Apám útja - 2. verzió
csontrepesztő március volt
tavaszgyilkos tüdőt faló
felhasított hold ezüstje
arcod mint egy álarc fakó
fehér a fal beton az ágy
mellkasodba tüskék nőttek
felköhögnéd bámulnak rád
ne erőlködj visszanőnek
lábad vinne otthon várnak
itt a magány gyakran végzet
összeroskadsz nincsen támasz
körülötted csak enyészet
felüvöltenéd az alvót
morfiumot zsebből mérnek
nem éred el már az ajtót
nem kérdezed a miértet
napfény riaszt éj sem ölel
levegőt sem kapsz már régen
az utolsót te döntöd el
zöld lepedő szálljon égen
csontrepesztő március volt
tavaszgyilkos tüdőt faló
véres szike a hiányod
nem gyógyuló útravaló
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-08-15 10:19:07
Utolsó módosítás ideje: 2025-08-15 10:19:07