterségbeli tudás azonban mindenképp szükséges.
A költészetben és általában a nyelvben egyezményes vagy azzá vált jelek vannak, amelyek többségét a kevés hangulatfestő és hangutánzó szavak kivételével nem ismerjük a nyelv hosszú évszázadok és évezredek alatt történt változásai miatt. A költészet törekszik az egyezményes nyelvi jel motiváltságának alkalmi vagy tartós visszaállítására. A költő olyan jelentéseket hoz létre, melyek alapjelentés szerit nem tartalmaznak egymás közötti összefüggéseket, de például formailag igen. Kedves Kati – ez a megszólítás az alliterációjával összefüggést sejtet egy bizonyos Kati és a kedvesség között, ami adott esetben akár valós, igazi is lehet.
A szavak és nagyobb nyelvi egységek döntően fogalmi száraz, alapjelentését a költészet érzékivé kívánja tenni. Az összes stilisztikai eszközzel az egyszerű, szótári jelentés-meghatározáson túl kíván lépni, megmozgatva az olvasó öt biológia és a hatodik, érzelmi-spirituális érzékét. A költői nyelvezet jó esetben több akar lenni a fogalmi jelentéseknél: elsősorban képszerű, de olyan is, ami akár ízeket, szagokat is képes megidézni. A jó és jó értelemben hatásos vers érzéki képzeteket ébreszt. Ezt egy Papp Tibor által írt képvers alapszövegével kívánom illusztrálni: „A vers mögött / a darázs is elhallgat cukrosan.”
A nyelv egyezményes jeleinek művészetével szemben áll a képi vagy ikonikus jelek művészete. Ezt a párhuzam és az ellentét miatt említem röviden. A képi jelek művészete, mint festészet, szobrászat, építészet, fotóművészet, táncművészet, film stb. a képi, így eleve érzéki jelekből akar létrehozni absztrakt, fogalmi jelentést. A gyakorlat nem zárja ki a többrétűséget, így több fogalmi és érzéki jelentés rétege épülhet egymásra mind a képi, mind a fogalmi jelek művészeti ágaiban.
Az igazán szép, jó, következetes és műfajszerű költemény egyedi, de nem önkényes jelentéseket hoz létre. Leírja az egyén belső és észlelt külső világát. A leírás mindig több mint tükrözés és nem csupán az élmény és az empátia által, hanem ezt a leírást motiváló szándék építő jellegű törekvéseiben is. A vers abban az értelemben realista, hogy észreveszi a valószerűt és a képtelent, a mindennapit és az ideálisat, sőt a transzcendenst is. Valamennyit a legmélyebb és legteljesebb értelmezhetőségében. Az értékes költemény és vers (különbségüket most nem részletezem) nem hatásvadász, de hatásos. Saját, de nem önkényes ön- és világértelmezése segítségével, az érzelmek és az aktivitásra késztető gondolatiság révén megszabadítja az írót és az olvasót is a lezártságból és a bezártságból. A vers jelentésének szabadsága az ember szabadsága, amelyet a környezethez és a nyelvhez való alkalmazkodásban, azok akadályainak legyőzése révén közelíthet meg, miközben nem gátolja mások szabadságát. A küzdelem kikerülhetetlen, de az eredmény mindig építő jellegű (kell legyen).
Deák-Sárosi László, 2016. június 17.
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
 A BLŐDLI MESTERE
TISZA-TÓ
BERTRAN DE BORN IVADÉKA
ELSŐ TALÁLKOZÁSOK
EMBERI HIMNUSZ ISTENI FŐKNEK
ASZTERIOSZ HIMNUSZA
Hajók Megyernél I - IV.
A fájdalom labirintusa
Tekerõlantos Luxemburgban
Kapcsolatok
Megtérés
Félelmek
Örökélet
[ A szerző további verseiért kattintson ide! ]
|
