Nincs fotónk a szerzőről.
üzenőfala
képtára |
Bölcsészhallgató vagyok, PR-ral készülök foglalkozni, távol áll tőlem bármiféle nagyfejű költősködés. Verset írni jólesik, kihámozgatni a ráérzéseket, összekevergetni a benyomásokkal. Emellett önterápiának is megállja a helyét, mert ha többnyire mosolygok is, az én életemben is megesnek ütközések, zavarok. Ennyi az egész. Neked ugyanígy esik jól sorra szívni a cigiket vagy órákig pörögni egy játékkal a géped előtt. Emellett nem igazán érdekel, hogy működnek a költőgépezetek, ezért nem akarom utánozni egyik költőt se, sem logikájuk, sem önboncolásuk, inkább maradok az olvasásuknál és a teljesítményük elismerésénél vagy éppen a hibáik fölötti elsiklásnál. Megnyerőbb lehetnék, ha csodagyerekként kezdtem volna, de erről a ziccerről lecsúsztam. Ezért viszonylag későn is kezdtem verset írni. Ahogy az lenni szokott, eleinte rengeteg kezdeti bénaságot köptem ki, aztán meg mostanában jönnek olyanok, amik nekem valamelyest tetszenek. Persze feleslegeseket most is írok, csak annyi a különbség, hogy ma azt is fölvállalom.
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¡ Végül
¡ Míg szusszanok
¡ A böngyik
¡ Hogy elképzeljenek
 Kontakt nélkül, hátradőlten
¡ Amit eddig kaptam
¡ Hundertwasser-házi szieszta
¡ Nóra
¡ Egy korsó kérdés
¡ Hogy alszol valahol
¡ A Fő fasoron
¡ a Vacsi rímekbe
¡ Majdnem lakásdal
¡ Ez itt a filmem
¡ Elmegyek, tessék
¡ Mert máshol élsz
¡ Azt mondtad, Kati
¡ Gyanús asszonáncok
¡ Hazaút
¡ Négy parancs
¡ Biztató
¡ Vacsi rímek
¡ Obtrectas deliciam...
¡ Vizsga előtt
¡ Minden éjjel
¡ Béluskának hívtam
¡ És tegyél azzá
¡ Mindenszenteki tánc
¡ Lányok
|
