ermi-enigma MÚLTIDŐ: STÁCIÓK


 
2841 szerző 39125 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 15 perce
Mórotz Krisztina 7 órája
Bara Anna 8 órája
Ötvös Németh Edit 8 órája
Serfőző Attila 8 órája
Gyurcsi - Zalán György 10 órája
Albert Zsolt 11 órája
Ocsovai Ferenc 11 órája
Kosztolányi Mária 12 órája
Vadas Tibor 12 órája
Duma György 12 órája
Tímea Lantos 13 órája
Tamási József 14 órája
Geréb János 15 órája
Bátai Tibor 17 órája
Filip Tamás 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Misinszki Hanna 1 napja
Pataki Lili 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Dokk-verspályázat 3 órája
Bátai Tibor 8 órája
Ötvös Németh Edit naplója 11 órája
útinapló 14 órája
az univerzum szélén 17 órája
Sin 18 órája
Hetedíziglen 18 órája
Minimal Planet 1 napja
Conquistadores 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
Metz-Művek 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
az utolsó alma 3 napja
nélküled 3 napja
Az amazonok rejtett zugai 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: ermi-enigma MÚLTIDŐ
Legutóbbi olvasó: 2025-07-05 05:34 Összes olvasás: 15746

Korábbi hozzászólások:  
1. [tulajdonos]: STÁCIÓK2011-01-10 13:40
S T Á C I Ó K
KERESZTÚT

Bennem éltek,
kik szerettetek.
Szerettetek?
TEMETTETEK!

I.

Könnyekkel szemedben,
de a szót kimondtad,
tétován, félve,
halkan suttogtad,
épp úgy fájt neked
mint nekem,
végső ítéleted.
(Az úton elindulok,
add vállamra keresztem)

II.

Keresztem szerelemből ácsoltad,
öleléseinket, álmainkat, vágyainkat ráraktad,
szemed lehunytad, még búcsút intettél,
még szóltál,
könnyeid nyelted,
még vártál
valami csodára,
de csodák nem léteznek,
a "történetek" véget érnek.

III.

Mint fájó életemben,
hol mindig dombra mentem,
lépek most.
Élő, érző lelkeken,
cipelem terhem.
Keresztem
- rajta minden emlékem –
súlya alatt elbukok,
arcom bűneim sarában,
kezem nyújtom feléd,
maradj velem!
Térdelni megtanultam,
az alázatra rátaláltam,
míg rád vártam.

IV.

Szavam csalt könnyeket
szép szemedbe,
fúrt kegyetlen tüskét
ártatlan lelkedbe.
Most fizetek.
Véremmel mosom le könnyeid,
elrabolt álmaid, megtaposott vágyaid.
Könnyed és vérem,
egy volt szerelem!

V.

Nap sütött ránk, mosolyt simított arcunkra,
nyár este ölelt magához,
az éj hozott nyugalmat vágyainkra,
közben lelkünkben cipeltük a keresztet,
s cipeljük minden pillanatunkban,
félve, hogy súlya összeroppantja vállunkat.

VI.

Vedd kendőd, s töröld le arcomról
vérem, verítékem,
érted hullott könnyem, eltemetett szerelmem.
Töröld le,
a végig sem álmodott álmunkat,
ajkunkra fagyott csókunkat,
vágyott ölelésünket, ezt a sosem-volt szerelmet.
Töröld le tévedésedet,
a lelkedben örökkön felsejlő fájó létezésemet.

VII.

Segíts!
Ne hunyd le szemed! Lásd szenvedésemet,
járd TE is utamat!
Fogd meg a keresztet, kezed nyomán enyhül
a fájdalom.
Vállalom
mit kirótt rám teremtőm,
megálmodott világunk
lesz temetőm.

VIII.

Könnyed gördül arcod érző bársonyán,
szemedben csillan, áttörve az éj homályán.
Sírsz, siratsz és siratod magad.
Töröld le könnyeid!
Mosolyogj! Nézd! Rád nevet a világ,
várnak rád az új csodák, De vigyázz!
Majd, ha jönnek a magányos éjszakák!
s felcsendül valahol halkan
egy már majd’ feledett dallam,
nem is az éjszaka félő csendjében,
csak ott belül, valahol a sejtjeidben,
s a magány könnyei lelkedben,
az emlékek medrében,
megállíthatatlanul patakzanak,
hallgató szívedre hullanak.

IX.

Még nyúl feléd kezem,
még vágyom, hogy maradj velem.
Megtanultam az alázatot,
megismertem a bánatot,
megízleltem csókod, voltam az álmod,
lettem a gyalázatod.
S leszek egy örökké visszatérő gondolat,
mi elűzi az álmokat,
leszek a fájdalom,
mi beléd mar,
s jéggé fagyasztom vágyaidat.

X.

Fázom.
Lelkem vetkőztetted meztelenre,
szögeid szaggatják húsom.
Letépted álcám, múltam meztelen,
bújnék hozzád, így piszkosan, véresen.
Fázom.
Kioltottad tüzem, a parazsat taposod,
keresztem törött vállamra rakod.
Metsző hideg jeges szél vág arcomba,
cipelem magam, s téged, fel a dombra.
Koponyákon járok, élő, síró lelkeken,
kálváriám - mert megszülettem - végtelen.
Fázom!
Szánj meg, ha akarod, tedd hideg értelemmel,
engedd, hogy betakarózzak forró testeddel!

XI.

Zárd be most szíved, dolgod némán tedd!
Utunk végén járunk, égbe szállt álmunk,
állítsd fel keresztem
s tedd azt élő, érző lelkemen!
Jaj-szavam ne halld, ne éld meg szégyenem.
Ne nézz rám!
Akkor szenvedésem nem látod.
Ne nézz vissza!
Akkor nem fáj köddé vált álmod.
Ne várass!
Zárd be szíved,
dolgod néma-kegyetlen tedd!
Lelkem mellé szögezd fájó lelked!

XII.

Jézusnak könnyű volt (vagy csak könnyebb?)
a jövőbe látott, s ha jól gondolom én csak a múltat láthatom,
(ha nem szégyellem)
de ha végignézem - Isten látja igazam - nekem könnyebb döntenem,
azt hiszem (úgy érzem)
Döntöttem!

XIII.

Most már végy öledbe, ringass örök álomba,
dúdold nekem dalunkat, meséld el álmunkat,
add halott számra jeges csókodat,
könnyed mossa le vérem,
már nem kérem, hogy mondd:
s z e r e t l e k,
s már nem félek, semmit sem érzek, csak nézlek.
Nézlek messziről, egy más világból.
Nézlek némán, téged féltőn,
az elmúlásból.

XIV.

Építs falat mulandóságomra
közönyből, felejtésből, eldobott szerelemből,
keserű álmokból, tűnő vágyakból.
S ültess mellé egy virágot,
hogy lássam mindig mosolyod,
lássam szép szemed csillogását,
éljem a végtelenben szerelmünk temetett álmát,
álmodjam rólad,
míg a véget nem érő idő lebontja a falat.
    Pálinkás Imre
(2009 - 2010)


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-05 04:30   Napló: Dokk-verspályázat
2025-07-05 01:10       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella bábu
2025-07-05 01:02   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-07-05 00:55   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-07-05 00:26   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-05 00:24   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-05 00:13   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-05 00:11   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-05 00:03   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-04 23:54   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina