Az elutasításnak százféle íze van, vannak fokozatok, mint a méregerős paprikáknál, beléjük kóstolni van ezer alkalom. Lepattanhat az ember egy arcról, egy távolodó nyakszirtről, egy fejtartásról, ami olyan egyenes, hogy meg se fordulhat benne a gondolat, hogy tőled búcsút vegyen, mielőtt elmegy. Nincs rád szükség, nincsen hiányod. Az övé viszont itt van. És most hirtelen nem is tudod, hogy fogod átvészelni a napokat anélkül, hogy lásd, hogy érezd az elutasítása ízét.
I wish i were dead by the time u have come back I wish you could never see me again * a thousand different ways to taste rejection rejected by ur face the empty space u 've left behind without the need to say goodbye without missing me i miss u at the moment i don't know how i will get through the days without seeing u without tasting ur rejection
Ki foglak küszöbölni, nem fogom megsajnálni ezt a néma történetet, amit kitaláltam, hogy zajlik kettőnk között, miközben semmi nincs. Azt se tudom, ki vagy, milyen vagy, csak az világos ennyi néma bámulás után, hogy nem az én világom, ahogy én se férek be a tiedbe sehova (nem mintha akarná bármelyikünk). Trappolsz ki-be a személyes terembe, észre nem veszed, másokkal váltasz szót, másokat értesz meg, velük vagy közös nevezőn. Se oka, se mentsége, de a testem még mindig ott tart, hogy szerelmes beléd és néha mikor éppen jól megy a kiküszöbölés, mintha vérezni kezdene benne valami, aminek se oka, se mentsége, de időbe telik neki váltani.
ahogy elnézlek, köztünk maximum nemek vannak tiltások, összeférhetetlenségek, igaz, belőlük legalább jó sok. testi, lelki, társadalmi, aminek segítségével számos módon bizonyítható, hogy köztünk se barátság, se szerelem, de még rokonszenv se, ha most egy jó, vagy gonosz tündér mind elsöpörné ezeket, és nem maradna, csak a lényed és a lényed és ezek egymástól függetlenül egyszer valamiért egyszerre azt találnák mondani egymásra, hogy igen
ahogy elnézlek, köztünk maximum nemek vannak abból viszont jó sok testi, lelki, társadalmi számtalan módon okolható mért nem lehet köztünk se szerelem, se barátság de még rokonszenv, vagy tisztelet se ha egy jó, vagy rossz tündér most ezeket mind elsöpörné és nem maradna csak a lényed és a lényem akkor se érteném, mi mondatta velem egyszer kettőnkre azt, hogy igen
Arról, h mért titkoltam ösztönösen a környezetem elől, h írok.
Ma a kávégép előtt megszólít egy kolléganő: -Te verseket írsz? -Uh, ah. -Nekem az unokahúgom, aki soha egy könyvet nem vett, nem olvasott el, kiköltözöttAmerikába és azóta csak úgy ömlik belőle a vers. Már három kötetet kiadott magánkiadásban. ÉN AZÓTA NEM ÍTÉLEM EL AZ ILYET.
Let me get this straight I don't need you i can live without you i can find things to do, to go after you are a need only when i feel your presence because the moment you are close enough as if something beyond my control like cells of my body will start towards you is it that thing popular magazines and facebook wisdom call chemistry? you are frustrating me immensely i have long given up hope of any kind of relationship any words, anything between us you are playing with me disturbing me makes me need you without knowing, understanding what it is you are doing you may lack something something socially or maybe it's just me who you could have never liked or taken seriously you may be handicapped disabled to feel when you are roughly messing up with my feelings
le fogok számolni veled s ki fog derülni, hogy nem voltál más te sem csak a vonzó külső (többek közt a szemekben az értelem) de puszta forma, amiből hiányzott minden rám vonatkozó tartalom de valamiért, akaratlan eljátszott velem, én meg hülyét csináltam magamból sokadszorra de szerencsére nem volt tanúja ez az előnye, ha egyszemélyes amire az ember jobb híján azt mondja, hogy szerelem.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.