A Fő fasoron

                                                * a Padról padra ciklusból


                                          Ellennénk még. Simán.
Mi ellennénk így asszem, így hovatovább, de tovább is,
hogy a te lábad keresztben, hogy enyém meg leizzadt,
meg a pogány-pöpec nyárral is – ha néha derogált is
vagy mihaszna volt, de kihasználni hogyne. Ez izgat
még, ez az ábra, még ellennénk így, nyári befőttek.
De nem is tudom, nyár-e ez vagy játsza a mása
a versbe, hiába varázsa, tervek kavarása,
ez a teltzöld, ilyen aszfalt, idén sem marasztalt,
csak félidőre; nem telik jó időre e földnek.
Most meg hátradőltél és mobilod csusszan, az időt
nézed kicsim, aztán a menetrendet meg az időt
megint, bírom ezt. Az én órám nem jár, most erre busz se,
de csak meg ne mondd, hány perc, nem is számít ez nekem úgyse,
ha nem röpül, ha lehet ez így is, nyarunkba főzve –
csakhogy bérletért nyúlsz, és én is, lőttek e közönynek,
szökdös a motoszka szeptember, már ideköszönget,
hát markunk a zsebbe, buszra kelünk, buszunk az őszbe;
te, ez jön is. Hallod és kigördül kéken, lehetne más, de buszlik.
És ez majd megindul egy távon: egy sarkon túl sörkertek ürülnek,
a zöld festék kisárgul, kottáik unottan pöntyögik Debussy-k,
mi meg bambulunk, nincs mese, muszáj nekünk, akik belül ülnek,
és a muszáj jó sok lesz és kevés szabad – ja hát a sok papír
meg sincs, a jegyzet, és hol a kabátom, a csukám, na az még szakadt,
nézhetek télre azt is. Mert tél is lesz itt, felficcen a röpke pír,
ha az idő ilyen röptet ír, na basszus sok lesz a dolgunk,
ennyit ért, hogy pazaroltunk, a cipzár felhúz, agyőt mondunk.
A küblink nincs meg, a sugár-ég meg omlik, ez az elnyűtt,
csak ránk ne szakadjon eztán.                              
                                          Ugye hoztad az ernyőt?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-12 21:34:58
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-12 21:34:58