Elmegyek, tessék

                                                   " elmegyek elmenni "
                                                          ( Weöres Sándor )

Elmegyek, tessék, ott megyek én is: te hidd csak, vissza se nézek,
lesz neked úgyis, ki tartson; hű-makacs foltok piszkos egésznek.
Ígértél, nem sok, én nem kér', egy-egy, de mindegy. Ott megy e száz-szót-
kiköpte-csököttje, e nem-marad-nem-szeret, ő nem védi a zászlót,
csak hagyja helyébe e hely-élű hülyéje űrjét. Mig elmék,
rakj ide bárkit, vagy senkit, csak ne egy senkit, erre figyelj még,
sok senki lóbált, jóllakni próbált, nem is lett belőle hasznom,
hát leléptem, drágáim, lestetek gatyámra, kivolt a pass-om.
Itt semmi, amott a bezzeg, meg ez-meg-ez lett, pont én a másban
éppen így jártam, mondtátok, pedig én se mondtam, meg sem ástam
olajkutacskám, de csacskán már szánva is lettem, és ne lássam,
hogy lesz, csak én is higgyem, mit végnek könyveltek majdan: bár halkan
megfúltam a sásban, fütyültem rátok, mint minden változásban.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-28 21:21:53
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-28 21:21:53