NAPLÓK: Árny a fényben
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 19:08 Összes olvasás: 947010. | [tulajdonos]: Francis Bacon olvasása közben | 2017-09-07 23:31 |
Quod dixi, dixi! Van itt ám azért lejjebb is. Bizony, bizony a szervilizmus határtalan! Közhely ugye, hogy a süllyedő hajót a kapitány hagyja el utoljára, de ez ma már nem feltétlenül létezik a valóságban mindenféle mentési protokollban. A rabszolga (nemdebár úgy is fogalmazhatnánk: a légy!) utolsó leheletéig kitart, és azt gondolja, a hatalom, ura távozásával őrá száll, de addig sem tétlenkedik: fölfelé nyal, lefelé tapos.
„Pompás találata Aiszóposznak: A légy rászáll a szekér keréktengelyére és így szól: Mekkora port verek! Ugyanígy vannak ezzel némely hiú emberek is: hiába megy valami magától vagy magasabb erők hatására, ők azt hiszik, hogy bár vajmi kevés közük van hozzá, valójában ők annak a mozgatói. Akik felfuvalkodottak, azok szükségképp összeférhetetlenek is, hiszen minden hencegés összehasonlításon alapul. Erőszakosoknak kell lenniük, hogy hencegésüket igazolhassák. Titoktartásra sem képesek, s így megbízhatatlanok; amint a francia közmondás tartja: beaucoup de bruit, peu de fruit – hol nagy a zaj, száraz a gally.”
Francis Bacon: Esszék, Európa Könyvkiadó, Budapest 1987. – Mérleg sorozat 233. p., részlet az LIV. esszéből (A hivalkodásról)
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!