Kapcsolatok
Ajtóm előtt egy járókelő
Nehézségi erőnek híján,
Találomra épp rám próbálta
Szegezni magát s tekintetét.
Műhatározottsággal kivert
Kezemből néhány szóvirágot.
Egy szónak földbe gyökerezett
A lába s pillanatok alatt
Fürgén kígyózva szárba szökkent.
Az idegen barátságunkra
Hivatkozva könnyeket szórt rá,
És egy határozott döféssel
Megkarózta a növény tövét.
Azóta mindennap erre jár,
S számonkéri tőlem az indák
Növesztését, amelyek már
Túlnőttek a város fogain.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Symposion, 1998/1
Kötetben: Az igazság szája (Budapest, 1998)
Kiadó: Littera Nova
